Szeptember 15-én Szécsényből indult az egyházmegyei Karitász harmadik zarándoklata, melynek célja a Ferences Rend nemzeti kegyhelye, Mátraverebély-Szentkút volt. Az első ilyen szervezésű zarándoklatra 2021-ben került sor, a Váci Egyházmegyei Karitász harmincadik jubileumának alkalmából, hálából a közösség három évtizedes fennállásáért.

Idén, ahogy tavaly is, a világ népei közötti, elsősorban Ukrajna békéjéért imádkoztak a hívek. A zarándoklat reggeli szentmisével indult, melyet Marton Zsolt megyéspüspök Komárom Jób ferences atyával közösen mutatott be. Jób testvér a szentmisét követően megragadta az alkalmat, hogy az ezüstmiséjét ünneplő Zsolt püspököt a szécsényi hívek nevében is felköszöntse.

A Karitász munkatársakat és a hozzájuk csatlakozó zarándokok közösségét Kisgéc, Magyargéc, Nógrádmegyer, Márkháza útvonalon áthaladva fogadták a helyi hívek. Marton Zsolt megyéspüspök áldását iskolások, idősek egyaránt nagy örömmel fogadták. Magyargéc és Nógrádmegyer közössége, megragadva a személyes találkozás nem mindennapi lehetőségét, külön köszöntötték a megyéspüspököt pappá szentelésének 25. évfordulóján. Mátraverebély-Szentkútra érkezve Hermann Áron ferences szerzetes fogadta a zarándokcsoportot. A Karitász közösség zarándokénekeit a Rimóci Szent Erzsébet Karitász Csoport tagja, Virágné Márta önkéntes vezette, ezzel a közel tízórás vonulás valódi énekes, imádságos zarándoklássá vált.

„Tavaly vettem részt először a zarándoklaton, akkor még nem tudtam, hogy pontosan mire számítsak. 30 kilométer legyaloglása ijesztően hangzott, és amikor a zarándokút végére értünk, fizikailag rettentően el voltam fáradva. De ahogy testileg fáradtunk, lelkileg úgy töltődtünk a sok imádság, ének, rózsafüzér által. Annyira meghatározó élmény volt számomra, olyan sokat kaptam ettől a zarándokúttól, hogy idén is eljöttem, és amíg csak járni tudok, szeretnék részt venni minden évben” – mesélte lelkesen Bogdányi Krisztina, az alsógödi Karitász vezetője, akinek az idei zarándokút is kegyelmekben gazdag volt. „Idén már tisztában voltam vele, mit is jelent ennyi kilométert lesétálni, így lélekben is fel tudtam készülni. A nap végére szinte sugárzott a lelkem.”

Krisztina megosztotta azt is, hogy a püspök jelenléte a zarándokok számára sokat jelentett, ahogy a hívek szeretetteljes vendéglátása is. „Felemelő élmény volt, hogy a lakosok, azokban a falvakban, melyeken áthaladtunk, nagy örömmel fogadtak minket. Kijöttek a házaikból, vártak bennünket, volt, ahol vendégül is láttak. Áldást kértek és minket is megáldottak, az utunkat harangszóval kísérték. Hatalmas szeretet vett minket körbe az utunk során.” A zarándoklat másnap búcsúi szentmisével zárult.