CSALÁDPASZTORÁCIÓ
IFJÚSÁGPASZTORÁCIÓ
TEREMTÉSVÉDELEM
KÓRHÁZLELKÉSZSÉG
CIGÁNYPASZTORÁCIÓ
BÖRTÖNPASZTORÁCIÓ
» HÍREINK »
Befejeződtek az Apor Vilmos Katolikus Főiskola váci campusának korszerűsítési munkálatai. A 240 éves, műemléki védettségű főépület napelemeket és új fűtési rendszert kapott, tetőszerkezetét és több mint kétszáz éves nyílászáróit felújították, a Szent Miklós téri épület homlokzata emellett szigetelést is kapott.„A két épület korszerűsítésnek köszönhetően energetikai kiadásaink akár a felére is csökkenhetnek, ami néhány hónappal ezelőtt még csak terv volt. Messze nem csak energetikai kérdésről, nem egyszerűen költségmegtakarításról van szó: mindez a mindennapi szakmai munkánkat is segíti.” – mondta a projektzáró sajtótájékoztatón dr. Gloviczki Zoltán, az Apor Vilmos Katolikus Főiskola rektora.
A főiskola 2022-ben nyerte el az Európai Unió és Magyarország Kormánya által kiírt, építési beruházásra szóló támogatást, amelynek segítségével a váci campus két épületét tehették újíthatták meg. Az 501,74 millió forintos, vissza nem térítendő támogatásból korszerűsítették a műemléki védettség alatt álló főépület fűtési rendszerét, 322 nyílászárót újítottak fel vagy cseréltek ki, és 120 napelemet helyeztek el a tetőn. A Szent Miklós téri épület homlokzata mindezek mellett külső szigetelést is kapott. A projekt 2023. december 31-én zárul.
Az intézmény saját forrásaival is hozzájárult a fejlesztésekhez: 200 millió forintot fordítottak a főépület tetőszerkezetének felújítására, de az elmúlt hónapokban mind a két épületen végeztek kisebb korszerűsítési munkálatokat.
A projektzáró sajtótájékoztatón Páli Mónika, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal osztályvezetője kiemelte: az Apor Vilmos Katolikus Főiskola a támogatást észszerű, hatékony és értéktartó fejlesztésekre fordította, a két váci épület korszerűsítése segíti az oktatók, a munkatársak munkáját, valamint a hallgatók tanulmányait is.
Az Apor Vilmos Katolikus Főiskolának az egykori váci papi szeminárium copf stílusú, majdnem 7000 négyzetméteres épülete ad otthont a Nagyboldogasszony-székesegyház szomszédságában, a Schuszter Konstantin téren. A Migazzi Kristóf püspök által építtetett szeminárium 1783-ra készült el, vagyis idén ünnepli 240. születésnapját.
„Mivel a főépület műemlék, a tervezési feladatok is összetettebbek voltak.” – emelte ki Ádovics László, az Optisol Kft. tervező építészmérnöke, hozzátéve: a napelemeknek és az új kazánnak köszönhetően jelentős energetikai megtakarítás várható, és a két épület károsanyag-kibocsátás is jelentősen csökken majd. Utóbbi kiemelten fontos szempont volt a korszerűsítés során. „Katolikus főiskolaként hiszünk abban, hogy nagy jelentősége volt ennek a folyamatnak, hiszen a teremtett világ védelmének része, hogyan bánunk a ránk bízott természeti kincsekkel, erőforrásokkal, energiával” – mondta dr. Gloviczki Zoltán rektor.
Hamvazószerdán, a Szent Negyvennap, vagyis a nagyböjt kezdetén szentmisét mutatott be Marton Zsolt püspök a váci Nagyboldogasszony-székesegyházban. Ezen a napon az elmúlás jeleként a hívek homlokát hamujellel jelölik meg. A nagyböjt felkészülés az Egyház legnagyobb ünnepére, Húsvétra, amikor Krisztus feltámadására emlékezünk.
A Naphimnusz Egyesület Hamvazószerdától kezdve a nagyböjt vasárnapjaira egy-egy rövid elmélkedést készített 2026-ban. Ezekben pápai dokumentumok és szentírási szakaszok segítségével szemlélik a böjtöt, mint önmegtagadást és megtérést, ami összeköti a teremtésvédelmet a szegények védelmével és a jövő generációk iránti felelősséggel. Nyolc egymáshoz kapcsolódó témát követnek majd ezek az elmélkedések: a tudatosság felkeltésétől a gyakorlati cselekvésig. Minden téma teológiai és szentírási alapokon köti a nagyböjti cselekedeteket (böjt, ima, alamizsna) a teremtésvédelemhez. Az elmélkedések végén olvasható néhány tipp a leírt gondolatok megélésének segítésére.
Meghallani és böjtölni - A nagyböjt mint a megtérés ideje
Az 1526-os mohácsi csata ötszázadik évfordulója alkalmat ad arra, hogy mérlegeljük a magyar államiság történetének egyik legjelentősebb fordulópontját. A fél évezredes távlat segítségével ma már nemcsak a veszteséget, hanem az akkori események modern Magyarországra gyakorolt hatásait is tisztábban láthatjuk.2026. február 19. csütörtök
Zsuzsanna
Amikor Péter apostol megvallotta, hogy Jézus a Messiás, akkor az Úr így szólt a tanítványokhoz: „Az Emberfiának sokat kell szenvednie: a vének, a főpapok és az írástudók elutasítják, megölik, de harmadnapra...
Összes program »