Ebben az évben az eddigieknél nagyobb számú, összesen huszonnyolc fiatal és felnőtt járult a bérmaszülők kíséretében délután öt órakor a Belvárosi Nagytemplomban a bérmálás szentségét szolgáltató Molnár Zsolt váci irodaigazgató atya elé, aki az ünnepi szentmise alkalmából látogatott el Vácról a szolnoki katolikus közösségbe.

A mise ünnepi hangulatát Kómár István atya vezetésével a Jubilate Kórus tette teljessé. A bérmálás szentségének felvételét hosszú előkészítő munka, úgynevezett katekumenátus előzte meg, melyet a Belvárosi plébánián Hartung Ferenc atya, a Jézus Szíve Plébánián Lédeczi Dénes atya vezetett. Mindketten részt vettek a szertartáson, illetve együtt szolgáltak a szentmisén az irodaigazgató atyával és Gáspár István plébános atyával. Az elsőáldozásra készülők közül többen a felkészülés éveiben vették fel a keresztség szentségét is. Amint a csoport egyik tagja elmondta, a felkészülés éveiben számos közös lelkigyakorlaton vettek részt, illetve bekapcsolódtak a rászorulókat segítő Karitász munkájába is. Ezzel élő kapcsolatba kerültek a már meglévő plébániai közösségekkel is, ami a bérmálkozás után is megmarad közöttük. A bérmálást megelőzte egy lelki nap, amin minden bérmálkozó részt vett Gáspár István atya lelki vezetésével.

Minden, a felkészülést, a katekumenátust végigjáró embernek közös a célja, de különböző módon, életkorban és élethelyzetekben érkezik meg a hitbeli fejlődés iránti igény az életünkbe, amit a bérmacsoportok életkori összetétele és a szentség felvételéig terjedő életútjuk is tükröz. Van, akit az otthoni életszemlélet irányít a döntésében, másnál már felnőttként, gyermekének katolikus óvodába íratásával indult el az a folyamat, amelynek köszönhetően a Szolnokon élő római katolikus közösség tagjává válik. De a bérmálkozás mindnyájuk számára nem egy folyamat lezárását, hanem egy élő keresztény közösség tagjaként újabb lehetőségek megnyílását jelenti.

„Isten szeretete kiáradt a szívünkbe a nekünk adott Szentlélek által.”

(Róm 5,5)