CSALÁDPASZTORÁCIÓ
IFJÚSÁGPASZTORÁCIÓ
TEREMTÉSVÉDELEM
KÓRHÁZLELKÉSZSÉG
CIGÁNYPASZTORÁCIÓ
BÖRTÖNPASZTORÁCIÓ
Templomok miserendje »
» HÍREINK »
Virágvasárnappal Egyházunk belép a nagyhét ünneplésébe, amelynek során megemlékezünk Jézus Krisztus szenvedéséről és kereszthaláláról. A nagyhetet és ezzel a negyvennapos nagyböjtöt a feltámadás örömünnepe zárja Húsvétkor. Vácon a virágvasárnapi szertartást dr. Varga Lajos segédpüspök vezette.A virágvasárnapi ünnep barkaszenteléssel kezdődött a váci Nagyboldogasszony-székesegyház előtti téren, ahol közel kétszázan gyűltek össze. A barkák megáldásakor a könyörgést mondó pap azt a kegyelmet kéri a jelenlévők számára, hogy azok Krisztus nyomában járva egykor az „Örök Jeruzsálembe”, azaz a Mennyországba is eljussanak. Mivel a székesegyház jelenleg felújítás miatt még zárva van, az evangélium felolvasását és könyörgést követően a körmenet a Géza király téri Barátok templomába vonult, ahol a Váci Székesegyházi Kórusiskola diákjai köszöntötték őket énekekkel és pálmaágakkal ily módon is felidézve a jeruzsálemi bevonulást. Az ünnepi szentmisét – Marton Zsolt megyéspüspök akadályoztatása miatt - dr. Varga Lajos segédpüspök mutatta be, koncelebrált Lobmayer Imre piarista szerzetes.
Virágvasárnap az Úr szenvedésének vasárnapja néven ismert a liturgiában, amelyben a hívek meghallgatják Krisztus szenvedéstörténetét, a passiót. Az Egyház kifejezi hitét, miszerint a dicsőséges bevonulás kezdete annak az eseménysornak, amely Jézus szenvedésével és halálával folytatódik, majd feltámadásával teljesedik be. Ez hozza el a megváltást, amely minden hívőben az örök élet reményét táplálja.
Varga Lajos püspök az evangélium két fontos kijelentésére hívta fel a figyelmet szentbeszédében: „Jézus a Dicsőség Királya” szól Jézus egyik jellemzése. A jeruzsálemi bevonuláskor a nép Krisztust, mint Izrael dicsőséges királyát ünnepli. János evangélista leírásában azt a királyt mutatja, aki Lázár feltámasztásával tekintélyre tett szert, aki legyőzte a halált. Ugyanakkor tudjuk, hogy Jézusnak éppen azért kellett meghalnia, mert királynak mondta magát.
A püspök ezt követően kitért a „Ne félj Sion leánya” felszólításra utalva arra, hogy negatív érzéseinket, amely között jelen van a haláltól, a betegségtől való félelem is, igyekszünk távol tartani magunktól. Ugyanakkor tudatosítani kell magunkban, hogy Jézus mind az örömteli érzéseket, mind a szenvedést és a fájdalmat átélte: megtapasztalta a teljes elhagyatottságot és végül a halált is. Életünk nehéz pillanataiban is gondoljunk arra a bíztatásra, amelyet a Szentírás közvetít felénk. Ne féljünk, mert Krisztus biztosan ott lesz velünk a nehéz pillanatokban is, tőle kaphatunk bátorítást. Vele együtt előre is tudunk tekinteni a húsvéti feltámadás diadalmas győzelmére. Ezen túlmenően pedig - ahogy a Zsidókhoz írt levél alapján tudjuk -, Krisztus a szenvedéssel tanulta meg az engedelmességet, ez tette tökéletessé az Atyával való kapcsolatát. Minden nehézség és szenvedés a mi istenkapcsolatunkat is megtisztíthatja, közelebb vihet bennünket az Atyához és ezzel a feltámadás titkához. – fejezte be szentbeszédét Varga Lajos segédpüspök.
A körmeneten és a szentmisén a Váci Székesegyházi Kórusiskola és a Váci Székesegyház Szent Cecília Kórusa énekelt Varga László karnagy vezetésével. A Passióban szólót énekelt Homoki Gábor, Varga Levente és Nagy Zoltán. A gregorián és népénekek mellett elhangzottak Bach, Händel, Schütz és Kerényi, valamint Werner Alajos művei.
Egy évvel ezelőtt, 2025 húsvétján indult a Váci Egyházmegye Lélekjelenlét podcast csatornája. Az induló műsor első vendége Marton Zsolt megyéspüspök volt, akárcsak most, az első évforduló alkalmából. Mai műsorunk különlegessége, hogy Püspök atya azokra a kérdésekre válaszol, amelyeket a hívek küldtek meg számunkra a facebook posztban szereplő felhívásunkra. A kérdések között a személyes kérdések mellett vannak papi, püspöki hivatásához kapcsolódóak, érkeztek a szentségek kiszolgáltatásával kapcsolatos konkrét kérdések, valamint az Egyházról általában és az aktuális kihívásokról.
A Naphimnusz Egyesület Hamvazószerdától kezdve a nagyböjt vasárnapjaira egy-egy rövid elmélkedést készített 2026-ban. Ezekben pápai dokumentumok és szentírási szakaszok segítségével szemlélik a böjtöt, mint önmegtagadást és megtérést, ami összeköti a teremtésvédelmet a szegények védelmével és a jövő generációk iránti felelősséggel. Nyolc egymáshoz kapcsolódó témát követnek majd ezek az elmélkedések: a tudatosság felkeltésétől a gyakorlati cselekvésig. Minden téma teológiai és szentírási alapokon köti a nagyböjti cselekedeteket (böjt, ima, alamizsna) a teremtésvédelemhez. Az elmélkedések végén olvasható néhány tipp a leírt gondolatok megélésének segítésére.
Marton Zsolt megyéspüspök a váci Nagyboldogasszony-székesegyházban mutatta be a nagyszombati húsvéti vigília szertartását, amelyen a Váci Egyházmegye szeminaristái biztosították az asszisztenciát. A főpásztor szentbeszédében a Római levél gondolatait emelte ki a keresztségben új életre támadt emberről hangsúlyossá téve ezúttal a húsvéti szertartásban megújított keresztségi fogadalmakat.
Nagypéntek az egyházi év legcsendesebb napja: Jézus elítélésének, keresztútjának, halálának és temetésének napja. Az Egyház – ősrégi hagyomány alapján – ezen és a következő napon egyáltalán nem mutat be szentmiseáldozatot. Arra a napra emlékezünk, amikor maga az örök Főpap mutatta be áldozatát a kereszt oltárán. A Jézust jelképző oltár teljesen dísztelen: nincsen rajta sem kereszt, sem terítő, sem gyertya. A nagypénteki szertartást Marton Zsolt megyéspüspök vezette a váci Nagyboldogasszony-székesegyházban. Az asszisztenciát a Váci Egyházmegye szeminaristái biztosították.2026. április 11. szombat
Leó és Szaniszló
Miután húsvétvasárnap reggel Jézus feltámadt, először Mária Magdolnának jelent meg, akiből (annak idején) hét ördögöt űzött ki. Magdolna elment, és elvitte a hírt a gyászoló és szomorkodó...
Összes program »