CSALÁDPASZTORÁCIÓ
IFJÚSÁGPASZTORÁCIÓ
TEREMTÉSVÉDELEM
KÓRHÁZLELKÉSZSÉG
CIGÁNYPASZTORÁCIÓ
BÖRTÖNPASZTORÁCIÓ
Templomok miserendje »
» HÍREINK »
Hamvazószerda ebben az évben február 14-ére esik, ez a 40 napos böjt kezdete, amely Húsvétig tart. Ez az időszak a belső elcsendesedés, önvizsgálat és lelki megújulás ideje.Hamvazószerda mélyen gyökeredzik a keresztény hagyományokban, visszanyúlva az első századokig. Hamvazkodás során az előző évi virágvasárnapi szentelt barka hamvait szentelik meg, majd azzal keresztet rajzolnak a hívők homlokára és a pap a következőket mondja: „Ember, emlékezz rá, hogy porból vagy és porrá leszel”. A hamu ebben az esetben a bűnbánat és a mulandóság szimbóluma.
A nagyböjt az önvizsgálat, elcsendesedés ideje, a belső béke, a remény fénye, valamint a megújulás, az újrakezdés, a hit megerősödésének időszaka lehet.
A negyvennapos böjt a IV. századra vált általánossá a keresztény világban. A vasárnapot, mivel e napon az Úr feltámadását ünnepeljük, az Egyház nem tekinti böjti napnak, így a VII. század óta szerdai nappal kezdődik a nagyböjt, tehát hamvazószerdától húsvét vasárnapig tart, így a böjti napok száma éppen negyvenet tesz ki. A XI. századig olyannyira szigorú volt, hogy késő délutánig semmit sem ettek (teljes böjt); húst, tejterméket és tojást pedig a böjti napokon egyáltalán nem fogyasztottak.
Napjainkra az Egyház enyhített a böjti szabályokon, de hamvazószerdára és nagypéntekre szigorú böjtöt ír elő: a 18 és 60 év közötti hívek csak háromszor étkezhetnek és egyszer lakhatnak jól. E két napon és nagyböjt többi péntekén 14 évesnél idősebb tagjait arra kéri az Egyház, hogy ne fogyasszanak húst.
Fontos azonban rámutatni arra is, hogy a húsételtől való tartózkodás önmagában nem tekinthető böjti cselekménynek. A hús fogyasztása az ókori - középkori ember számára sokszor ritka, ünnepi alkalomnak számított, vagyis az erről való lemondás az adott kultúrában valóban a bánat és az önmegtagadás kifejezésére szolgált.
A böjt különböző formáit gyakorolhatjuk az előttünk álló időszakban.
Teljes böjt: Ez azt jelenti, hogy tartózkodunk minden ételtől egy bizonyos időszakon keresztül, általában napkeltétől napnyugtáig.
Részleges böjt: Itt csak bizonyos ételfajták fogyasztásától tartózkodunk, például hústól vagy édességektől.
Szellemi böjt: A böjtnek ez a típusa nem az étkezési szokásokra, hanem a szellemi és érzelmi aspektusokra összpontosít, például a negatív gondolatoktól vagy a médiafogyasztástól való tartózkodásra.
***
Dr. Varga Lajos váci segédpüspök 2024. február 14-én, hamvazószerdán szentmisét mutat be 18 órától a váci Szent Kereszt ferences templomban (Barátok temploma). Cím: Vác, Géza király tér.
A szentmisére mindenkit várunk szeretettel! Kezdjük együtt, közös imával a nagyböjtöt!
Idén ünnepli alapítása 70. évfordulóját a váci székesegyház Szent Cecília Kórusa. A Varga László atya vezetésével működő együttes jubileumi hangversenysorozattal turnézik, melynek első állomása Kolozsvár volt, ahol október 12-én egy ősbemutatóra is sor került. A Magyar Kuríron megjelent írást olvashatják.
Időről időre mindannyian összetörünk, megszenvedünk visszafordíthatatlan veszteségeket, elveszítünk valakit, valamit. Ebben a beszélgetésben ahhoz igyekszünk segítséget nyújtani, hogy a gyászhoz kapcsolódó tévhitek ne mélyítsék tovább a fájdalmat, megleljük a gyógyulás útját és egyben képesek legyünk támogatóan jelen lenni a gyászban egymás számára is. Graf Orsolyával, a Gyászfeldolgozás Magyarország Központ munkatársával, gyászfeldolgozás módszer specialistával Király Eszter beszélgetett a Lélekjelenlét podcast 15. adásában.
Szent Imre ereklyéje érkezett a szalmatercsi templomba 2025. szeptember 7-én, a szentmise alkalmából pedig megtelt a templom, a gyergyóditrói testvérek a csíksomlyói Szűz Mária áldását hordozó lobogóval érkeztek és énekelve vonultak be. Kapás Attila plébános a búcsúmise elején megszentelte a Szent Imre szobrot ábrázoló templomi zászlót, emlékeztetve a hit és a közösség erejére. Alább Tőzsérné Dudás Erika írását olvashatják.
Október 21–22-én ünnepelte a Gödöllői Premontrei Apátság közössége a Szent Ágoston prépostsági templom felszentelésének első évfordulóját. A kétnapos eseménysorozat keretében tartották a templom alapítására örökségét felajánló Sopronyi Kálmánka (1924–1937) egykori premontrei diák és szüleinek újratemetését is. A Magyar Kuríron megjelent írást adjuk közre.
Idén október 12-én ünnepelték a ságújfalui Szent László-templom búcsúünnepét. A templom belső tere új színeket kapott, az egyházközösség pedig a harangok zúgásával és közös imával adott hangot a megújulásnak. A több évtizedes hagyományt idéző templom 1939. októberi felszentelése óta most az új festés adta meg a hátteret az ünnepi szentmisének, amelyet Kapás Attila plébános vezetett. Szónokként Kovács Gábor diakónus, a Váci Egyházmegye Karitász igazgatója érkezett. A nap üzenete nem csupán a falak színéről szólt, hanem a hit megújulásáról, a közösségépítésről és arról a bizalomról, amely a helyi híveket összeköti. Dénes Katalin írását közöljük.2025. november 7. péntek
Rezső
Abban az időben Jézus ezt a példabeszédet mondta tanítványainak: „Egy gazdag ember előtt bevádolták intézőjét, hogy eltékozolja ura vagyonát. Erre ő magához hívatta és így szólt hozzá: Mit hallok rólad? Adj...
Összes program »