CSALÁDPASZTORÁCIÓ
IFJÚSÁGPASZTORÁCIÓ
TEREMTÉSVÉDELEM
KÓRHÁZLELKÉSZSÉG
CIGÁNYPASZTORÁCIÓ
BÖRTÖNPASZTORÁCIÓ
Templomok miserendje »
» HÍREINK »
A világon több mint egy évszázada; hazánkban néhány évtizede hagyomány, hogy január utolsó hetében ökumenikus imahéttel fejezzük ki a keresztények egységét Krisztusban. Vácott idén az evangélikus templomban, 19-én, vasárnap este 6 órakor kezdődő istentisztelettel vette kezdetét az imahét.Alább Dr. Beer Miklós megyéspüspök igehirdetésének néhány gondolatát idézzük:
Ebben az évben a kanadai keresztények választották ki az ökumenikus imahét mottóját: Szent Pálnak a korintusi hívekhez írt első leveléből – éppen azt a részt, amely az imahetet nyitó vasárnap katolikus szentleckéjében is hallhattunk. Szinte hallom Pál apostol szemrehányó szavait:\"hát ti is\"?
Kanadai testvéreink a világ egyik legsokszínűbb, legváltozatosabb országában élnek. Két óceán, délen hegyek és prérik, északon a sarkvidék. A bevándorlók annak idején nemcsak az őslakossággal találkozva élték meg az emberi gondolkodás sokféleségét, de ők maguk is ezerféle nációból jöttek össze. Nyilván ebből a tapasztalatból is merítettek, amikor megkeresték a keresztények egységéért való imádkozás vezérgondolatát – mi pedig itt Európában, itt Magyarországon, köszönjük meg nekik, hogy felhívták a figyelmünket erre. Mert a mi kis Magyarországunk épp olyan gazdag, sokszínű és változatos a maga nemében, mint a hatalmas Kanada. Az Úristen ilyen sokszínű, változatos világot adott; és mi ezt Isten népeként akarjuk megköszönni.
Idén lesznek Magyarországon a választások. Egyre többször ébredek úgy föl reggel, hogy arra gondolok: bárcsak már túl lennénk rajta! Vége lenne a pártoskodásnak, a sárdobálásnak, a marakodásnak! Mi, keresztények, arra kaptunk küldetést, hogy ebben a megosztott világban éppen mi adjunk példát az egységre; az emberségre az embertelenségben, a szeretetre a gyűlölködésben. Ebben a történelmi időben ezért imádkozzunk most együtt a Szentlélekhez: hogy vezessen közelebb minket egymáshoz – hadd tudjunk példát adni a világnak.
Mert, ahogy a Korintusi levél figyelmeztet bennünket: mi Isten népe vagyunk. Azoknak összessége, akiket ő Jézus Krisztusban kiválasztott, a keresztségben lefoglalt, megszentelt, és elküldött a világba, hogy hirdessük őt, hogy kinyissuk testvéreink szemét is. Isten már Mózesnek elmondta ezt: ne feledkezzetek el arról, hogy ti az én népem vagytok. Az Ószövetség népének ez volt a küldetése: tanúságot tenni Istenről ott, ahol vannak – hogy aztán, amikor eljön az ő fia, a keresztségben az ő királyi papságából is részesüljünk. És ez a királyi papság minden nap áldást mondjon a világért, a szeretetért, és jó testvérként ebben az áldásban másokat is részeltessen, immár az egész világon.
„Vajon szétszakítható-e Krisztus?” – kérdezte Pál apostol. Mi ötszáz éve tapasztalhatjuk a megoszlást Krisztus egyházában. Ezért kell most külön is hálát adnunk: hogy a mi nemzedékünk kapta feladatul az egység keresését; azért, hogy mi nemcsak az ökumenikus imahéten, de minden nap tudunk szeretetben, békében, mosolyogva együtt élni testvéreinkkel. Isten erre hív, erre terelget bennünket. Emlékszem: a hetvenes években sokszor meglátogattam öreg, tudós pap barátomat és tanítómat, Szappanyos Béla atyát; akit a kommunista hatalom vidékre száműzött. Legtöbbször együtt találtam Béla atyát az ő kedves barátjával, a helybéli evangélikus lelkésszel. Még helyettesítették is egymást néha – és mindezt a hetvenes években… Isten minden módon tanít minket: ők például megértették, hogy együtt kell a népet megőrizniük, segíteniük a kommunista üldöztetésben. Mi pedig hálát adhatunk ezért a tapasztalatért, ma, amikor a kommunista ateizmus megszűnt ugyan, de egy sokkal bonyolultabb és rafináltabb egyházüldözésnek adta át a helyét… Ebben az újfajta üldöztetésben nekünk kell helyt állnunk, egységesnek lennünk a testvéreinkért.
Közeledik a reformáció ötszázadik évfordulója. Meggyőződésem, hogy ez a pár év kegyelmi időszak lesz valamennyiünk számára; hogy jobban megértsük, szeressük és elfogadjuk egymást, és együtt tudjunk reményt és példát mutatni ennek a zűrzavaros, ellenséges világnak – megmutatnunk, hogy Krisztus nem szakítható szét. Mert a kéz nem mondhatja a lábnak: nincs rád szükségem… Mert csak együtt vagyunk Krisztus titokzatos teste.
Frissítés: január 26-án, vasárnap este lezárult az ökumenikus imahét. Vácott a felsővárosi református templomban tartott istentiszteleten, melyen a történelmi egyházak képviselői is részt vettek, Meláth Attila baptista lelkész végzett igehirdetést. (fotók a Galériában)
vaciegyhazmegye.hu
Fotók: Verőcei Gábor
60. születésnapja alkalmából hálaadó szentmisét mutattak be Marton Zsolt váci megyéspüspök életéért, hivatásáért, szolgálatáért, melyen koncelebrált Dr. Beer Miklós nyugalmazott váci püspök és Dr. Varga Lajos nyugalmazott váci segédpüspök, valamint az MKPK számos tagja, köztük Ternyák Csaba egri érsek, az egyházmegye papsága és diakónusai. Jelen voltak az egyházmegyében szolgáló szerzetesek, a társegyházak helyi képviselői és hívek. Az ünneplő püspököt az MKPK nevében Dr. Udvardy György veszprémi érsek, az MKPK elnökhelyettese köszöntötte.
„Alapkövek – A csillagösvény valósága” címmel tartotta meg akadémiai székfoglalóját Horváth Szilárd a Pesti Vigadóban rendezett ünnepi eseményen. A Búzaszem Iskola vezetője bemutatta az intézmény nevelési hátterét, amelyből mindenki megismerhette, hogy miként illeszthető be ma is a népművészet az oktatásba. A Szent Mihály Intézményfenntartó (SZEMI) oldaláról osztjuk tovább a hírt.
Egy évvel ezelőtt, 2025 húsvétján indult a Váci Egyházmegye Lélekjelenlét podcast csatornája. Az induló műsor első vendége Marton Zsolt megyéspüspök volt, akárcsak most, az első évforduló alkalmából. Mai műsorunk különlegessége, hogy Püspök atya azokra a kérdésekre válaszol, amelyeket a hívek küldtek meg számunkra a facebook posztban szereplő felhívásunkra. A kérdések között a személyes kérdések mellett vannak papi, püspöki hivatásához kapcsolódóak, érkeztek a szentségek kiszolgáltatásával kapcsolatos konkrét kérdések, valamint az Egyházról általában és az aktuális kihívásokról.
A Naphimnusz Egyesület Hamvazószerdától kezdve a nagyböjt vasárnapjaira egy-egy rövid elmélkedést készített 2026-ban. Ezekben pápai dokumentumok és szentírási szakaszok segítségével szemlélik a böjtöt, mint önmegtagadást és megtérést, ami összeköti a teremtésvédelmet a szegények védelmével és a jövő generációk iránti felelősséggel. Nyolc egymáshoz kapcsolódó témát követnek majd ezek az elmélkedések: a tudatosság felkeltésétől a gyakorlati cselekvésig. Minden téma teológiai és szentírási alapokon köti a nagyböjti cselekedeteket (böjt, ima, alamizsna) a teremtésvédelemhez. Az elmélkedések végén olvasható néhány tipp a leírt gondolatok megélésének segítésére.2026. április 19. vasárnap
Emma
IC "-//W3C//DTD HTML 4.01//EN" "http://www.w3.org/TR/html4/strict.dtd"> Index of /rss Index of /rss NameLast modifiedSizeDescription Parent Directory - 2/2026-04-15 15:51 - android.php2026-04-15 15:50 6.3K evmail.gif2021-04-02 12:36 3.6K ...
Összes program »