A váci Nagyboldogasszony-székesegyház felújítása 2021 tavaszán kezdődött meg, azóta a munkálatok folyamatosak. A sajtó munkatársainak korábban már volt lehetősége a munkafolyamatokba bepillantást nyerni, a mostani alkalom azonban különleges volt, hiszen kész állapotban tekinthették meg a helyreállított kupolafreskót és az eredeti barokk architektúra-festést, a restaurált főoltárt, valamint tájékoztatást kaphattak a további tervezett munkálatokról.

A székesegyházon jelentősebb felújítási munkák utoljára a II. világháború alatt történtek, azóta az épület állapota leromlott, gépészeti és elektromos rendszerei elavultak. Marton Zsolt püspök a sajtóbejáráson ismertette a felújítás céljait; egyrészt nélkülözhetetlen az állagmegóvás, továbbá, hogy a 21. századi követelményeknek megfeleljen a templom, ezenfelül fontos szempont a turisztikai hasznosítás előkészítése is.  A székesegyház felújítására és ezzel párhuzamosan a Galamb utcai hitéleti központ átépítésére összesen 4 milliárd forint támogatást biztosított a Magyar Kormány, amely megközelítőleg fele-fele arányban fedezi a két helyszínen megvalósuló beruházások költségeit. A főpásztor azt is elmondta, hogy a II. Vatikáni Zsinat előírásait követve tervezik a szentély megújítását, így a korábbi mozgatható oltár helyére kőoltár kerül, melynek elkészülésének érdekében a nemrégiben létrehozott Oltárbizottság meghívásos pályázatot ír ki. „Az oltár Krisztust jelképezi, aki az Egyház szegletköve, ezért a templomokban általában a főoltár kőből készül, mozdíthatatlan és jelképezi a stabilitást, amelyre maga a templom, átvitt értelemben az Egyház épül” – fejtette ki Marton Zsolt.

Dr. Varga Lajos segédpüspök, történész a székesegyház felújítási tervét kidolgozó Művészeti bizottság munkájáról, valamint az átalakítás koncepciójáról beszélt. A bizottság az értékleltár összeállítását követően azt a javaslatot fogalmazta meg, hogy a templom díszítését az eredeti, 18. századi állapotnak megfelelően kellene helyreállítani. Így teljes szépségében tárulhat fel a látogatók előtt egyrészt az eredeti díszítőfestés, valamint a Maulbertsch-féle egységes barokk képi koncepció a főoltárképpel és kupolafreskóval. A javaslatot az Örökségvédelmi Hivatal elfogadta.

Ennek megfelelően a restaurátorok lemosták ill., megtisztították az 1944-ben készült falfestést és helyreállítják az eredeti, XVIII. századi rozettás díszítő falfestést. A szentélyben is megtörtént az eredeti díszítő architektúra festés visszaállítása, az 1944-47 között készült Kontuly Béla-kép elfedésével. A freskó még Pétery József püspök kérésére készült el, aki 1942-től volt az egyházmegye főpásztora. Többek között egy 19. századi földrengés következtében akkor a belső tér megújítására mindenképp szükség volt.

Az 1938-as Szent István emlékév időben még közel volt, ennek a gondolatvilágnak a jegyében született meg a múlt század negyvenes éveiben a székesegyház felújítási terve – mondta el dr. Varga Lajos segédpüspök. A Kontuly-kép - Pétery püspök vágyának megfelelően - az egyházmegye történetét örökíti meg, az első székesegyház építésével. Már a freskó készítésének idején is több kifogás érkezett az alkotás kapcsán, mivel az mind színvilágában, mind tematikájában elütött az eredeti templomtértől, és megtörte a székesegyház kifestésének gondolati egységét. Az eredeti díszítő architektúrafestés restaurálásával a templom kifestésének egysége is helyreáll most.

Erdei Gábor vezető restaurátor a restaurálás technikai részleteit, valamint a Kontuly-kép eltakarásának technikáját ismertette a jelenlévőkkel. A restaurátorok a letisztított és konzervált freskóra speciális elválasztóréteget tettek, így a későbbiekben, amennyiben egy másik koncepció szerint annak újbóli feltárása szükségessé válna, azt sérülésmentesen helyre lehet állítani. A Kontuly-képet dokumentáltuk, az a székesegyház megnyitását követően a festő 20. századi magyar művészetben betöltött szerepének megfelelő súllyal bemutatásra kerülhet.

Jelenleg a székesegyházban még több munkálat folyamatban van, többek között, a templom belsejében a gépészeti és elektromos rendszerek cseréje, fűtésrendszer korszerűsítése hőszivattyúk telepítésével, kilátóterasz és mosdók kialakítása, a kápolna és a sekrestye felújítása, a belső padlózat megújítása és az orgona megtisztítása. A székesegyház várhatóan a jövő évben nyitja meg kapuit újra a hívek és a turisták előtt.