A Szűz Mária tiszteletére épített Hétkápolna kegytemplom 1815 óta búcsújáróhely. A legenda szerint egy váci asztalosmester betegségéből felépülve egy Szűz Mária-szobrot helyezett el a templom mögött található forrásnál. A „kúti-kép” átkerült a templom főoltárára, amely előtt ezt követően sokan imádkoztak a Szűzanyához gyógyulásért. Az ima-meghallgatások hatására a templom hamarosan zarándokhellyé vált és máig ez Vác legfontosabb történelmi emlékhelye és zarándokhelye, ahol minden évben a Mária névnapjának szeptember 12-ei ünnepéhez legközelebb eső hétvégén tartják a búcsút.

Az idei ünnepre Kosdról, Vácdukáról, Vácegresről, Vácrátótról és természetesen Vác városának plébániáiról érkeztek a hívek. Egy hetven főnyi zarándok csoport hatnapos zarándoklattal érkezett meg a búcsú helyszínére.

A búcsú ünnepének előestéjén a hívek hagyományos Mária-köszöntőket mondanak és énekelnek, szentmisén vesznek részt, késő este gyertyafényes rózsafűzért imádkoznak a stációk mellett és virrasztanak.

A vasárnapi körmenet a Nagyboldogasszony székesegyház elől indul, majd a Hétkápolna-liget stációi között – amelyek Szűz Mária hét örömét és hét bánatát jelenítik meg - haladva érkezik meg a kegyhelyre.

A szentmise elején Marton Zsolt megyéspüspök köszöntötte a zarándokokat és utalt arra, hogy mindannyian zarándokként haladunk életünk útján. Felidézte a nyári Ifjúsági Világtalálkozó eseményét, ahol több mint egymillió zarándok fiatal ünnepelt együtt Ferenc pápával, aki az idei találkozóra Mária alakját állította a fiatalok elé példaként. A világtalálkozó mottója ez volt: „Mária felkelt és sietve elindult…” (Lk 1,39) utalva arra, hogy Mária az angyali üdvözletet követően meglátogatta Erzsébetet. „A zarándoklatban fontos, hogy másként érkezzünk meg, mint ahogy elindultunk, tudjunk élni az úton kapott kegyelmekkel.”- mondta a főpásztor bevezetőjében.

Szentbeszédében Marton Zsolt a Boldogságos Szűzanya üdvösségtörténeti szerepe kapcsán az élet védelmének fontosságáról beszélt, amely az Egyház – és ezzel minden hívő - feladata is.  

„Már a Biblia első írása, a Teremtés könyve világossá teszi, hogy minden élet forrása Isten, az emberi élet kiemelkedő érték, mert Isten képmását hordozza magán. Az ember élete a fogantatás pillanatától kincs, amit védeni kell.” – mondta.

A főpásztor kérte a híveket, hogy ezen az ünnepen különösen is imádkozzanak azért, hogy a megfogant életek megszülethessenek: a párok ne féljenek a gyermekvállalástól, az egyedülálló édesanyák pedig kapjanak segítséget gyermekük felneveléséhez. „Az ember lelkét a fogantatás pillanatában Isten teremti. Ez nem emberi mű. Az ember csak közvetítő, munkatársa Istennek az életadás csodájában. Ha pedig Isten a fogantatással életet ad, akkor segítséget is ad a gyermek fölneveléshez.” – hangzottak el bátorító szavai.

A megyéspüspök megemlékezett azokról a párokról is, akik a terméketlenség nehéz gondjával néznek szembe, kifejezte együttérzését: „Istennek nem akarata a terméketlenség. Az Ő eredeti terve szerint az ember, a házaspár termékeny, képes arra, hogy az életet ajándékozó Isten munkatársaként tovább adja az életet.” Felidézte azokat az ószövetségi párokat, akik megszenvedték a terméketlenséget kezdve Ábrahám és Sára példájától Zakariásig és Erzsébetig. Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra a kísértésre is, amellyel ezeknek a házaspároknak szembe kell nézni.

„Katolikus egyházunk szeretné megóvni a gyermekre vágyó párokat attól, hogy a fogyasztói világszemlélet csapdájába essenek, amely azt sugallja, hogy az ember mindenre képes, és minden jár neki, amire vágyik.”

„A mai evangélium arra hívja a gyermekre vágyókat, és mindnyájunkat, hogy a názáreti Máriához hasonlóan mi is higgyünk az angyal szavának: „Istennél semmi sem lehetetlen.” (Lk 1,37). Akinek megadatik, hogy új élet fogan benne, az a Szűzanyával együtt ki tudja mondani: „Íme, az Úr szolgálója vagyok, legyen nekem a te igéd szerint.” (Lk 1,38). Akik nehézséggel küzdenek akár a gyermekáldás elfogadását, akár a gyermek hiányát tekintve, merjék életüket és terveiket a Boldogságos Szűzhöz hasonló alázattal Istenre bízni!” – fejezte be gondolatait a megyéspüspök.

A XVII. század végén sokan Mária közbenjárását kérték, hogy Közép-Kelet-Európa felszabaduljon az iszlám-török uralom alól. Mária neve napjának ünnepét Boldog XI. Ince pápa rendelte el hálából azért, mert Bécsnek a török megszállás alóli fölszabadításával (1683. szeptember 12-én) az idegen uralom veszélye elhárult.

A búcsúi szentmisén koncelebrált Molnár Zsolt váci plébános, a zenei szolgálatot Varga László atya, egyházmegyei zeneigazgató vezette.

Immár hagyomány, hogy a hétkápolnai búcsún célirányos gyűjtést szerveznek a hívek között. Az idei adományokat a templom hangosításának megújítására fordítják. A szentmisét követő templomismertetőn, amelyet dr. Varga Lajos segédpüspök tartott, bemutatta a tavalyi gyűjtés eredményeként felújított Borromei Szent Károly üvegablakot.

***

Az idei Hétkápolna búcsúhoz kapcsolódóan a Váci Egyházművészeti Gyűjtemény Mária szent neve címmel az Ars Sacra Fesztivál keretében időszaki tárlatot rendezett, ahol különleges ikonográfiájú Madonna-ábrázolások segítségével bemutatják a Mária-tisztelet elterjedését. A kiállítás november 12-ig látogatható a Váci Egyházművészeti Gyűjteményben (2600 Vác, Március 15.tér 4.)

***

A szentmise végi hirdetésekben elhangzott továbbá, hogy a váci ökumenikus életvédő imacsoport kezdeményezésére szeptember 27 - november 4. között Vácon is megtartják a „40 nap az életért” imaakciót. Ennek keretében naponta 8.00-17.00 óra között önkéntesek imádkoznak a váci Jávorszky Ödön Kórház előtt azokért a magzatokért, akiket az abortusz fenyeget és az édesanyákért, akik úgy érzik, nem tudják vállalni a megfogant gyermekeket. Az imádkozók konkrét segítséget is készek nyújtani azoknak, akik nehéz helyzetük ellenére készek megtartani magzatukat. Magyarországon amerikai mintára eddig Budapesten és Debrecenben szerveztek „40 nap az életért” ima kezdeményezést.