CSALÁDPASZTORÁCIÓ
IFJÚSÁGPASZTORÁCIÓ
TEREMTÉSVÉDELEM
KÓRHÁZLELKÉSZSÉG
CIGÁNYPASZTORÁCIÓ
BÖRTÖNPASZTORÁCIÓ
Templomok miserendje »
» HÍREINK »
Több mint 30 százalékkal emelkedett meg idén a tanító szakra első helyen jelentkezők száma, de óvodapedagógusnak, valamint csecsemő- és kisgyermeknevelőnek is többen készülnek, mint a korábbi években. Gloviczki Zoltán, a pedagógusokat és segítő szakembereket képző Apor Vilmos Katolikus Főiskola rektora úgy véli, az emelkedő jelentkezési számok mögött többek között az áll, hogy a kisebb gyerekekkel foglalkozó pedagógusok munkája ma is világos értéket képvisel. Az Apor Vilmos Katolikus Főiskolán is tovább emelkedett a tanító szakra készülők száma.Összesen 1974-en jelölték meg a tanító alapszakot felsőoktatási jelentkezési lapjuk első helyén – derül ki a 2024-es felvételi statisztikákból. Tíz éve nem volt ilyen magas a képzésen az elsőhelyes jelentkezők száma: tavaly az általános felvételi időszakban 1496-an, egy évvel korábban 834-en, három éve pedig 1124-en sorolták a tanító szakot felvételi lapjuk első helyére, az elmúlt tíz évben egyszer sem haladta meg az 1800-at az elsőhelyes jelentkezők száma. Az elsőhelyes jelentkezők száma fontos visszajelzést ad a felsőoktatási intézménynek – a diákok ugyanis a számukra legvonzóbb szakot jelölik meg felvételi listájuk első helyén.
Nem a tanító BA-szak az egyetlen pedagógusképzés, amely idén jóval népszerűbbnek bizonyult, mint az előző években: a Felvi adatai szerint az óvodapedagógus szak a tavalyi 3246-tal szemben idén már 3678 elsőhelyes jelentkezőt vonzott, de a csecsemő- és kisgyermeknevelő BA-képzést is egyre többen választják: míg a 2021-es általános felvételin alig haladta meg a 600-at az elsőhelyes jelentkezők száma, tavaly már 1800-an, idén pedig 2039-en sorolták a felvételi lista élére.
Az ország egyik legnagyobb múltú, 1929-ben alapított tanítóképzőjének szellemi és jogutódja, az Apor Vilmos Katolikus Főiskola rektora, dr. Gloviczki Zoltán úgy véli, tanítónak lenni a 20. század második felében sok esetben menekülőútnak számított a felsőoktatásban. „Kevesebb figyelem, kevesebb elvárás – persze csekélyebb egzisztencia és fizetés mellett. A rendszerváltás után az utóbbi nehézségek csak fokozódtak, ugyanakkor egyre világosabb a társadalom, így a fiatalok számára is, hogy tanítónak és óvópedagógusnak lenni minden anyagi elismerésen túl igen nagy presztízsű pálya” – mondta, kiemelve: minden beiskolázási időszakban jól érzékelhető, hogy a kiváló tanítókért versengenek a családok. „A kisebb gyermekekkel foglalkozó pedagógusok munkája ma is átlátható, világos értékeket képvisel, hiszen a legalapvetőbb tudást adják át a gyerekeinknek” – tette hozzá.
Tanítóképzés: a valós kihívásokra kell felkészíteni a hallgatókat
Nemcsak országszerte, de az Apor Vilmos Katolikus Főiskolán is tovább emelkedett a tanító alapszakra készülők száma, tíz éve nem sorolta olyan sok jelentkező a szakot a felvételi lista élére, mint idén. A váci mellett ma már budapesti campusszal is rendelkező intézmény pedagógusképzési kínálata egyébként kifejezetten gazdag: az óvodapedagógus szakosok magyar és angol nyelvű képzés, valamint három nemzetiségi szakirány, a leendő tanítók pedig szlovák és cigány/roma szakirány közül választhatnak. Az alapszakok közül népszerű a csecsemő- és kisgyermeknevelő, valamint a szociálpedagógia is, ahogy a neveléstudomány, a mentálhigiénés közösség- és kapcsolatépítő, illetve a szociálpedagógia mesterképzés is.
A főiskola rektora szerint a leendő pedagógusokat a valós kihívásokra kell felkészíteni, méghozzá valóban gyakorlatorientált képzéssel. „Nem a felsőoktatási tananyag és annak átadása lebeg a szemünk előtt, hanem az, hogy milyen tanítót szeretnénk látni egy 21. századi osztályteremben. A gyermeket ismerő, őt segítő, az ő személyes fejlődését, emberi kapcsolatainak épülését, kommunikációját, kreativitását, gondolkodását fejlesztő pedagógust” – magyarázta, hozzátéve: az Aporon a tanítóképzés első évének első hetétől gyerekek közé viszik a hallgatókat, ugyanakkor az átlagnál sokkal nagyobb figyelmet fordítanak az atipikus fejlődésű gyerekek pedagógiájára és a romológiai ismeretek elsajátítására is.
A főiskola a diplomás szakembereknek is számos szakirányú továbbképzést is kínál: megismerkedhetnek többek között a 3D tanulás módszereivel és eszközeivel, az alternatív pedagógiai módszerekkel, a drámapedagógiával, a biblioterápiával, valamint a digitális környezetpedagógiával is.
Apor Vilmos Katolikus Főiskola
A Váci Egyházmegye fenntartásában álló, pedagógus- és szociálpedagógus képzéssel, valamint a hitéletben segítőként dolgozók (kántorok, katekéták, lelkipásztori munkatársak) képzésével foglalkozó felsőoktatási intézmény. A Zsámbékon 1929-ben alapított tanítóképző szellemi és jogutódja. Alap- és mesterképzésein a hallgatók államilag elismert BA- és MA-diplomát szerezhetnek, de az intézmény számos szakirányú továbbképzéssel is segíti a már diplomával rendelkezőket. Székhelye Vác festői szépségű egyházi központjában, a Székesegyház szomszédságában álló történelmi épület, emellett Budapesten egy modern, a mai elvárásoknak megfelelő campusszal is rendelkezik. A főiskola szakmai tevékenysége tudományos ismeretekre és nemzetközi kapcsolatokra épülő oktatási gyakorlat alapján, katolikus szellemben – így más vallású, gondolkodású jelentkezők felé is teljesen nyitottan – zajlik, és különös hangsúlyt fektetnek az atipikusan fejlődő gyermekekre fókuszáló és alternatív pedagógiai módszerekre.
Fotó: AVKF
Ünnepi szentmise alkalmával 14 lektort és 21 akolitust avatott fel Marton Zsolt megyéspüspök a váci Nagyboldogasszony-székesegyházban szeptember 26-án. A családtagok, rokonok teljesen megtöltötték a templomot. Gyerekek, feleségek, szülők együtt örültek és ünnepeltek azokkal a férfiakkal, akik az egy, illetve kétéves készületet követően az Egyház szolgálatra kész tagjaivá váltak.
A Biblia olvasásának hatására megtért, megtapasztalta Isten szeretetét, azóta örömmel beszél Krisztusról és az ezer módról, ahogy megváltotta, megmentette. Istenbe vetett hite rendíthetetlen, megtapasztalta az engedelmesség gyümölcseit. Azt vallja, az Úristen akkor cselekszik általunk és velünk, hogyha mi szabad akaratunkból mondunk igent és átadjuk magunkat. Kerepesen él, ahol hittanórákat tart, Szentlélek szemináriumot, cursillo lelkigyakorlatokat szervez, diakónusként szolgál Kerepesen. Huszár Attilával Takács Bence beszélgetett a Lélekjelenlét podcast legújabb adásában.
Szamosújvári örmény katolikus családba született Szász Tibor. Karmelita szerzetes lett, majd amikor a rendházat bezárták, mert „elfogytak” belőle a szerzetesek, kérvényezte pappá szentelését. Szent Mihály arkangyal ünnepén Monoron szenteli pappá Marton Zsolt megyéspüspök. Szász Tiborral beszélgettünk.
Ebben az évben megemlékezünk arról, hogy négyszáz éves az első, máig fennmaradt teljes nyomtatott magyar nyelvű katolikus biblia, amelyet Káldi György jezsuita szerzetes fordított le a latin Vulgatából. A Káldi-féle Szentírás-fordítás a Trentói Zsinat utáni latin Vulgata-szöveget ültette át magyarra, és így több mint két évszázadon át meghatározta a magyar katolikus bibliaolvasást. A Magyar Kurír hírét ajánljuk olvasásra.
A Váci Egyházmegye nagyszabású, történelmi jelentőségű rendezvénysorozatban emlékezett meg az egyházmegye alapításának ezredeik évfordulójáról. A történelmi emlékkonferencián, a családi napon, a szentmisén és az esti előadáson is kiemelkedő szerepet vállaltak a Karolin Általános Iskola diákjai és művésztanárai.2026. szeptember 30. szerda
Jeromos
Amikor már közel voltak Jézus szenvedésének és megdicsőülésének napjai, elhatározta, hogy tanítványaival Jeruzsálembe megy. Történt pedig, hogy útközben valaki így szólt hozzá: „Követlek, bárhová...
Összes program »