CSALÁDPASZTORÁCIÓ
IFJÚSÁGPASZTORÁCIÓ
TEREMTÉSVÉDELEM
KÓRHÁZLELKÉSZSÉG
CIGÁNYPASZTORÁCIÓ
BÖRTÖNPASZTORÁCIÓ
» HÍREINK »
Átadták és megszentelték szombat délelőtt a településen található Szent István-templomot, amely a közelmúltban kívül-belül új köntöst kapott. Az ünnepélyes esemény alkalmából szentmisét is tartottak, amit dr. Varga Lajos váci segédpüspök celebrált. A Nool.hu tudósítását olvashatják.A segédpüspök úgy fogalmazott: a mai alkalommal, amikor megünnepeljük ennek a templomnak az újjászületését, az Anyaszentegyház egyik szentjéről emlékezünk meg. Egy olyan szentről, aki a 16. században élt és bár épületeket is modernebbé tett, az ő tevékenysége elsősorban arra vonatkozott, hogy lélekben és szellemiségben újította meg a saját egyházát, amelyre mindig szükség van.
Borromei Szent Károlynak a születésétől kezdve lehetősége volt arra, hogy ne csak gazdag ember legyen, hiszen tanult is, és ez fokozta a gazdagságát. Jogot végzett, sikeres ember lett belőle, ráadásul két pápa is az ő rokona volt. Mielőtt pappá szentelték bíboros lett. A lehetőség tehát Szent Károly számára hatalmas és jelentős volt. Mindezek ellenére úgy élte az életét, hogy milánói érsek lett, majd amikor ez megtörtént pappá is szenteltette önmagát – mondta Varga Lajos.
Hozzátette: ennek ellenére úgy fejezte be az életét, hogy egy szalmazsákon aludt. Ezt nem a szerencsétlenség hozta a számára, hanem az evangélium megvalósítása. Amennyiben valaki lelki fejlődése során eljut oda, hogy a legnagyobb gazdagsága a Mindenható Isten, és ez átalakítja a gondolkodásmódját, az az ember képes lesz arra, hogy az életét is feláldozza az Anyaszentegyházért, Istenért és Jézusért.
A segédpüspök arra is kitért, hogy a papságnak sem volt minden tagja olyan erősen hívő, hogy a szentségnek erre a fokára eljusson. Szent Károly megjárta az evangéliumi élet útját és annak ellenére, hogy nem volt szerzetes, mégis szegénységben élte le az életét.
Kiemelte: Borromei Szent Károly életének legfőbb műve talán az volt, hogy hűségesen próbálta ellátni a nevelés feladatát, amelybe beletartozott a papnevelés és a civil társadalom nevelése is.
Megtudtuk: amikor kitört a pestisjárvány, akkor érte el életének csúcspontját. A pestises betegek között járt és ő maga személyesen gondozta is őket. Megmenekült a járványtól ugyan, de olyan mértékben legyengült, hogy az orvosok nem tudtak rajta segíteni.
Varga Lajos végül kiemelte: hősies életformája volt az, amelyről nekünk, keresztényeknek példát kell venni.
Fotó: Hüvösi Csaba
Egy évvel ezelőtt, 2025 húsvétján indult a Váci Egyházmegye Lélekjelenlét podcast csatornája. Az induló műsor első vendége Marton Zsolt megyéspüspök volt, akárcsak most, az első évforduló alkalmából. Mai műsorunk különlegessége, hogy Püspök atya azokra a kérdésekre válaszol, amelyeket a hívek küldtek meg számunkra a facebook posztban szereplő felhívásunkra. A kérdések között a személyes kérdések mellett vannak papi, püspöki hivatásához kapcsolódóak, érkeztek a szentségek kiszolgáltatásával kapcsolatos konkrét kérdések, valamint az Egyházról általában és az aktuális kihívásokról.
A Naphimnusz Egyesület Hamvazószerdától kezdve a nagyböjt vasárnapjaira egy-egy rövid elmélkedést készített 2026-ban. Ezekben pápai dokumentumok és szentírási szakaszok segítségével szemlélik a böjtöt, mint önmegtagadást és megtérést, ami összeköti a teremtésvédelmet a szegények védelmével és a jövő generációk iránti felelősséggel. Nyolc egymáshoz kapcsolódó témát követnek majd ezek az elmélkedések: a tudatosság felkeltésétől a gyakorlati cselekvésig. Minden téma teológiai és szentírási alapokon köti a nagyböjti cselekedeteket (böjt, ima, alamizsna) a teremtésvédelemhez. Az elmélkedések végén olvasható néhány tipp a leírt gondolatok megélésének segítésére.
Marton Zsolt megyéspüspök a váci Nagyboldogasszony-székesegyházban mutatta be a nagyszombati húsvéti vigília szertartását, amelyen a Váci Egyházmegye szeminaristái biztosították az asszisztenciát. A főpásztor szentbeszédében a Római levél gondolatait emelte ki a keresztségben új életre támadt emberről hangsúlyossá téve ezúttal a húsvéti szertartásban megújított keresztségi fogadalmakat.
Nagypéntek az egyházi év legcsendesebb napja: Jézus elítélésének, keresztútjának, halálának és temetésének napja. Az Egyház – ősrégi hagyomány alapján – ezen és a következő napon egyáltalán nem mutat be szentmiseáldozatot. Arra a napra emlékezünk, amikor maga az örök Főpap mutatta be áldozatát a kereszt oltárán. A Jézust jelképző oltár teljesen dísztelen: nincsen rajta sem kereszt, sem terítő, sem gyertya. A nagypénteki szertartást Marton Zsolt megyéspüspök vezette a váci Nagyboldogasszony-székesegyházban. Az asszisztenciát a Váci Egyházmegye szeminaristái biztosították.2026. április 8. szerda
Dénes
Húsvétvasárnap reggel Mária Magdolna könnyezve állt Jézus sírjánál. Amint ott sírdogált, betekintett a sziklasírba, és ahol Jézus holtteste feküdt, két, fehér ruhába öltözött angyalt látott. Ott ültek, az...
Összes program »