CSALÁDPASZTORÁCIÓ
IFJÚSÁGPASZTORÁCIÓ
TEREMTÉSVÉDELEM
KÓRHÁZLELKÉSZSÉG
CIGÁNYPASZTORÁCIÓ
BÖRTÖNPASZTORÁCIÓ
» HÍREINK »
Virágvasárnappal Egyházunk belép a nagyhét ünneplésébe, amelynek során megemlékezünk Jézus Krisztus szenvedéséről és kereszthaláláról. A nagyhetet és ezzel a negyvennapos nagyböjtöt a feltámadás örömünnepe zárja Húsvétkor. Vácon a virágvasárnapi szertartást dr. Varga Lajos segédpüspök vezette.A virágvasárnapi ünnep barkaszenteléssel kezdődött a váci Nagyboldogasszony-székesegyház előtti téren, ahol közel kétszázan gyűltek össze. A barkák megáldásakor a könyörgést mondó pap azt a kegyelmet kéri a jelenlévők számára, hogy azok Krisztus nyomában járva egykor az „Örök Jeruzsálembe”, azaz a Mennyországba is eljussanak. Mivel a székesegyház jelenleg felújítás miatt még zárva van, az evangélium felolvasását és könyörgést követően a körmenet a Géza király téri Barátok templomába vonult, ahol a Váci Székesegyházi Kórusiskola diákjai köszöntötték őket énekekkel és pálmaágakkal ily módon is felidézve a jeruzsálemi bevonulást. Az ünnepi szentmisét – Marton Zsolt megyéspüspök akadályoztatása miatt - dr. Varga Lajos segédpüspök mutatta be, koncelebrált Lobmayer Imre piarista szerzetes.
Virágvasárnap az Úr szenvedésének vasárnapja néven ismert a liturgiában, amelyben a hívek meghallgatják Krisztus szenvedéstörténetét, a passiót. Az Egyház kifejezi hitét, miszerint a dicsőséges bevonulás kezdete annak az eseménysornak, amely Jézus szenvedésével és halálával folytatódik, majd feltámadásával teljesedik be. Ez hozza el a megváltást, amely minden hívőben az örök élet reményét táplálja.
Varga Lajos püspök az evangélium két fontos kijelentésére hívta fel a figyelmet szentbeszédében: „Jézus a Dicsőség Királya” szól Jézus egyik jellemzése. A jeruzsálemi bevonuláskor a nép Krisztust, mint Izrael dicsőséges királyát ünnepli. János evangélista leírásában azt a királyt mutatja, aki Lázár feltámasztásával tekintélyre tett szert, aki legyőzte a halált. Ugyanakkor tudjuk, hogy Jézusnak éppen azért kellett meghalnia, mert királynak mondta magát.
A püspök ezt követően kitért a „Ne félj Sion leánya” felszólításra utalva arra, hogy negatív érzéseinket, amely között jelen van a haláltól, a betegségtől való félelem is, igyekszünk távol tartani magunktól. Ugyanakkor tudatosítani kell magunkban, hogy Jézus mind az örömteli érzéseket, mind a szenvedést és a fájdalmat átélte: megtapasztalta a teljes elhagyatottságot és végül a halált is. Életünk nehéz pillanataiban is gondoljunk arra a bíztatásra, amelyet a Szentírás közvetít felénk. Ne féljünk, mert Krisztus biztosan ott lesz velünk a nehéz pillanatokban is, tőle kaphatunk bátorítást. Vele együtt előre is tudunk tekinteni a húsvéti feltámadás diadalmas győzelmére. Ezen túlmenően pedig - ahogy a Zsidókhoz írt levél alapján tudjuk -, Krisztus a szenvedéssel tanulta meg az engedelmességet, ez tette tökéletessé az Atyával való kapcsolatát. Minden nehézség és szenvedés a mi istenkapcsolatunkat is megtisztíthatja, közelebb vihet bennünket az Atyához és ezzel a feltámadás titkához. – fejezte be szentbeszédét Varga Lajos segédpüspök.
A körmeneten és a szentmisén a Váci Székesegyházi Kórusiskola és a Váci Székesegyház Szent Cecília Kórusa énekelt Varga László karnagy vezetésével. A Passióban szólót énekelt Homoki Gábor, Varga Levente és Nagy Zoltán. A gregorián és népénekek mellett elhangzottak Bach, Händel, Schütz és Kerényi, valamint Werner Alajos művei.
Egy évvel ezelőtt, 2025 húsvétján indult a Váci Egyházmegye Lélekjelenlét podcast csatornája. Az induló műsor első vendége Marton Zsolt megyéspüspök volt, akárcsak most, az első évforduló alkalmából. Mai műsorunk különlegessége, hogy Püspök atya azokra a kérdésekre válaszol, amelyeket a hívek küldtek meg számunkra a facebook posztban szereplő felhívásunkra. A kérdések között a személyes kérdések mellett vannak papi, püspöki hivatásához kapcsolódóak, érkeztek a szentségek kiszolgáltatásával kapcsolatos konkrét kérdések, valamint az Egyházról általában és az aktuális kihívásokról.
A Naphimnusz Egyesület Hamvazószerdától kezdve a nagyböjt vasárnapjaira egy-egy rövid elmélkedést készített 2026-ban. Ezekben pápai dokumentumok és szentírási szakaszok segítségével szemlélik a böjtöt, mint önmegtagadást és megtérést, ami összeköti a teremtésvédelmet a szegények védelmével és a jövő generációk iránti felelősséggel. Nyolc egymáshoz kapcsolódó témát követnek majd ezek az elmélkedések: a tudatosság felkeltésétől a gyakorlati cselekvésig. Minden téma teológiai és szentírási alapokon köti a nagyböjti cselekedeteket (böjt, ima, alamizsna) a teremtésvédelemhez. Az elmélkedések végén olvasható néhány tipp a leírt gondolatok megélésének segítésére.
Marton Zsolt megyéspüspök a váci Nagyboldogasszony-székesegyházban mutatta be a nagyszombati húsvéti vigília szertartását, amelyen a Váci Egyházmegye szeminaristái biztosították az asszisztenciát. A főpásztor szentbeszédében a Római levél gondolatait emelte ki a keresztségben új életre támadt emberről hangsúlyossá téve ezúttal a húsvéti szertartásban megújított keresztségi fogadalmakat.
Nagypéntek az egyházi év legcsendesebb napja: Jézus elítélésének, keresztútjának, halálának és temetésének napja. Az Egyház – ősrégi hagyomány alapján – ezen és a következő napon egyáltalán nem mutat be szentmiseáldozatot. Arra a napra emlékezünk, amikor maga az örök Főpap mutatta be áldozatát a kereszt oltárán. A Jézust jelképző oltár teljesen dísztelen: nincsen rajta sem kereszt, sem terítő, sem gyertya. A nagypénteki szertartást Marton Zsolt megyéspüspök vezette a váci Nagyboldogasszony-székesegyházban. Az asszisztenciát a Váci Egyházmegye szeminaristái biztosították.2026. április 7. kedd
Herman
Húsvétvasárnap reggel Mária Magdolna könnyezve állt Jézus sírjánál. Amint ott sírdogált, betekintett a sziklasírba, és ahol Jézus holtteste feküdt, két, fehér ruhába öltözött angyalt látott. Ott ültek, az...
Összes program »