CSALÁDPASZTORÁCIÓ
IFJÚSÁGPASZTORÁCIÓ
TEREMTÉSVÉDELEM
KÓRHÁZLELKÉSZSÉG
CIGÁNYPASZTORÁCIÓ
BÖRTÖNPASZTORÁCIÓ
Templomok miserendje »
» HÍREINK »
Több mint 30 százalékkal emelkedett meg idén a tanító szakra első helyen jelentkezők száma, de óvodapedagógusnak, valamint csecsemő- és kisgyermeknevelőnek is többen készülnek, mint a korábbi években. Gloviczki Zoltán, a pedagógusokat és segítő szakembereket képző Apor Vilmos Katolikus Főiskola rektora úgy véli, az emelkedő jelentkezési számok mögött többek között az áll, hogy a kisebb gyerekekkel foglalkozó pedagógusok munkája ma is világos értéket képvisel. Az Apor Vilmos Katolikus Főiskolán is tovább emelkedett a tanító szakra készülők száma.Összesen 1974-en jelölték meg a tanító alapszakot felsőoktatási jelentkezési lapjuk első helyén – derül ki a 2024-es felvételi statisztikákból. Tíz éve nem volt ilyen magas a képzésen az elsőhelyes jelentkezők száma: tavaly az általános felvételi időszakban 1496-an, egy évvel korábban 834-en, három éve pedig 1124-en sorolták a tanító szakot felvételi lapjuk első helyére, az elmúlt tíz évben egyszer sem haladta meg az 1800-at az elsőhelyes jelentkezők száma. Az elsőhelyes jelentkezők száma fontos visszajelzést ad a felsőoktatási intézménynek – a diákok ugyanis a számukra legvonzóbb szakot jelölik meg felvételi listájuk első helyén.
Nem a tanító BA-szak az egyetlen pedagógusképzés, amely idén jóval népszerűbbnek bizonyult, mint az előző években: a Felvi adatai szerint az óvodapedagógus szak a tavalyi 3246-tal szemben idén már 3678 elsőhelyes jelentkezőt vonzott, de a csecsemő- és kisgyermeknevelő BA-képzést is egyre többen választják: míg a 2021-es általános felvételin alig haladta meg a 600-at az elsőhelyes jelentkezők száma, tavaly már 1800-an, idén pedig 2039-en sorolták a felvételi lista élére.
Az ország egyik legnagyobb múltú, 1929-ben alapított tanítóképzőjének szellemi és jogutódja, az Apor Vilmos Katolikus Főiskola rektora, dr. Gloviczki Zoltán úgy véli, tanítónak lenni a 20. század második felében sok esetben menekülőútnak számított a felsőoktatásban. „Kevesebb figyelem, kevesebb elvárás – persze csekélyebb egzisztencia és fizetés mellett. A rendszerváltás után az utóbbi nehézségek csak fokozódtak, ugyanakkor egyre világosabb a társadalom, így a fiatalok számára is, hogy tanítónak és óvópedagógusnak lenni minden anyagi elismerésen túl igen nagy presztízsű pálya” – mondta, kiemelve: minden beiskolázási időszakban jól érzékelhető, hogy a kiváló tanítókért versengenek a családok. „A kisebb gyermekekkel foglalkozó pedagógusok munkája ma is átlátható, világos értékeket képvisel, hiszen a legalapvetőbb tudást adják át a gyerekeinknek” – tette hozzá.
Tanítóképzés: a valós kihívásokra kell felkészíteni a hallgatókat
Nemcsak országszerte, de az Apor Vilmos Katolikus Főiskolán is tovább emelkedett a tanító alapszakra készülők száma, tíz éve nem sorolta olyan sok jelentkező a szakot a felvételi lista élére, mint idén. A váci mellett ma már budapesti campusszal is rendelkező intézmény pedagógusképzési kínálata egyébként kifejezetten gazdag: az óvodapedagógus szakosok magyar és angol nyelvű képzés, valamint három nemzetiségi szakirány, a leendő tanítók pedig szlovák és cigány/roma szakirány közül választhatnak. Az alapszakok közül népszerű a csecsemő- és kisgyermeknevelő, valamint a szociálpedagógia is, ahogy a neveléstudomány, a mentálhigiénés közösség- és kapcsolatépítő, illetve a szociálpedagógia mesterképzés is.
A főiskola rektora szerint a leendő pedagógusokat a valós kihívásokra kell felkészíteni, méghozzá valóban gyakorlatorientált képzéssel. „Nem a felsőoktatási tananyag és annak átadása lebeg a szemünk előtt, hanem az, hogy milyen tanítót szeretnénk látni egy 21. századi osztályteremben. A gyermeket ismerő, őt segítő, az ő személyes fejlődését, emberi kapcsolatainak épülését, kommunikációját, kreativitását, gondolkodását fejlesztő pedagógust” – magyarázta, hozzátéve: az Aporon a tanítóképzés első évének első hetétől gyerekek közé viszik a hallgatókat, ugyanakkor az átlagnál sokkal nagyobb figyelmet fordítanak az atipikus fejlődésű gyerekek pedagógiájára és a romológiai ismeretek elsajátítására is.
A főiskola a diplomás szakembereknek is számos szakirányú továbbképzést is kínál: megismerkedhetnek többek között a 3D tanulás módszereivel és eszközeivel, az alternatív pedagógiai módszerekkel, a drámapedagógiával, a biblioterápiával, valamint a digitális környezetpedagógiával is.
Apor Vilmos Katolikus Főiskola
A Váci Egyházmegye fenntartásában álló, pedagógus- és szociálpedagógus képzéssel, valamint a hitéletben segítőként dolgozók (kántorok, katekéták, lelkipásztori munkatársak) képzésével foglalkozó felsőoktatási intézmény. A Zsámbékon 1929-ben alapított tanítóképző szellemi és jogutódja. Alap- és mesterképzésein a hallgatók államilag elismert BA- és MA-diplomát szerezhetnek, de az intézmény számos szakirányú továbbképzéssel is segíti a már diplomával rendelkezőket. Székhelye Vác festői szépségű egyházi központjában, a Székesegyház szomszédságában álló történelmi épület, emellett Budapesten egy modern, a mai elvárásoknak megfelelő campusszal is rendelkezik. A főiskola szakmai tevékenysége tudományos ismeretekre és nemzetközi kapcsolatokra épülő oktatási gyakorlat alapján, katolikus szellemben – így más vallású, gondolkodású jelentkezők felé is teljesen nyitottan – zajlik, és különös hangsúlyt fektetnek az atipikusan fejlődő gyermekekre fókuszáló és alternatív pedagógiai módszerekre.
Fotó: AVKF
Az Ármós-házaspár legkisebb lánya, Rita Down-szindrómával született 14 évvel ezelőtt. Rita másképp kötődik a szüleihez mint egy átlagos gyerek, tele van szeretettel, magas az érzelmi intelligenciája. Szeret biciklizni, joghurtot enni, szereti a társaságot. Nagyon sok mindenre képes egyedül, saját tempójának megfelelően fejlődik. Szülei arra törekszenek, hogy minden képességet kihozzanak belőle, ami benne van. Segítik, támogatják, számára megfelelő módon készülnek gondoskodni gyermekük jövőjéről is. Reményteli beszélgetés egy háromgyerekes házaspárral.
Október 10-én tartotta Kárpát-medencei zarándoklatát a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége (KÉSZ). A Magyarok Nagyasszonya ünnepéhez kapcsolódó hagyományos találkozón az ország számos pontjáról érkeztek a KÉSZ-csoportok és határon túli magyar közösségek tagjai a váci Nagyboldogasszony-székesegyházba, ahol Marton Zsolt váci megyéspüspök mutatott be ünnepi szentmisét. A Magyar Kurír honlapján megjelent írást osztjuk tovább.
Hogyan lehet újrakezdeni egy pusztulás után? Mi tart meg bennünket, amikor nehéz idők jönnek? És hogyan lehet úgy továbbadni a hitet, hogy közben egy közösség is megmaradjon? Szeptember 17-én ezekkel a kérdésekkel indultunk el egy különleges időutazásra a Váci Egyházmegye ezeréves történetében. A Váci Egyházmegyei Könyvtár millenniumi emlékkonferenciájának a PüspökVác Látogató- és Rendezvényközpont adott otthont. Az 1000 év Isten tenyerén – Törések és megújulások a Váci Egyházmegye történetében című konferencia fővédnöke Marton Zsolt megyéspüspök volt. Varga-Kohári Mária, a Váci Egyházmegyei Könyvtár vezetőjének írása.2026. október 14. szerda
Helén
Egy farizeus lakomáján így beszélt Jézus az asztalnál ülőkhöz: „Jaj nektek, farizeusok! Tizedet adtok mentából, rutából és minden apró veteményből, de elhanyagoljátok az igazságosságot és az Isten szeretetét....
Összes program »