CSALÁDPASZTORÁCIÓ
IFJÚSÁGPASZTORÁCIÓ
TEREMTÉSVÉDELEM
KÓRHÁZLELKÉSZSÉG
CIGÁNYPASZTORÁCIÓ
BÖRTÖNPASZTORÁCIÓ
» HÍREINK »
"Ezeket azért mondom nektek, hogy az én örömöm legyen bennetek is, és teljes legyen az örömötök.” (Jn 15,11) - olvassuk a Szentírásban és Jézus ezeket a szavakat a legőszintébben mondja tanítványainak. A húsvét utáni időszakban nekünk keresztényeknek, nagyon fontos feladatunk a feltámadás örömének hirdetése. Kórházi lelkigondozók beszámolóját osztjuk meg.A kistarcsai Flór Ferenc kórházban április 30-án, kedden délután örömút imádságra gyűltünk össze a Rehabilitáció és a Reuma osztály ebédlőjében. Szerettünk volna lehetőséget teremteni a közös imádságra azoknak a betegeknek és dolgozóknak, akik a húsvéti örömöt vágyták közösen is megélni. A gödöllői premontrei szerezetesektől Ullmann Péter atya jött el hozzánk, hogy ezt a szép imádságot vezesse és felhívja a betegek és a dolgozók figyelmét is arra, hogy a keresztény vallás az öröm vallása. Nagyon hangsúlyozta, hogy az evangélium jelentése: jó hír, örömhír. A keresztúthoz nagyon könnyen tudunk kapcsolódni, mondta, hiszen tele vagyunk terhekkel, mindennapi gondokkal, de Jézus nem csak ezért jött el közénk. Sokkal inkább arra tanít az evangélium, hogy az öröm hírnökei legyünk, a föltámadás tanúiként legyünk szabadok az örömre, énekeljük az alleluját és tegyünk tanúságot arról, hogy Jézus feltámadt és itt él közöttünk.
A keresztény öröm persze nem valami könnyed vígság, nem valami megelégedettség magammal vagy másokkal. A keresztény öröm valójában a legyőzött szomorúság! Akkor teszünk igazán tanúságot Istenről, akkor művelünk rendkívüli dolgot, amikor nyilvánvalóvá lesz Valaki másnak a jelenléte és működése mibennünk: az Ő örömével vagyunk tele. Ha túlcsordul a lelkünk Jézus valóságos jelenlétének örömétől, akkor az Ő szeretetét fogjuk élni a mindennapokban. Ehhez nagyon fontos, hogy a feltámadás örömét ébren tartsuk a lelkünkben.Az örömút imádság énekeit Pechan Kornél, a Szent Efrém férfikórus tagja vezette, az egyes állomásokat a kórházi dolgozók olvasták fel.
Nagy öröm volt együtt imádkozni, a vidám ének pedig bejárta a két osztály közeli és távoli kórtermeit is. Az örömút végén szentáldozáshoz járulhatott mindenki, aki vágyott rá. Az öröm emlékeként pedig a dekorációként kihelyezett labdarózsát, Adoremus füzetet és igekártyákat is elvihették maguknak, szobatársaiknak a résztvevők.
Hálásak vagyunk, hogy ezen a délutánon együtt örülhettünk és Istenben szeretet, békét, nyugalmat találtunk.
Bálint Brigitta és Szabóné Szekeres Ildikó klinikai lelkigondozók
2026. július elején befejeződött a szolnoki Szentháromság templom szentélyének felújítása. Február óta a szentmisére érkezőket a szentélyben állványrengeteg fogadta. Restaurátorok dolgoztak a szentély újra festésén, hogy a hívő közösség nagyvonalú adakozásának köszönhetően méltó, barokk hangulatú díszítést kapjon az épület belső tere. Gáll-Csepeli Anikó beküldött írását olvashatják.
Hogyan teljesedhet be igazán egy házasság, hogyan teljesülhetnek azok az ígéretek, amiket egy pár egymásnak, Isten színe előtt az oltárnál megfogad. Menthető-e minden kapcsolat, és ha igen, akkor hogyan? Hogyan lehet visszatalálni egymáshoz akkor, amikor nagyon távolra sodródtunk? Nem szokványos Rózsa Mariann és Rózsa Attila története, négyszer mondták ki az igent egymásnak. A Lélekjelenlét 32. ádásában velük beszélgetett Király Eszter.
A váci Szent Hedvig Idősek Otthonában július 21-én ünnepeltük névadónk, és egyben a Dunakanyar védőszentje, az Anjou-királylány, Szent Hedvig emléknapját. Az intézmény lakói és dolgozói ünnepi szentmisével, valamint színes programokkal emlékeztek meg a szentről, akinek gondoskodó szeretete mindmáig példaként szolgál otthonunk mindennapjaiban. A Szamaritánus Szolgálat beszámolóját szerkesztve adjuk közre. 2026. augusztus 2. vasárnap
Lehel
Abban az időben: Amikor Jézus tudomást szerzett Keresztelő János haláláról, csónakba szállt és elment onnan egy kietlen helyre, egyedül. De az emberek megtudták, és a városokból gyalogszerrel utána indultak. Mikor kiszállt,...
Összes program »