CSALÁDPASZTORÁCIÓ
IFJÚSÁGPASZTORÁCIÓ
TEREMTÉSVÉDELEM
KÓRHÁZLELKÉSZSÉG
CIGÁNYPASZTORÁCIÓ
BÖRTÖNPASZTORÁCIÓ
Templomok miserendje »
» HÍREINK »
Több mint 30 százalékkal emelkedett meg idén a tanító szakra első helyen jelentkezők száma, de óvodapedagógusnak, valamint csecsemő- és kisgyermeknevelőnek is többen készülnek, mint a korábbi években. Gloviczki Zoltán, a pedagógusokat és segítő szakembereket képző Apor Vilmos Katolikus Főiskola rektora úgy véli, az emelkedő jelentkezési számok mögött többek között az áll, hogy a kisebb gyerekekkel foglalkozó pedagógusok munkája ma is világos értéket képvisel. Az Apor Vilmos Katolikus Főiskolán is tovább emelkedett a tanító szakra készülők száma.Összesen 1974-en jelölték meg a tanító alapszakot felsőoktatási jelentkezési lapjuk első helyén – derül ki a 2024-es felvételi statisztikákból. Tíz éve nem volt ilyen magas a képzésen az elsőhelyes jelentkezők száma: tavaly az általános felvételi időszakban 1496-an, egy évvel korábban 834-en, három éve pedig 1124-en sorolták a tanító szakot felvételi lapjuk első helyére, az elmúlt tíz évben egyszer sem haladta meg az 1800-at az elsőhelyes jelentkezők száma. Az elsőhelyes jelentkezők száma fontos visszajelzést ad a felsőoktatási intézménynek – a diákok ugyanis a számukra legvonzóbb szakot jelölik meg felvételi listájuk első helyén.
Nem a tanító BA-szak az egyetlen pedagógusképzés, amely idén jóval népszerűbbnek bizonyult, mint az előző években: a Felvi adatai szerint az óvodapedagógus szak a tavalyi 3246-tal szemben idén már 3678 elsőhelyes jelentkezőt vonzott, de a csecsemő- és kisgyermeknevelő BA-képzést is egyre többen választják: míg a 2021-es általános felvételin alig haladta meg a 600-at az elsőhelyes jelentkezők száma, tavaly már 1800-an, idén pedig 2039-en sorolták a felvételi lista élére.
Az ország egyik legnagyobb múltú, 1929-ben alapított tanítóképzőjének szellemi és jogutódja, az Apor Vilmos Katolikus Főiskola rektora, dr. Gloviczki Zoltán úgy véli, tanítónak lenni a 20. század második felében sok esetben menekülőútnak számított a felsőoktatásban. „Kevesebb figyelem, kevesebb elvárás – persze csekélyebb egzisztencia és fizetés mellett. A rendszerváltás után az utóbbi nehézségek csak fokozódtak, ugyanakkor egyre világosabb a társadalom, így a fiatalok számára is, hogy tanítónak és óvópedagógusnak lenni minden anyagi elismerésen túl igen nagy presztízsű pálya” – mondta, kiemelve: minden beiskolázási időszakban jól érzékelhető, hogy a kiváló tanítókért versengenek a családok. „A kisebb gyermekekkel foglalkozó pedagógusok munkája ma is átlátható, világos értékeket képvisel, hiszen a legalapvetőbb tudást adják át a gyerekeinknek” – tette hozzá.
Tanítóképzés: a valós kihívásokra kell felkészíteni a hallgatókat
Nemcsak országszerte, de az Apor Vilmos Katolikus Főiskolán is tovább emelkedett a tanító alapszakra készülők száma, tíz éve nem sorolta olyan sok jelentkező a szakot a felvételi lista élére, mint idén. A váci mellett ma már budapesti campusszal is rendelkező intézmény pedagógusképzési kínálata egyébként kifejezetten gazdag: az óvodapedagógus szakosok magyar és angol nyelvű képzés, valamint három nemzetiségi szakirány, a leendő tanítók pedig szlovák és cigány/roma szakirány közül választhatnak. Az alapszakok közül népszerű a csecsemő- és kisgyermeknevelő, valamint a szociálpedagógia is, ahogy a neveléstudomány, a mentálhigiénés közösség- és kapcsolatépítő, illetve a szociálpedagógia mesterképzés is.
A főiskola rektora szerint a leendő pedagógusokat a valós kihívásokra kell felkészíteni, méghozzá valóban gyakorlatorientált képzéssel. „Nem a felsőoktatási tananyag és annak átadása lebeg a szemünk előtt, hanem az, hogy milyen tanítót szeretnénk látni egy 21. századi osztályteremben. A gyermeket ismerő, őt segítő, az ő személyes fejlődését, emberi kapcsolatainak épülését, kommunikációját, kreativitását, gondolkodását fejlesztő pedagógust” – magyarázta, hozzátéve: az Aporon a tanítóképzés első évének első hetétől gyerekek közé viszik a hallgatókat, ugyanakkor az átlagnál sokkal nagyobb figyelmet fordítanak az atipikus fejlődésű gyerekek pedagógiájára és a romológiai ismeretek elsajátítására is.
A főiskola a diplomás szakembereknek is számos szakirányú továbbképzést is kínál: megismerkedhetnek többek között a 3D tanulás módszereivel és eszközeivel, az alternatív pedagógiai módszerekkel, a drámapedagógiával, a biblioterápiával, valamint a digitális környezetpedagógiával is.
Apor Vilmos Katolikus Főiskola
A Váci Egyházmegye fenntartásában álló, pedagógus- és szociálpedagógus képzéssel, valamint a hitéletben segítőként dolgozók (kántorok, katekéták, lelkipásztori munkatársak) képzésével foglalkozó felsőoktatási intézmény. A Zsámbékon 1929-ben alapított tanítóképző szellemi és jogutódja. Alap- és mesterképzésein a hallgatók államilag elismert BA- és MA-diplomát szerezhetnek, de az intézmény számos szakirányú továbbképzéssel is segíti a már diplomával rendelkezőket. Székhelye Vác festői szépségű egyházi központjában, a Székesegyház szomszédságában álló történelmi épület, emellett Budapesten egy modern, a mai elvárásoknak megfelelő campusszal is rendelkezik. A főiskola szakmai tevékenysége tudományos ismeretekre és nemzetközi kapcsolatokra épülő oktatási gyakorlat alapján, katolikus szellemben – így más vallású, gondolkodású jelentkezők felé is teljesen nyitottan – zajlik, és különös hangsúlyt fektetnek az atipikusan fejlődő gyermekekre fókuszáló és alternatív pedagógiai módszerekre.
Fotó: AVKF
Magyarországon több tízezer családban nevelkedik sérült gyermek. Ezek a speciális szükségletű családok olykor óriási, legtöbbször láthatatlan terheket cipelnek. Mások számára elképzelhetetlen kihívásokkal szembesülnek, azonban a fogyatékosságra, mint állapotra a lehető legkitartóbb, legodaadóbb és legelfogadóbb szeretettel válaszolnak. A 18 éves autista, középsúlyos értelmi fogyatékos Barnabás és öccse, a súlyos értelmi fogyatékos Domonkos három nem sérült testvérükkel és szüleikkel Budapesten élnek. Édesanyjukkal, Wagner Annával Király Eszter arról beszélgetett, milyen utat jártak be férjével és öt gyermekükkel, illetve hogyan tapasztalják meg Isten gondoskodását a mindennapjaikban.
A nagyhéten a Váci Egyházmegye hat plébániáján - Boldogon, Cegléden, Drégelypalánkon, Dunakeszin, Isaszegen és Rádon is passiójátékot szerveztek és adtak elő a helyi egyházközség tagjai. A szervezők korábban részt vettek azon a kétnapos képzésen, amelyet Meskó Zsolt rendező tartott. A végeredmény magáért beszél, hiszen a lelkigyakorlattal felérő próbák és a hosszú hetekig tartó készülődés közösségteremtő és megtartó erővel bír a résztvevők szerint. A szervezőkkel készített körinterjúnkat olvashatják.
60. születésnapja alkalmából hálaadó szentmisét mutattak be Marton Zsolt váci megyéspüspök életéért, hivatásáért, szolgálatáért, melyen koncelebrált Dr. Beer Miklós nyugalmazott váci püspök és Dr. Varga Lajos nyugalmazott váci segédpüspök, valamint az MKPK számos tagja, köztük Ternyák Csaba egri érsek, az egyházmegye papsága és diakónusai. Jelen voltak az egyházmegyében szolgáló szerzetesek, a társegyházak helyi képviselői és hívek. Az ünneplő püspököt az MKPK nevében Dr. Udvardy György veszprémi érsek, az MKPK elnökhelyettese köszöntötte.
„Alapkövek – A csillagösvény valósága” címmel tartotta meg akadémiai székfoglalóját Horváth Szilárd a Pesti Vigadóban rendezett ünnepi eseményen. A Búzaszem Iskola vezetője bemutatta az intézmény nevelési hátterét, amelyből mindenki megismerhette, hogy miként illeszthető be ma is a népművészet az oktatásba. A Szent Mihály Intézményfenntartó (SZEMI) oldaláról osztjuk tovább a hírt.
Egy évvel ezelőtt, 2025 húsvétján indult a Váci Egyházmegye Lélekjelenlét podcast csatornája. Az induló műsor első vendége Marton Zsolt megyéspüspök volt, akárcsak most, az első évforduló alkalmából. Mai műsorunk különlegessége, hogy Püspök atya azokra a kérdésekre válaszol, amelyeket a hívek küldtek meg számunkra a facebook posztban szereplő felhívásunkra. A kérdések között a személyes kérdések mellett vannak papi, püspöki hivatásához kapcsolódóak, érkeztek a szentségek kiszolgáltatásával kapcsolatos konkrét kérdések, valamint az Egyházról általában és az aktuális kihívásokról.2026. április 22. szerda
Csilla és Noémi
Kafarnaumban így tanította Jézus a sokaságot: „Én vagyok az élet kenyere. Aki hozzám jön, nem éhezik többé; és aki bennem hisz, nem szomjazik soha. Megmondtam nektek: Bár láttok engem, mégsem hisztek. Minden, amit az Atya nekem...
Összes program »