CSALÁDPASZTORÁCIÓ
IFJÚSÁGPASZTORÁCIÓ
TEREMTÉSVÉDELEM
KÓRHÁZLELKÉSZSÉG
CIGÁNYPASZTORÁCIÓ
BÖRTÖNPASZTORÁCIÓ
Templomok miserendje »
» HÍREINK »
A Magyar Katolikus Egyház Ferenc pápa 2023. évi magyarországi apostoli látogatásának első évfordulóján – 2024. április 23. és 25. között – nemzeti zarándoklatot hirdetett Rómába. Az esemény első napján, április 23-án a lateráni bazilikában megtartott szentmise főcelebránsa Veres András győri megyéspüspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) elnöke volt.Ferenc pápa egy évvel ezelőtt, 2023. április 28. és 30. között tett apostoli látogatást Magyarországon. A Szentatya az első, pénteki napon a budai Várban a politikai és társadalmi élet képviselőivel találkozott, ezt követően pedig püspökök, papok, szerzetesek és lelkipásztori munkatársak előtt mondott beszédet a Szent István-bazilikában. Másnap délelőtt ellátogatott a Vakok Boldog Batthyány-Strattmann László Otthonába, majd a világszerte a segítő szeretet szentjeként ismert Árpád-házi Szent Erzsébetről elnevezett templomban tett látogatást a Rózsák terén, ahol szegényekkel, hajléktalanokkal és menekültekkel találkozott. A Szentatya ezután átment a téren található Istenszülő oltalma-templomba, itt a görögkatolikus hívekkel találkozott, délután pedig a Papp László Sportarénában a fiatalokhoz szólt. A három nap legkiemelkedőbb eseménye a pápai szentmise volt a Kossuth téren, vasárnap délelőtt. Az apostoli látogatás záróprogramján a Szentatya a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs Technológiai és Bionikai Karán az egyetemi és kulturális élet képviselői előtt mondott beszédet.
Az apostoli látogatás első évfordulójára meghirdetett hálaadó eseményre mintegy ezerötszáz zarándok érkezett Rómába az egész Kárpát-medencéből – egyéni, plébániai és egyéb csoportos szervezésben.
A Lateráni Keresztelő Szent János-főszékesegyház (teljes nevén: Legszentebb Megváltó-, Keresztelő Szent János- és János evangélista-főszékesegyház) Róma püspökének a széktemploma. A pápák megválasztásuk után ellátogatnak a bazilikába, és elfoglalják annak tanítói székét, katedráját. Homlokzatán ezt a feliratot olvashatjuk: „A Város és a Földkerekség minden templomának anyja és feje”.
A nemzeti zarándoklat első napján itt ünnepeltek a résztvevők, a szentmise főcelebránsa és szónoka Veres András győri megyéspüspök, az MKPK elnöke volt. A szertartáson Erdő Péter bíboros, prímás, Udvardy György veszprémi érsek, Ternyák Csaba egri érsek, Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsek, Kocsis Fülöp hajdúdorogi érsek-metropolita, az MKPK jelen lévő további tagjai, valamint a zarándoklatra érkezett és a csoportokat kísérő paptestvérek koncelebráltak.
„Mi, hívő emberek, ha zarándokolni megyünk, felkeressük hitünk gyökereinek és tanúinak emlékhelyeit. Nagy Konstantin császár idejétől ezen a helyen volt Szent Péter utódjának temploma, sok zarándok érkezett ide az évszázadok során. Itt látható II. Szilveszter domborműve, ő volt az a pápa, aki Szent István koronáját elküldte” – kezdte szentbeszédét Veres András püspök, az MKPK elnöke.
A Santo Stefano Rotondo bazilika (Szent István vértanú körtemplom) feliratán ezt olvashatjuk: „Róma mindnyájunk hazája”.
Valóban, Róma minden hívő otthona. „Mi most azért érkeztünk ide, hogy hálát adjunk a Szentatya tavalyi látogatásáért” – mutatott rá Veres András.
A mai evangéliumban (Jn 10,22–30) arról hallhattunk, hogy Jézus felment Jeruzsálembe. Itt azokkal találkozott, akik el akarták őt veszejteni. Jézus ezt válaszolta nekik: „ti nem hisztek, mert nem vagytok az én juhaim közül valók”. Jézus ugyanis tudta, mi lakik az emberben, így azzal is tisztában volt, hogy ki az, aki hisz benne.
Mi azért vagyunk itt, mert hozzá tartozunk, mert az ő Egyházának vagyunk tagjai” – hangsúlyozta a főpásztor.
Világunkat átjárja a tagadás szelleme. A Bibliából is ismerünk ilyen történeteket, de korunkban is sokan elutasítják Istent és ellene mondanak az ő evangéliumának. Pedig Isten minden embert hív az ő közösségébe, hogy „életük legyen és bőségben legyen”. Tudjuk, hogy azok, akik nem hagyják magukat megtéveszteni, nem fognak elszakadni az ő szeretetétől. Sok veszély fenyegeti a mai embert, külső harcok, belső félelmek uralják az életünket. Gyengeségeink, visszatérő bűneink is bizonytalansággal töltenek el bennünket. Péter apostol történetét, amikor a vízen járt, mindnyájan ismerjük, tudjuk, hogy még őt is félelem szállta meg. De amikor elbizonytalanodott, Jézushoz kiáltott.
Nekünk is ezt kell tennünk, kiáltsunk hozzá, hogy mentsen meg bennünket a bajtól, hogy kitartsunk a hitünkben” – buzdított az MKPK elnöke.
A zarándok szeretne a hitében megerősödni. Erre talán nincs is jobb hely, mint Róma, a vértanúk és az apostolok földje. Itt számtalan példával szembesülhetünk, láthatjuk az ő életükből, hogyan kell Krisztushoz és az ő Egyházához hűnek maradni.
Kívánom, hogy imádságaink mindannyiunkat, de szeretteinket is megerősítsék. Imádkozzunk nemzetünkért, hogy mindenki eljusson Isten ismeretére!”
Végül egy ifjúsági éneket idézett Veres András: „Életem ott van Isten tenyerén… miért is, mitől is félhetek én, az Isten tenyerén?”
Fotó: Merényi Zita
Baranyai Béla/Magyar Kurír
A Biblia olvasásának hatására megtért, megtapasztalta Isten szeretetét, azóta örömmel beszél Krisztusról és az ezer módról, ahogy megváltotta, megmentette. Istenbe vetett hite rendíthetetlen, megtapasztalta az engedelmesség gyümölcseit. Azt vallja, az Úristen akkor cselekszik általunk és velünk, hogyha mi szabad akaratunkból mondunk igent és átadjuk magunkat. Kerepesen él, ahol hittanórákat tart, Szentlélek szemináriumot, cursillo lelkigyakorlatokat szervez, diakónusként szolgál Kerepesen. Huszár Attilával Takács Bence beszélgetett a Lélekjelenlét podcast legújabb adásában.
Szamosújvári örmény katolikus családba született Szász Tibor. Karmelita szerzetes lett, majd amikor a rendházat bezárták, mert „elfogytak” belőle a szerzetesek, kérvényezte pappá szentelését. Szent Mihály arkangyal ünnepén Monoron szenteli pappá Marton Zsolt megyéspüspök. Szász Tiborral beszélgettünk.
Ebben az évben megemlékezünk arról, hogy négyszáz éves az első, máig fennmaradt teljes nyomtatott magyar nyelvű katolikus biblia, amelyet Káldi György jezsuita szerzetes fordított le a latin Vulgatából. A Káldi-féle Szentírás-fordítás a Trentói Zsinat utáni latin Vulgata-szöveget ültette át magyarra, és így több mint két évszázadon át meghatározta a magyar katolikus bibliaolvasást. A Magyar Kurír hírét ajánljuk olvasásra.
A Váci Egyházmegye nagyszabású, történelmi jelentőségű rendezvénysorozatban emlékezett meg az egyházmegye alapításának ezredeik évfordulójáról. A történelmi emlékkonferencián, a családi napon, a szentmisén és az esti előadáson is kiemelkedő szerepet vállaltak a Karolin Általános Iskola diákjai és művésztanárai.2026. szeptember 30. szerda
Jeromos
Amikor már közel voltak Jézus szenvedésének és megdicsőülésének napjai, elhatározta, hogy tanítványaival Jeruzsálembe megy. Történt pedig, hogy útközben valaki így szólt hozzá: „Követlek, bárhová...
Összes program »