„Nem a Teremtőnek van szüksége a templomra, hanem nekünk, embereknek. Hiszen ez az Istennel való találkozás szent helye. Azért jöttünk ma össze az Isten házában, hogy megáldjuk azt” – fogalmazott a szentmise kezdetén Fekete Roland plébániai kormányzó. – „Az elmúlt két évben, a felújítás idején a helyiek érezték a templom hiányát, azonban ma a megszépült falak között kérjük az Úr áldását a modernebbé vált falakra”.

Marton Zsolt prédikációjában kifejtette: az elmúlt időszakban vármegyeszerte új köntöst kaptak az egyházi épületek a Modern Városok Programnak köszönhetően. Annak támogatásával Salgótarjánban és Bátonyterenyén, valamint közvetlen környékükön, 17 településen, összesen 28 helyszínen több mint 30 katolikus egyházi épület – templomok, kápolnák, plébániák, közösségi terek – újultak meg a magyar kormány 3,4 milliárd forintos támogatásának köszönhetően.

Az épületek közel fele műemlék, másik része helyi védettséget élvező építmény. A műemlék épületek esetében történeti kutatás és értékleltár készült, a munkák restaurátori szakfelügyelet mellett valósultak meg. Minden esetben elsődleges szempont volt a teljes állagmegóvás és a műszaki modernizáció.

„Egy egyházközség életében az egyik legnagyobb ünnep a templom megújulása. Azon kívül, hogy megcsodálhatjuk az épület szépségét, jó alkalom ez arra is, hogy emlékeket idézzünk fel” – hangsúlyozta a váci megyéspüspök. – „Amióta a gondolkodó ember megjelent a Földön, keresi Isten. Mintha egy vevőkészüléket rejtettek volna el a személyiségünkben, ami állandóan kutatja az adóját. Erre a célra a mindennapoktól elzárt épületeket hoztunk létre a történelem során”.

Ezen szavak elhangzása után Marton Zsolt felidézte az elmúlt évszázadok legfontosabb állomásait a templomok tekintetében, egészen a nomádok idejében felállított szent sátortól kezdve a római Szent Péter-bazilikáig.

„A dorogházai Szent Kereszt Felmagasztalása-templom is szent hely, ahol meghallgathatjuk Isten üzenetét. Az oltáron megtörténik az áldozat bemutatása, ami imádságra fakaszt. Azonban szükség van arra, hogy külsőleg is megújuljon a templom, hiszen így lesz az imádság sajátos és arra alkalmas helye” – fogalmazott a püspök.

Hozzátette: „az Isten háza több mint épített örökség, abban valójában mi vagyunk az élő kövek. Mi vagyunk az egyház, amit fizikailag is befogad egy szent tér, az élő közösség, ami Krisztus szeretetét és irgalmasságát közvetíti”.

Marton Zsolt prédikációjában arra is kitért, hogy ez a nap több szempontból is különleges. Egyrészt a vándorok és az úton lévők napja, másfelől pedig Szent Gellért püspök, az első magyar vértanú emléknapja is.

„Ma kérjük az ő pártfogását, közbenjárását, imáit erre a közösségre és a szép templomra, annak érdekében, hogy a közösség növekedjen és együtt haladjunk földi életünk zarándokútján, annak kihívásai és örömei közepette” – zárta prédikációját Marton Zsolt.

A beruházás során megvalósult a csapadékvíz megfelelő elvezetése, az átázott falak szakszerű rendbetétele. A torony fa részei is nagyon elhasználódtak, ezt szintén ki kellett cserélni és a teljes elektromos hálózat felújítása is elkészült. Ezen kívül szilárd burkolatot kapott a templom mellett elvezető murvás út, továbbá leburkolták a harangláb előtti kis teret is. Kijavították a szentély boltozatának repedéseit, valamint restaurálták a freskókat és a barokk főoltárt is. A templomban a fűtés korszerűsítése is megtörtént, ezen kívül megoldották továbbá azt is, hogy a sekrestyében is meleg legyen majd télen. Javították az acélszerkezetes ablakokat és a faszerkezetű ajtókat, majd újra is festették azokat. A templomépület és a harangláb új külső megvilágítást kapott. A műemlék templom a beruházás során kívül-belül megújult.

Forrás és kép: NOOL.HU