CSALÁDPASZTORÁCIÓ
IFJÚSÁGPASZTORÁCIÓ
TEREMTÉSVÉDELEM
KÓRHÁZLELKÉSZSÉG
CIGÁNYPASZTORÁCIÓ
BÖRTÖNPASZTORÁCIÓ
» HÍREINK »
Több mint 30 százalékkal emelkedett meg idén a tanító szakra első helyen jelentkezők száma, de óvodapedagógusnak, valamint csecsemő- és kisgyermeknevelőnek is többen készülnek, mint a korábbi években. Gloviczki Zoltán, a pedagógusokat és segítő szakembereket képző Apor Vilmos Katolikus Főiskola rektora úgy véli, az emelkedő jelentkezési számok mögött többek között az áll, hogy a kisebb gyerekekkel foglalkozó pedagógusok munkája ma is világos értéket képvisel. Az Apor Vilmos Katolikus Főiskolán is tovább emelkedett a tanító szakra készülők száma.Összesen 1974-en jelölték meg a tanító alapszakot felsőoktatási jelentkezési lapjuk első helyén – derül ki a 2024-es felvételi statisztikákból. Tíz éve nem volt ilyen magas a képzésen az elsőhelyes jelentkezők száma: tavaly az általános felvételi időszakban 1496-an, egy évvel korábban 834-en, három éve pedig 1124-en sorolták a tanító szakot felvételi lapjuk első helyére, az elmúlt tíz évben egyszer sem haladta meg az 1800-at az elsőhelyes jelentkezők száma. Az elsőhelyes jelentkezők száma fontos visszajelzést ad a felsőoktatási intézménynek – a diákok ugyanis a számukra legvonzóbb szakot jelölik meg felvételi listájuk első helyén.
Nem a tanító BA-szak az egyetlen pedagógusképzés, amely idén jóval népszerűbbnek bizonyult, mint az előző években: a Felvi adatai szerint az óvodapedagógus szak a tavalyi 3246-tal szemben idén már 3678 elsőhelyes jelentkezőt vonzott, de a csecsemő- és kisgyermeknevelő BA-képzést is egyre többen választják: míg a 2021-es általános felvételin alig haladta meg a 600-at az elsőhelyes jelentkezők száma, tavaly már 1800-an, idén pedig 2039-en sorolták a felvételi lista élére.
Az ország egyik legnagyobb múltú, 1929-ben alapított tanítóképzőjének szellemi és jogutódja, az Apor Vilmos Katolikus Főiskola rektora, dr. Gloviczki Zoltán úgy véli, tanítónak lenni a 20. század második felében sok esetben menekülőútnak számított a felsőoktatásban. „Kevesebb figyelem, kevesebb elvárás – persze csekélyebb egzisztencia és fizetés mellett. A rendszerváltás után az utóbbi nehézségek csak fokozódtak, ugyanakkor egyre világosabb a társadalom, így a fiatalok számára is, hogy tanítónak és óvópedagógusnak lenni minden anyagi elismerésen túl igen nagy presztízsű pálya” – mondta, kiemelve: minden beiskolázási időszakban jól érzékelhető, hogy a kiváló tanítókért versengenek a családok. „A kisebb gyermekekkel foglalkozó pedagógusok munkája ma is átlátható, világos értékeket képvisel, hiszen a legalapvetőbb tudást adják át a gyerekeinknek” – tette hozzá.
Tanítóképzés: a valós kihívásokra kell felkészíteni a hallgatókat
Nemcsak országszerte, de az Apor Vilmos Katolikus Főiskolán is tovább emelkedett a tanító alapszakra készülők száma, tíz éve nem sorolta olyan sok jelentkező a szakot a felvételi lista élére, mint idén. A váci mellett ma már budapesti campusszal is rendelkező intézmény pedagógusképzési kínálata egyébként kifejezetten gazdag: az óvodapedagógus szakosok magyar és angol nyelvű képzés, valamint három nemzetiségi szakirány, a leendő tanítók pedig szlovák és cigány/roma szakirány közül választhatnak. Az alapszakok közül népszerű a csecsemő- és kisgyermeknevelő, valamint a szociálpedagógia is, ahogy a neveléstudomány, a mentálhigiénés közösség- és kapcsolatépítő, illetve a szociálpedagógia mesterképzés is.
A főiskola rektora szerint a leendő pedagógusokat a valós kihívásokra kell felkészíteni, méghozzá valóban gyakorlatorientált képzéssel. „Nem a felsőoktatási tananyag és annak átadása lebeg a szemünk előtt, hanem az, hogy milyen tanítót szeretnénk látni egy 21. századi osztályteremben. A gyermeket ismerő, őt segítő, az ő személyes fejlődését, emberi kapcsolatainak épülését, kommunikációját, kreativitását, gondolkodását fejlesztő pedagógust” – magyarázta, hozzátéve: az Aporon a tanítóképzés első évének első hetétől gyerekek közé viszik a hallgatókat, ugyanakkor az átlagnál sokkal nagyobb figyelmet fordítanak az atipikus fejlődésű gyerekek pedagógiájára és a romológiai ismeretek elsajátítására is.
A főiskola a diplomás szakembereknek is számos szakirányú továbbképzést is kínál: megismerkedhetnek többek között a 3D tanulás módszereivel és eszközeivel, az alternatív pedagógiai módszerekkel, a drámapedagógiával, a biblioterápiával, valamint a digitális környezetpedagógiával is.
Apor Vilmos Katolikus Főiskola
A Váci Egyházmegye fenntartásában álló, pedagógus- és szociálpedagógus képzéssel, valamint a hitéletben segítőként dolgozók (kántorok, katekéták, lelkipásztori munkatársak) képzésével foglalkozó felsőoktatási intézmény. A Zsámbékon 1929-ben alapított tanítóképző szellemi és jogutódja. Alap- és mesterképzésein a hallgatók államilag elismert BA- és MA-diplomát szerezhetnek, de az intézmény számos szakirányú továbbképzéssel is segíti a már diplomával rendelkezőket. Székhelye Vác festői szépségű egyházi központjában, a Székesegyház szomszédságában álló történelmi épület, emellett Budapesten egy modern, a mai elvárásoknak megfelelő campusszal is rendelkezik. A főiskola szakmai tevékenysége tudományos ismeretekre és nemzetközi kapcsolatokra épülő oktatási gyakorlat alapján, katolikus szellemben – így más vallású, gondolkodású jelentkezők felé is teljesen nyitottan – zajlik, és különös hangsúlyt fektetnek az atipikusan fejlődő gyermekekre fókuszáló és alternatív pedagógiai módszerekre.
Fotó: AVKF
Időről időre mindannyian összetörünk, megszenvedünk visszafordíthatatlan veszteségeket, elveszítünk valakit, valamit. Ebben a beszélgetésben ahhoz igyekszünk segítséget nyújtani, hogy a gyászhoz kapcsolódó tévhitek ne mélyítsék tovább a fájdalmat, megleljük a gyógyulás útját és egyben képesek legyünk támogatóan jelen lenni a gyászban egymás számára is. Graf Orsolyával, a Gyászfeldolgozás Magyarország Központ munkatársával, gyászfeldolgozás módszer specialistával Király Eszter beszélgetett a Lélekjelenlét podcast 15. adásában.
Szent Imre ereklyéje érkezett a szalmatercsi templomba 2025. szeptember 7-én, a szentmise alkalmából pedig megtelt a templom, a gyergyóditrói testvérek a csíksomlyói Szűz Mária áldását hordozó lobogóval érkeztek és énekelve vonultak be. Kapás Attila plébános a búcsúmise elején megszentelte a Szent Imre szobrot ábrázoló templomi zászlót, emlékeztetve a hit és a közösség erejére. Alább Tőzsérné Dudás Erika írását olvashatják.
Október 21–22-én ünnepelte a Gödöllői Premontrei Apátság közössége a Szent Ágoston prépostsági templom felszentelésének első évfordulóját. A kétnapos eseménysorozat keretében tartották a templom alapítására örökségét felajánló Sopronyi Kálmánka (1924–1937) egykori premontrei diák és szüleinek újratemetését is. A Magyar Kuríron megjelent írást adjuk közre.
Idén október 12-én ünnepelték a ságújfalui Szent László-templom búcsúünnepét. A templom belső tere új színeket kapott, az egyházközösség pedig a harangok zúgásával és közös imával adott hangot a megújulásnak. A több évtizedes hagyományt idéző templom 1939. októberi felszentelése óta most az új festés adta meg a hátteret az ünnepi szentmisének, amelyet Kapás Attila plébános vezetett. Szónokként Kovács Gábor diakónus, a Váci Egyházmegye Karitász igazgatója érkezett. A nap üzenete nem csupán a falak színéről szólt, hanem a hit megújulásáról, a közösségépítésről és arról a bizalomról, amely a helyi híveket összeköti. Dénes Katalin írását közöljük.2025. november 6. csütörtök
Lénárd
Abban az időben vámosok és bűnösök jöttek Jézushoz, hogy hallgassák őt. A farizeusok és az írástudók zúgolódtak emiatt, és azt mondták: „Ez szóba áll a bűnösökkel és együtt étkezik velük.”...
Összes program »