Nagyböjt során felkészülünk Jézus kereszthalálának és feltámadásának misztériumára. A mostani böjti idő akár Isten újjáteremtő érintésének átélésére vezethet.

Mit jelent a húsvét számunkra? Kérdezzük meg önmagunkat! Nekem a húsvét valamikor a kálváriát, az ártatlan Jézus mérhetetlen szenvedését, az Istenember megalázását, megkínzását és kereszthalálát jelentette. Volt ebben valami nagyon nyomasztó és elszomorító. Valami, ami a tavasz természetet megújító hatásával ellentétes volt, és amit még a húsvét vasárnap sem tudott feloldani.

A természet minden tavasszal átéli a növények, a fák csodálatos megújulását, és akkor, Krisztus keresztje láttán, valami mindig megszakadt bennem.

De ma már tudom, hogy Jézus egész élete és tanítása az önfeláldozó szeretetről szól, aminek eredménye az örök megújulás tavasza, az örök élet! Egészen másképpen látom már a húsvéti ünnepeket: ez az élet győzelmi ünnepe a halál felett. A föltámadás hitelessé is tette Jézus minden tanítását és szavát, amely a szeretetről szól.

Induljunk mi is a béke, a szeretet, az emberi önfeláldozás húsvéti útján, vegyük fel másokért a keresztet! Szabad akaratunk döntése alapján csatlakozzunk életünkkel Jézus áldozatához, és így a föltámadáshoz is. „Én vagyok az út, az igazság és az élet” (Jn 14,6): a föltámadás. – mondta. Valamint: „Ha valaki utánam akar jönni, tagadja meg magát, vegye föl keresztjét, és kövessen engem” (Mt 16,24).

A húsvéti feltámadás a szeretet győzelmének az ünnepe a halálon. „Őt a mi vétkeinkért szúrták át, és a mi bűneinkért törték össze, mégis az Ő sebei által gyógyulunk meg” (Iz 53,5), és fogunk feltámadni. Ő jött, és magára vette mindannyiunk bűnét, és mindannyiunk részére szabadulást hozott. Megkínozták és keresztre feszítették, és Ő alázatos volt, „nem nyitotta ki száját, mint a bárány melyet leölésre visznek, elnémul” (Iz 53,7), csendesen van. Mert tudja, az Atya vele van. Ő mondta: „Amint az Atya küldött engem, úgy küldelek én is titeket” (Jn 20,21). Hirdessétek az örömhírt, tanítsatok mindenkit a békére és a szeretetre, ahogyan én tanítottalak benneteket! Azokat, akik hisznek bennem, és általam cselekszenek, jelek fogják kísérni: „betegekre teszik a kezüket, és azok meggyógyulnak” (Vö. Mk 16,15-18).

1. Te ma kinek a vállára tetted a gyógyító, vigasztaló kezedet?

2. Kit öleltél körül az Istentől fogant szeretettel?

3. Kire árasztottad ki az Isten békéjét?

4. Szelíd mosollyal kit vigasztaltál meg?

5. Kiben láttad meg az Isten fiát?

6. Kinek hirdetted az örömhírt, az Isten megbocsátó szeretetét?

A böjtöt sokan hajlamosak arra korlátozni, hogy nem esznek vagy nem tévéznek. Ez is fontos, de még számos módja van, hogy a böjti készületünkben gyakoroljuk az önfegyelmet.

1. Adj a családodnak egy adag szeretetet minden nap!

2. Tartózkodj a dühtől és gyűlölettől!

3. Tartózkodj mások megítélésétől! Mielőtt ítélsz, emlékezz arra, hogyan tekint Jézus a mi hibáinkra.

4. Tartózkodj a csüggedéstől! Tarts ki Jézus ígérete mellett, hogy az Ő terve tökéletes a Te életedre.

5. Tartózkodj a panaszkodástól! Amikor panaszkodni készülsz, csukd be a szemed, és idézd fel azokat a szép pillanatokat, amikor Jézus örömet adott szívedbe.

6. Tartózkodj a megbántástól és az elvárástól!

7. Azon legyél, hogy megbocsáss mindazoknak, akik megbántottak valamivel!

Ha így próbálunk élni, megtapasztaljuk Isten áldását, Isten újjáteremtő érintését.

Évekkel korábban valaki egyszer megkérdezte tőlem: „Mondd, hogyan lehetne hétköznapi nyelvre lefordítani Jézus tanítását, amit még én, nem hívő ember is megértek?” Csak hebegtem-habogtam. Bizony ezt nehéz megfogalmazni. De ma már úgy érzem, hogy tudok erre a kérdésre válaszolni:

Amikor valakinek szüksége van rád, legyen ott a segítő kezed, amibe belekapaszkodhat, amit idejében el tud kapni, és amikor neked van szükséged rá, legyen ott valakinek a keze, amit el tudsz kapni!

Szerintem erről a szeretetről szól Jézus egész élete és tanítása! Jézus bennünk újra él. Ez az örömhír nekünk, mint a természetnek a tavasz. Isten él és életet ad.

Forrás és fotó: ujvarosonline.hu