CSALÁDPASZTORÁCIÓ
IFJÚSÁGPASZTORÁCIÓ
TEREMTÉSVÉDELEM
KÓRHÁZLELKÉSZSÉG
CIGÁNYPASZTORÁCIÓ
BÖRTÖNPASZTORÁCIÓ
Templomok miserendje »
» HÍREINK »
Az öngondoskodás és a fenntartható életmód elősegítése érdekében a Katolikus Karitász idén is elindítja Zöldellő kertek programját, mely az egész országot felölelő vetőmagosztással rászorulókat hivatott támogatni. A segélyszervezet 14,5 millió forint összértékben, tizennyolcféle vetőmagcsomagot oszt ki a kerttel rendelkező nélkülözőknek a zöldségtermesztés megkezdéséhez. A 2024-es szezonnyitó rendezvényre március 19-én került sor Szabadbattyánban, ahol Spányi Antal, a Katolikus Karitász püspökelnöke adta át a vetőmagokat az arra rászorulóknak.A Katolikus Karitász 14,5 millió forint értékben tizennyolc féle zöldség (spenót, fejessaláta, spárgatök, sütőtök, karalábé, petrezselyem, cékla, kétféle sárgarépa, kétféle borsó, dughagyma, csemegekukorica és háromféle bab) vetőmagját osztja ki idén tavasszal országszerte, így segítve a több mint tíz éve elindított Zöldellő kertek elnevezésű segélyprogramjával háromezer család életét és öngondoskodásra való törekvését. A vetőmagok kiosztása egyházmegyénkben is megkezdődött; idén 334 család kap csomagot 46 településen. Ezenfelül még legalább 3000 palántát (paprika, paradicsom, uborka) oszt ki a Karitász, melyeket karancssági önkéntesek nevelnek.
A kerti magcsomagokban azok a rászoruló családok vagy egyedülálló személyek részesülhetnek, akik vállalják, hogy a Karitász önkénteseivel és kertész munkatársával együttműködve, a talaj előkészítéstől a termő időszak végéig folyamatosan gondozzák a növényeket. Ezt az önkéntesek figyelemmel kísérik, és szükség esetén segítséget nyújtanak. Kovács Gábor, a Váci Egyházmegyei Karitász igazgatója elmondta, hogy nemrég az albertirsai plébánia kertjét is elkezdték művelni kertész munkatársuk és önkéntesek közreműködésével – az ott termő zöldségekkel szintén rászoruló családokat támogatnak.
A Zöldellő kertek programban résztvevők számára a segélyszervezet oktatást szervez, hogy a növénytársításról, a vegyszermentes növényvédelemről, a kímélő gazdálkodásról, illetve a termények télire elrakásának megfelelő módszeréről tájékoztassák őket. „Mostanra felnőtt egy-két olyan generáció, amelynek a kertművelés teljesen kimaradt az életéből. Nagymamáink, dédszüleink még nagyon jól tudták, hogyan veteményezzenek, de ez a tudás kikopott. A programban résztvevőknek abban tudok segíteni, hogy az elveszett tudást visszahozzuk, valamint a zöldségek gyógyító hatásáról és egyéb felhasználási módjairól tájékoztatást adjak” – mondta el Újlaki Mónika gyógynövénytechnológus kertész, aki az oktatás során a helyi adottságokat is szem előtt tartja. „Az egyházmegye különböző területein más és más hőmérsékleti – és talajviszonyokkal találkozunk. Van, ahol az infrastruktúra hiánya is problémát okoz, így gondoskodni kell az esővíz összegyűjtéséről.”
A kertgondozókat vetési segédlettel is ellátják, amely bemutatja a sikeres termesztéshez szükséges előkészületeket, továbbá ültetési javaslatokat ad. A program célja a rászorulók hosszú távú támogatása, ami több szempontból is megvalósul; van olyan család, aki évről évre a Karitásztól kap vetőmag-összeállítást, ez pedig a nehéz gazdasági helyzetben egyre jelentősebb segítségnek bizonyul, amit a program résztvevőinek növekvő száma is jól példáz.
Egy évvel ezelőtt, 2025 húsvétján indult a Váci Egyházmegye Lélekjelenlét podcast csatornája. Az induló műsor első vendége Marton Zsolt megyéspüspök volt, akárcsak most, az első évforduló alkalmából. Mai műsorunk különlegessége, hogy Püspök atya azokra a kérdésekre válaszol, amelyeket a hívek küldtek meg számunkra a facebook posztban szereplő felhívásunkra. A kérdések között a személyes kérdések mellett vannak papi, püspöki hivatásához kapcsolódóak, érkeztek a szentségek kiszolgáltatásával kapcsolatos konkrét kérdések, valamint az Egyházról általában és az aktuális kihívásokról.
A Naphimnusz Egyesület Hamvazószerdától kezdve a nagyböjt vasárnapjaira egy-egy rövid elmélkedést készített 2026-ban. Ezekben pápai dokumentumok és szentírási szakaszok segítségével szemlélik a böjtöt, mint önmegtagadást és megtérést, ami összeköti a teremtésvédelmet a szegények védelmével és a jövő generációk iránti felelősséggel. Nyolc egymáshoz kapcsolódó témát követnek majd ezek az elmélkedések: a tudatosság felkeltésétől a gyakorlati cselekvésig. Minden téma teológiai és szentírási alapokon köti a nagyböjti cselekedeteket (böjt, ima, alamizsna) a teremtésvédelemhez. Az elmélkedések végén olvasható néhány tipp a leírt gondolatok megélésének segítésére.
Marton Zsolt megyéspüspök a váci Nagyboldogasszony-székesegyházban mutatta be a nagyszombati húsvéti vigília szertartását, amelyen a Váci Egyházmegye szeminaristái biztosították az asszisztenciát. A főpásztor szentbeszédében a Római levél gondolatait emelte ki a keresztségben új életre támadt emberről hangsúlyossá téve ezúttal a húsvéti szertartásban megújított keresztségi fogadalmakat.
Nagypéntek az egyházi év legcsendesebb napja: Jézus elítélésének, keresztútjának, halálának és temetésének napja. Az Egyház – ősrégi hagyomány alapján – ezen és a következő napon egyáltalán nem mutat be szentmiseáldozatot. Arra a napra emlékezünk, amikor maga az örök Főpap mutatta be áldozatát a kereszt oltárán. A Jézust jelképző oltár teljesen dísztelen: nincsen rajta sem kereszt, sem terítő, sem gyertya. A nagypénteki szertartást Marton Zsolt megyéspüspök vezette a váci Nagyboldogasszony-székesegyházban. Az asszisztenciát a Váci Egyházmegye szeminaristái biztosították.2026. április 13. hétfő
Ida
Volt a farizeusok között egy Nikodémus nevű férfi, aki a zsidók egyik főembere volt. Éjnek idején fölkereste Jézust, és ezt mondta neki: „Mester, tudjuk, hogy te Istentől jött tanító vagy. Senki sem tud ugyanis ilyen...
Összes program »