CSALÁDPASZTORÁCIÓ
IFJÚSÁGPASZTORÁCIÓ
TEREMTÉSVÉDELEM
KÓRHÁZLELKÉSZSÉG
CIGÁNYPASZTORÁCIÓ
BÖRTÖNPASZTORÁCIÓ
» HÍREINK »
A Magyar Katolikus Egyház Ferenc pápa 2023. évi magyarországi apostoli látogatásának első évfordulóján – 2024. április 23. és 25. között – nemzeti zarándoklatot hirdetett Rómába. Az esemény első napján, április 23-án a lateráni bazilikában megtartott szentmise főcelebránsa Veres András győri megyéspüspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) elnöke volt.Ferenc pápa egy évvel ezelőtt, 2023. április 28. és 30. között tett apostoli látogatást Magyarországon. A Szentatya az első, pénteki napon a budai Várban a politikai és társadalmi élet képviselőivel találkozott, ezt követően pedig püspökök, papok, szerzetesek és lelkipásztori munkatársak előtt mondott beszédet a Szent István-bazilikában. Másnap délelőtt ellátogatott a Vakok Boldog Batthyány-Strattmann László Otthonába, majd a világszerte a segítő szeretet szentjeként ismert Árpád-házi Szent Erzsébetről elnevezett templomban tett látogatást a Rózsák terén, ahol szegényekkel, hajléktalanokkal és menekültekkel találkozott. A Szentatya ezután átment a téren található Istenszülő oltalma-templomba, itt a görögkatolikus hívekkel találkozott, délután pedig a Papp László Sportarénában a fiatalokhoz szólt. A három nap legkiemelkedőbb eseménye a pápai szentmise volt a Kossuth téren, vasárnap délelőtt. Az apostoli látogatás záróprogramján a Szentatya a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs Technológiai és Bionikai Karán az egyetemi és kulturális élet képviselői előtt mondott beszédet.
Az apostoli látogatás első évfordulójára meghirdetett hálaadó eseményre mintegy ezerötszáz zarándok érkezett Rómába az egész Kárpát-medencéből – egyéni, plébániai és egyéb csoportos szervezésben.
A Lateráni Keresztelő Szent János-főszékesegyház (teljes nevén: Legszentebb Megváltó-, Keresztelő Szent János- és János evangélista-főszékesegyház) Róma püspökének a széktemploma. A pápák megválasztásuk után ellátogatnak a bazilikába, és elfoglalják annak tanítói székét, katedráját. Homlokzatán ezt a feliratot olvashatjuk: „A Város és a Földkerekség minden templomának anyja és feje”.
A nemzeti zarándoklat első napján itt ünnepeltek a résztvevők, a szentmise főcelebránsa és szónoka Veres András győri megyéspüspök, az MKPK elnöke volt. A szertartáson Erdő Péter bíboros, prímás, Udvardy György veszprémi érsek, Ternyák Csaba egri érsek, Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsek, Kocsis Fülöp hajdúdorogi érsek-metropolita, az MKPK jelen lévő további tagjai, valamint a zarándoklatra érkezett és a csoportokat kísérő paptestvérek koncelebráltak.
„Mi, hívő emberek, ha zarándokolni megyünk, felkeressük hitünk gyökereinek és tanúinak emlékhelyeit. Nagy Konstantin császár idejétől ezen a helyen volt Szent Péter utódjának temploma, sok zarándok érkezett ide az évszázadok során. Itt látható II. Szilveszter domborműve, ő volt az a pápa, aki Szent István koronáját elküldte” – kezdte szentbeszédét Veres András püspök, az MKPK elnöke.
A Santo Stefano Rotondo bazilika (Szent István vértanú körtemplom) feliratán ezt olvashatjuk: „Róma mindnyájunk hazája”.
Valóban, Róma minden hívő otthona. „Mi most azért érkeztünk ide, hogy hálát adjunk a Szentatya tavalyi látogatásáért” – mutatott rá Veres András.
A mai evangéliumban (Jn 10,22–30) arról hallhattunk, hogy Jézus felment Jeruzsálembe. Itt azokkal találkozott, akik el akarták őt veszejteni. Jézus ezt válaszolta nekik: „ti nem hisztek, mert nem vagytok az én juhaim közül valók”. Jézus ugyanis tudta, mi lakik az emberben, így azzal is tisztában volt, hogy ki az, aki hisz benne.
Mi azért vagyunk itt, mert hozzá tartozunk, mert az ő Egyházának vagyunk tagjai” – hangsúlyozta a főpásztor.
Világunkat átjárja a tagadás szelleme. A Bibliából is ismerünk ilyen történeteket, de korunkban is sokan elutasítják Istent és ellene mondanak az ő evangéliumának. Pedig Isten minden embert hív az ő közösségébe, hogy „életük legyen és bőségben legyen”. Tudjuk, hogy azok, akik nem hagyják magukat megtéveszteni, nem fognak elszakadni az ő szeretetétől. Sok veszély fenyegeti a mai embert, külső harcok, belső félelmek uralják az életünket. Gyengeségeink, visszatérő bűneink is bizonytalansággal töltenek el bennünket. Péter apostol történetét, amikor a vízen járt, mindnyájan ismerjük, tudjuk, hogy még őt is félelem szállta meg. De amikor elbizonytalanodott, Jézushoz kiáltott.
Nekünk is ezt kell tennünk, kiáltsunk hozzá, hogy mentsen meg bennünket a bajtól, hogy kitartsunk a hitünkben” – buzdított az MKPK elnöke.
A zarándok szeretne a hitében megerősödni. Erre talán nincs is jobb hely, mint Róma, a vértanúk és az apostolok földje. Itt számtalan példával szembesülhetünk, láthatjuk az ő életükből, hogyan kell Krisztushoz és az ő Egyházához hűnek maradni.
Kívánom, hogy imádságaink mindannyiunkat, de szeretteinket is megerősítsék. Imádkozzunk nemzetünkért, hogy mindenki eljusson Isten ismeretére!”
Végül egy ifjúsági éneket idézett Veres András: „Életem ott van Isten tenyerén… miért is, mitől is félhetek én, az Isten tenyerén?”
Fotó: Merényi Zita
Baranyai Béla/Magyar Kurír
Egy évvel ezelőtt, 2025 húsvétján indult a Váci Egyházmegye Lélekjelenlét podcast csatornája. Az induló műsor első vendége Marton Zsolt megyéspüspök volt, akárcsak most, az első évforduló alkalmából. Mai műsorunk különlegessége, hogy Püspök atya azokra a kérdésekre válaszol, amelyeket a hívek küldtek meg számunkra a facebook posztban szereplő felhívásunkra. A kérdések között a személyes kérdések mellett vannak papi, püspöki hivatásához kapcsolódóak, érkeztek a szentségek kiszolgáltatásával kapcsolatos konkrét kérdések, valamint az Egyházról általában és az aktuális kihívásokról.
A Naphimnusz Egyesület Hamvazószerdától kezdve a nagyböjt vasárnapjaira egy-egy rövid elmélkedést készített 2026-ban. Ezekben pápai dokumentumok és szentírási szakaszok segítségével szemlélik a böjtöt, mint önmegtagadást és megtérést, ami összeköti a teremtésvédelmet a szegények védelmével és a jövő generációk iránti felelősséggel. Nyolc egymáshoz kapcsolódó témát követnek majd ezek az elmélkedések: a tudatosság felkeltésétől a gyakorlati cselekvésig. Minden téma teológiai és szentírási alapokon köti a nagyböjti cselekedeteket (böjt, ima, alamizsna) a teremtésvédelemhez. Az elmélkedések végén olvasható néhány tipp a leírt gondolatok megélésének segítésére.
Marton Zsolt megyéspüspök a váci Nagyboldogasszony-székesegyházban mutatta be a nagyszombati húsvéti vigília szertartását, amelyen a Váci Egyházmegye szeminaristái biztosították az asszisztenciát. A főpásztor szentbeszédében a Római levél gondolatait emelte ki a keresztségben új életre támadt emberről hangsúlyossá téve ezúttal a húsvéti szertartásban megújított keresztségi fogadalmakat.
Nagypéntek az egyházi év legcsendesebb napja: Jézus elítélésének, keresztútjának, halálának és temetésének napja. Az Egyház – ősrégi hagyomány alapján – ezen és a következő napon egyáltalán nem mutat be szentmiseáldozatot. Arra a napra emlékezünk, amikor maga az örök Főpap mutatta be áldozatát a kereszt oltárán. A Jézust jelképző oltár teljesen dísztelen: nincsen rajta sem kereszt, sem terítő, sem gyertya. A nagypénteki szertartást Marton Zsolt megyéspüspök vezette a váci Nagyboldogasszony-székesegyházban. Az asszisztenciát a Váci Egyházmegye szeminaristái biztosították.2026. április 9. csütörtök
Erhard
Abban az időben az Emmauszból visszatért tanítványok beszámoltak az úton történtekről, meg arról, hogyan ismerték fel Jézust a kenyértöréskor. Míg ezekről beszélgettek, egyszer csak megjelent köztük (Jézus), és...
Összes program »