Elhunyt paptestvérünkért az engesztelő szentmiseáldozatot 2024. február 23-án, 11 órakor mutatjuk be a Mátraszentimre-Falloskúti Béke Királynője templomban, majd ezt követően hamvait végső nyughelyére kísérjük.

Paptestvérünk 1933. december 24-én született Budapesten. 1958. június 15-én Vácon szentelték pappá. Káplán-hitoktató: Lőrinciben 1958-1959, Tószegen 1959-1960, Lőrinciben 1960-1964, Rákoscsaba-Óplébánián 1964-1969. Plébániai kormányzó: Tiszaújfalun 1969-1973. Expositus káplán Zagyvarékason 1973-1975, Plébániai kormányzó: Tápiószőlősön 1975., Újszilváson 1975-1988. Címzetes esperes: 1984-től. Plébániai kormányzó: Verőcén 1988-1996. Plébános: Tápióságon 1996-2018. 2018-ban vonult nyugdíjba.

„…Lelkem magasztalja az Urat, és szívem ujjong megváltó Istenemben...” (Lk 1,46-47)  

Mélységesen hitt abban, hogy elöljárói Isten akaratát közvetítik számára. Ebből következett, hogy minden dispozíciót feltétlen engedelmességgel fogadott. Papi hivatását komolyan vette, ezért még a legutóbbi időkben is szívesen segítette az Úr szőlőjében munkálkodó lelkipásztorokat. Lényegre törő ember volt. Gondolatvilágához nagyon közel állott Jézus Szentséges Szívének tisztelete. A Hozsanna imakönyv 155. éneke öt versszakának szövegében összefoglalva látta hitünk legfontosabb titkait. Aszketikus alkat volt, de ez nála humorérzékkel is párosult. Halálára tudatosan - az örök élet reményében - készült.

Hűséges papi életéért Krisztus, az Örök Főpap adjon jutalmat az atyai ház örömében!

R.I.P.