CSALÁDPASZTORÁCIÓ
IFJÚSÁGPASZTORÁCIÓ
TEREMTÉSVÉDELEM
KÓRHÁZLELKÉSZSÉG
CIGÁNYPASZTORÁCIÓ
BÖRTÖNPASZTORÁCIÓ
» HÍREINK »
A Váci Egyházmegyében a megszentelt élet napját idén is Mátraverebély - Szentkúton ünnepelték a szerzetesek február 3-án, Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepén. Több éves hagyomány, hogy ilyenkor a Ferences Rend megrendezi a kegyhelyen a szerzetesek zarándoklatát. A szentimiseáldozatot dr. Varga Lajos váci segédpüspök mutatta be dr. Orosz Lóránt kegyhelyigazgató koncelebrálásával ferences és premontrei szerzetesek, klarissza, ciszter és pálos nővérek, valamint ferences szegénygondozó és ferences tanító nővérek körében.A szertartás elején a gyóntató udvarban szentelte meg Varga Lajos püspök a gyertyákat, amelyekkel a zarándoklaton résztvevő szerzetesek ünnepélyesen bevonultak a templomba, majd az oltár elé helyezték a gyertyákat, ezzel is kifejezve életük átadását az Úrnak.
Varga Lajos a napi evangélium kapcsán Jézus hitéletünkben betöltött központi szerepéről elmélkedett. Amikor Jézust bemutatták a templomban, két olyan ember jelenlétében tették, akik már nagyon várták a Megváltót. Az egyik a bölcs Simeon volt, aki hálát adott az Úrnak, hogy megláthatta az üdvösséget, azt, aki Világosságul jött a világba. A másik Anna próféta asszony, aki nem távozott el a templomból, hanem böjtöléssel és imádkozással szolgált éjjel és nappal, és várta, hogy eljöjjön a Megváltó. Ennek a két idős embernek az élete beteljesedett, mert akire vágyakoztak az eljött: látták és felismerték az Üdvözítőt. Hogy van ez a mi életünkben? Erre a kérdésre mindenki megkeresheti a választ imáiban.
A segédpüspök beszédében kitért a szerzetessé válás, a szerzetesi élet lényegére, amelyet a latin religious (vallásos) fogalom is kifejez, mert egy megszentelt élet intézményéhez való tartozás együtt jár a vallásos élettel, a radikális krisztuskövetéssel, majd kitért a szerzetesi élet leglényegesebb alkotóelemeire a szerzetesi fogadalmakra. A szegénység, tisztaság, engedelmesség az a három hagyományos fogadalom, amely egyben evangéliumi tanács is. A szegénység a krisztusi szegénységet jelenti, a szerzetesnek nem lehet vagyona, de mint kívülálló dologról, talán könnyebb lemondania erről. A saját akaratáról való lemondás viszont egy belső lemondást jelent, amely az Isten iránti nagyrabecsülést jelenti, erről sokszor nehezebb lemondani. Jézus teljes mértékben alávetette magát a Mennyei Atya akaratának, végig engedelmes volt, ezt a példát követheti az, aki a megszentelt élet közösségének a tagja. A tisztaság megtartásában Szűz Mária, mint a szüzesség szimbóluma lehet példaképe a szerzetesnek, akik lelkileg eljegyezik magukat Krisztussal. Ez a hármas fogadalom egy lelkiséget jelöl, amely felkiáltó jel a keresztények közösségében. A Jézussal való együttérzés, életének átelmélkedése segít minden keresztényt – nemcsak szerzetest – abban, hogy megértse mások szenvedését. A püspök beszéde végén azért imádkozott, hogy minden keresztény ember találja meg az utat arra, hogy teljesen Krisztusé lehessen.
A homília után a szerzetesi fogadalom megújítása következett. A szentmise végén Orosz Lóránt köszönő és egyben buzdító szavai hangoztak el, majd Takács Klarissza ferences szegénygondozó exhortatioját, azaz buzdító tanítását hallgathatták meg a résztvevők a Buzád-teremben. Az ünnepi együttlét közös ebéddel ért véget.
Fotó: Mátraverebély-Szentkút kegyhely
Március első szombatján, 7-én a nagyböjti bűnbánati időszakban ismét térdepelve imádkozó férfiak töltötték meg a márianosztrai Magyarok Nagyasszonya-bazilika előtti teret. Először rendezték meg a kegyhelyen a Szent József-zarándoklatot: Fábry Kornél esztergom-budapesti segédpüspökkel együtt kérték a Szűzanya oltalmát, majd a kálvárián haladtak végig, és szentmisével ért véget az imaalkalom. A Magyar Kuríron megjelent írást olvashatják.
A Naphimnusz Egyesület Hamvazószerdától kezdve a nagyböjt vasárnapjaira egy-egy rövid elmélkedést készített 2026-ban. Ezekben pápai dokumentumok és szentírási szakaszok segítségével szemlélik a böjtöt, mint önmegtagadást és megtérést, ami összeköti a teremtésvédelmet a szegények védelmével és a jövő generációk iránti felelősséggel. Nyolc egymáshoz kapcsolódó témát követnek majd ezek az elmélkedések: a tudatosság felkeltésétől a gyakorlati cselekvésig. Minden téma teológiai és szentírási alapokon köti a nagyböjti cselekedeteket (böjt, ima, alamizsna) a teremtésvédelemhez. Az elmélkedések végén olvasható néhány tipp a leírt gondolatok megélésének segítésére.
A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia minden évben meghirdeti hazánk templomaiban a nagyböjti élelmiszergyűjtést. Az idei gyűjtésről szóló körlevelet március 7-én tették közzé.
Közösségi összefogással zárult le a templomi beruházás Becskén. A becskei harangfelújítás februárra fejeződött be, amelynek során két történelmi harang is megújult. A fejlesztés egyszerre szolgálja a hagyományőrzést és a korszerű működtetést.
Megkezdte működését a pedagógusokat és segítő szakembereket képző Apor Vilmos Katolikus Főiskola (AVKF) újonnan létrehozott Drámapedagógiai Központja. Az új szakmai műhely célja, hogy kurzusokon, workshopokon és különböző programokon minél több leendő és gyakorló pedagógus ismerhesse meg a drámapedagógia gazdag módszertanát. Az AVKF sajtóközleményét közöljük.2026. március 10. kedd
Ildikó
Abban az időben Péter odament Jézushoz, és megkérdezte: „Uram, ha testvérem vétkezik ellenem, hányszor kell megbocsátanom neki? Talán hétszer?” Jézus így felelt: „Nem mondom, hogy hétszer, hanem hetvenszer hétszer! A...
Összes program »