CSALÁDPASZTORÁCIÓ
IFJÚSÁGPASZTORÁCIÓ
TEREMTÉSVÉDELEM
KÓRHÁZLELKÉSZSÉG
CIGÁNYPASZTORÁCIÓ
BÖRTÖNPASZTORÁCIÓ
Templomok miserendje »
» HÍREINK »
A Galgamenti Nagyboldogasszony Közösség fiataljai találkoztak február 10-én. A Veresegyházi Katolikus Gimnáziumban szervezett találkozó címe ez volt: „Mi az igazi öröm?”. Ezzel foglalkoztak a résztvevő fiatalok az előadások, kiscsoportos beszélgetések és játékok alkalmával. Volt szentmise, melyet Kovács Zsolt ifjúsági lelkész tartott és szentgyónási lehetőség is.Tomó:
Helyiekként nagyon nagy megtiszteltetés volt a szervezőknek és az érkezőknek segítséget nyújtani. A regisztráció, navigáció és egyéb fontos feladatok mellett nagy örömet szerzett nekünk régi barátainkkal és tanárainkkal való találkozás. Sokunknak ez az alkalom volt az első találkozása a Galgával, de mind kellemesen csalódtunk. Leírhatatlan az az érzés, amikor a velünk egy korban lévő emberek együtt ismerkednek, játszanak, beszélgetnek, versenyeznek és dicsőítik ugyanazt az Istent, akit mi is imádunk. Az öröm témája kitűnő gondolatébresztő volt. Az előadás során az előadók remek definíciókat állítottak fel a személyes tapasztalataikon keresztül. A kis csoportokban felismerhettem a saját érzelmeimet is a többiek beszámolóiból. A kvízes este (délután) kiemelkedő élmény volt, szoros küzdelmeink eredményeképpen döntetlen született, bár a Tejfölös gombapörkölt csapat tagjaként igen büszke vagyok. Végül az izgalmakkal teli nap végén az elmaradhatatlan UNO parti mellett kötetlen beszélgetést folytattunk új barátainkkal némi tea és sütemény mellett.
Az első Galgás találkozóm összeségében elvárásaimon felüli volt, semmi áron nem fogom kihagyni a következőket sem.
*
Dorka:
Hálás vagyok, hogy harmadik alkalommal is részt vehettem a Galgás találkozón. Plusz örömet okozott, hogy ezt “helyi arcként” tehettem meg, otthonosan mozogva tudtam hozzájárulni a szombati eseményhez. A program reggel 9-kor kezdődött egy közös játékkal, majd átsétáltunk a Szentlélek templomba, ahol Zsolt atya misézett, a zenéért Sári és Eszter voltak a felelősek. A mise után visszamentünk a suliba és egy ismerkedő KCS (kiscsoportos) beszélgetés következett. A legfontosabb szempont az volt, hogy ki hogyan szereti a paprikás krumplit. Következő program pontunk az előadás volt, melyet Marcsi és Angi tartottak nekünk. Nagyon szuperül összefoglalták, hogy mi az igazi öröm, mi gátol meg benne, hogy elérjük, illetve hogyan tudjuk elérni azt. Sokat tett hozzá az előadáshoz, hogy egyfajta tanúságtétel volt, saját, személyes tapasztalatokat is megosztottak velünk. Az előadás után az ebéd következett, majd pihenő gyanánt egy kvízjátékban vettünk részt, ahol a KCS-k versengtek egymással. Marci, Máté és Ádám remek feladatsort állítottak nekünk össze, tele volt érdekes kérdésekkel. Utolsó előtti kötelező pontunk az újabb kiscsoportos beszélgetés volt, melynek témája az előadásra épült. Nagyon érdekes volt hallani, hogy kinek mi a véleménye az adott témáról. Voltak egyetértések és egyet nem értések is, de ilyenkor jól meg tudtuk vitatni az eltéréseket és ez egy jó alapot adott a beszélgetésnek. Ezt a KCS-t a végén játékokkal zártuk, ami szintén arra ment rá, hogy minél jobban megismerjük egymást. Zárásként délután 5 órától a suli kápolnájában szentségimádást tartottunk. Szerintem ez volt a napnak a legszebb és legmeghatározóbb eseménye. Utána már csak a teaház volt hátra, de ez megmaradt fakultatív programnak. Baráti társaságban egy UNO partival zártunk.
Nagyon hálás vagyok, hogy megint részese lehettem egy ilyen találkozónak. Jó volt újra találkozni a régi ismerősökkel és új embereket megismerni. Nagyon jó érzés egy olyan közösség tagjának lenni, akik hasonló értékrendet képviselnek, ezért a közös hang szinte mindenkivel rögtön kialakul. Nagyon várom a következő alkalmat! Köszönöm Galga!
Fotó: mente.hu
Hamvazószerdán, a Szent Negyvennap, vagyis a nagyböjt kezdetén szentmisét mutatott be Marton Zsolt püspök a váci Nagyboldogasszony-székesegyházban. Ezen a napon az elmúlás jeleként a hívek homlokát hamujellel jelölik meg. A nagyböjt felkészülés az Egyház legnagyobb ünnepére, Húsvétra, amikor Krisztus feltámadására emlékezünk.
A Naphimnusz Egyesület Hamvazószerdától kezdve a nagyböjt vasárnapjaira egy-egy rövid elmélkedést készített 2026-ban. Ezekben pápai dokumentumok és szentírási szakaszok segítségével szemlélik a böjtöt, mint önmegtagadást és megtérést, ami összeköti a teremtésvédelmet a szegények védelmével és a jövő generációk iránti felelősséggel. Nyolc egymáshoz kapcsolódó témát követnek majd ezek az elmélkedések: a tudatosság felkeltésétől a gyakorlati cselekvésig. Minden téma teológiai és szentírási alapokon köti a nagyböjti cselekedeteket (böjt, ima, alamizsna) a teremtésvédelemhez. Az elmélkedések végén olvasható néhány tipp a leírt gondolatok megélésének segítésére.
Meghallani és böjtölni - A nagyböjt mint a megtérés ideje
Az 1526-os mohácsi csata ötszázadik évfordulója alkalmat ad arra, hogy mérlegeljük a magyar államiság történetének egyik legjelentősebb fordulópontját. A fél évezredes távlat segítségével ma már nemcsak a veszteséget, hanem az akkori események modern Magyarországra gyakorolt hatásait is tisztábban láthatjuk.2026. február 20. péntek
Aladár és Álmos
Keresztelő János tanítványai egyszer Jézushoz járultak, és megkérdezték tőle: „Miért van az, hogy mi és a farizeusok gyakran böjtölünk, a te tanítványaid viszont nem tartanak böjtöt?” Jézus így felelt...
Összes program »