CSALÁDPASZTORÁCIÓ
IFJÚSÁGPASZTORÁCIÓ
TEREMTÉSVÉDELEM
KÓRHÁZLELKÉSZSÉG
CIGÁNYPASZTORÁCIÓ
BÖRTÖNPASZTORÁCIÓ
» HÍREINK »
Múlt év karácsonyára lényegében elkészült az a nagyszabású munka „Püspöklexikon 1804–1918” címmel, amelyhez a Váci Püspöki és Káptalani Levéltár dolgozói is segítséget nyújtottak. A közeljövőben megjelenő magyar kötet a történelmi Magyarország egyházmegyéinek XIX-XX. századi egyháztörténetéhez nyújt fontos adalékot, az egyes egyházmegyék korabeli rövid történetét és a püspökök életrajzát dolgozza fel.A Fraknói Kutatócsoport pályázati ciklusokon átívelő „megaprojektjének” első szakasza 2020 pünkösdjén fejeződött be. A nemzetközi együttműködés keretében megvalósult kutatás eredményeit a berlini Duncker & Humblot kiadó gondozásában megjelent impozáns kötet tartalmazza „Die Bischöfe der Donaumonarchie 1804 bis 1918. Ein amtsbiographisches Lexikon” címmel. A magyar nyelvű változat („Püspöklexikon 1804–1918”) főbb munkálatai 2023 karácsonyára zárultak le. A magyar lexikon javított, illetve bővített új kiadás.
Magyarország egyházmegyéi a XIX-XX. században viszonylag jó forrásadottságokkal rendelkeznek, még sincsenek megfelelően feltárva. Ez a korszak nem volt a modern historiográfia homlokterében és a vonatkozó szakirodalom is viszonylag régi. Ezen felül a mostani kiadvány egységes, nemzetközi szempontrendszer szerint készült, így tágabb térben, a Habsburg Monarchia keretei között értelmezi az eseményeket, illetve az egyes életutak alakulását – tájékoztatott bennünket Jusztin Péter, a Váci Püspöki és Káptalani Levéltár munkatársa. Az életrajzok írói többnyire magyar szerzők voltak, de szerepel köztük Viliam Judák jelenlegi nyitrai püspök is, akinek egyik elődje Roskoványi Ágoston püspök életrajzát írta meg. Roskoványi Ágoston ugyanis a váci püspökség éléről került Nyitrára. Az ő életrajzának kutatása „közös ügyünk” a szlovák történészekkel, egy olyan párbeszéd lehetősége, amellyel élni kell – hangsúlyozta a Levéltár munkatársa.
A Váci Püspöki és Káptalani Levéltár dolgozói az első szakaszban, a „német projektben” nyújtottak segítséget, elsősorban az eddigi szakirodalom összegyűjtésében segédkeztek a Váci Egyházmegyei Könyvtár dolgozóival együtt, ill. a projektben résztvevő kutatókat szolgálták ki. A kötetben szereplő képek is a Püspöki Levéltár gyűjteményéből valók.
A több évig tartó munka egyfajta összegzése az eddig ismert adatoknak, egy olyan lexikon, ahonnan a további kutatások el tudnak indulni, vagy ha valamire kíváncsi az ember a korszakkal kapcsolatban, vagy keres valamit, akkor ebben bizonyára meg fogja találni. Emellett fontos az is, hogy az életrajzok nem önmagukban állnak, hanem integrálva vannak egy nagyobb történeti kontextusba, köszönhetően annak, hogy felhasználják a bécsi nunciatúra anyagát, így kiderül, melyik püspököt hogyan érintették a korabeli szellemi áramlatok, ill. hogyan kapcsolódtak be az egyetemes Egyház életébe, például az I. Vatikáni Zsinat előkészületeibe.
A „Püspöklexikon 1804–1918” a Fraknói Kutatócsoport, a Moravcsik Gyula Intézet és a Collegium Professorum Hungarorum évezredes történeti dimenziójú projektjének a kezdete. A tervek szerint a sorozat visszafelé halad majd, tehát következő lépésként a XVIII. századot dolgozzák fel, majd a tervek szerint elkészül az 1001–1993 közötti magyar püspökök életrajzi lexikonja is az alábbi időszakokra bontva a munkát: Püspöklexikon 1918–1993; Püspöklexikon 1711–1804; Püspöklexikon 1605–1711;1526–1605, Püspöklexikon 1458–1526; Püspöklexikon 1302–1458; Püspöklexikon 1001–1302. A Mohácsi csata 500. évfordulójára készülve a Hunyadi–Jagelló kor lexikonjának kézirata már lezárás előtt áll.
*
A Püspöklexikon 1804–1918 fokozatosan feltöltésre kerülő fejezetei a következő online felületen érhető el, 2025-ben tervezik a teljes kötet nyomdai megjelentetését.
*
A most elkészült váci kötet itt elérhető.
*
A projektről bővebben!
Időről időre mindannyian összetörünk, megszenvedünk visszafordíthatatlan veszteségeket, elveszítünk valakit, valamit. Ebben a beszélgetésben ahhoz igyekszünk segítséget nyújtani, hogy a gyászhoz kapcsolódó tévhitek ne mélyítsék tovább a fájdalmat, megleljük a gyógyulás útját és egyben képesek legyünk támogatóan jelen lenni a gyászban egymás számára is. Graf Orsolyával, a Gyászfeldolgozás Magyarország Központ munkatársával, gyászfeldolgozás módszer specialistával Király Eszter beszélgetett a Lélekjelenlét podcast 15. adásában.
Szent Imre ereklyéje érkezett a szalmatercsi templomba 2025. szeptember 7-én, a szentmise alkalmából pedig megtelt a templom, a gyergyóditrói testvérek a csíksomlyói Szűz Mária áldását hordozó lobogóval érkeztek és énekelve vonultak be. Kapás Attila plébános a búcsúmise elején megszentelte a Szent Imre szobrot ábrázoló templomi zászlót, emlékeztetve a hit és a közösség erejére. Alább Tőzsérné Dudás Erika írását olvashatják.
Október 21–22-én ünnepelte a Gödöllői Premontrei Apátság közössége a Szent Ágoston prépostsági templom felszentelésének első évfordulóját. A kétnapos eseménysorozat keretében tartották a templom alapítására örökségét felajánló Sopronyi Kálmánka (1924–1937) egykori premontrei diák és szüleinek újratemetését is. A Magyar Kuríron megjelent írást adjuk közre.
Idén október 12-én ünnepelték a ságújfalui Szent László-templom búcsúünnepét. A templom belső tere új színeket kapott, az egyházközösség pedig a harangok zúgásával és közös imával adott hangot a megújulásnak. A több évtizedes hagyományt idéző templom 1939. októberi felszentelése óta most az új festés adta meg a hátteret az ünnepi szentmisének, amelyet Kapás Attila plébános vezetett. Szónokként Kovács Gábor diakónus, a Váci Egyházmegye Karitász igazgatója érkezett. A nap üzenete nem csupán a falak színéről szólt, hanem a hit megújulásáról, a közösségépítésről és arról a bizalomról, amely a helyi híveket összeköti. Dénes Katalin írását közöljük.2025. november 5. szerda
Imre
Jézus egyszer egy előkelő farizeus házában ebédelt. A vendégek közül megszólalt valaki: „Boldog, aki asztalhoz ülhet Isten országában”. Jézus a következő példabeszéddel válaszolt: „Egy ember nagy lakomát...
Összes program »