Két évvel ezelőtt, 2022. februárban alakult meg a PART, melynek munkájában azok a hívők – papok és világiak - vesznek részt, akik egy-egy szakterületért, szakpasztorációért felelősek; ilyen többek között a család-, ifjúság- és cigánypasztoráció, a hitoktatás és a Karitász. A PART tagjai évente négy alkalommal találkoznak, május 14-én pedig már a tizedik alkalommal gyűltek össze. „Nagy lelkesedéssel indítottuk el a PART-ot, éreztük, hogy szükség van az összefogásra, az egységre” – mesélte Paszternák Tamás pasztorális helynök. „A PART küldetése, hogy tudjunk egymás munkájáról, hogy együtt fejlődjünk működésünkben, és ezt hassa át a spiritualitás. Másrészt cél, hogy hálózatosodjunk, illetve, hogy kapjunk visszajelzést, iránymutatást a püspöktől, a vezetőktől és egymástól. Még ha az együttműködés érdekében bizonyos dolgokban el is kell veszítenünk a teljes önállóságunkat, mégis többnek, hatékonyabbnak, erősebbnek érezzük magunkat.” Tamás atya hozzátette, korábban jellemző volt, hogy a különféle szakpasztorációk vezetői egyedül érezték magukat, hiányzott a támogatás. „Azzal, hogy rendszeresen találkozunk, oldjuk a magára maradottság érzését. A jövőben szeretnénk ’partszakaszokat’ tartani, amikor is azok a szakterületek, amelyeknek érintkezik a munkájuk, külön tudnak találkozni és együtt dolgozni egy projekten. Konkrét gyümölcs is született már: az EKIF, az ifjúságpasztoráció és a hitoktatási igazgatóság közös kezdeményezésére ifjúságkutatást fogunk indítani egyházmegyénkben.”

A mostani alkalmon a zenés-imádságos ráhangolódás és a kiscsoportos beszélgetés után bemutatták a PART új tagjait: Bágya Jánost a cigánypasztoráció felelőseként, Szabó Gábor atyát a ministránsok referenseként, Lobmayer Benedeket pedig, mint az ifjúságpasztoráció új munkatársát.

A közérdekű információkat követően a délelőtt Kovács Zsolt atya előadásával folytatódott, aki a Krisztus-központú tevékenységet helyezte a fókuszt. Előadásának első felében arról beszélt, mi jellemzi a 21. század elején az Egyházat. „A középkorban erősen rétegzett volt a társadalom, ekkor alakult ki az Egyház struktúrája is, amit a mai napig megőriztünk. Ekkor még az Egyház mindent áthatott, aztán idővel átrendeződött a társadalom, és ma már alrendszerekről beszélhetünk, melyek kölcsönösen szolgáltatnak egymás felé, így többek között van politikai, gazdasági, oktatási és egészségügyi alrendszer. Az Egyház összezsugorodott, és egy alrendszerré vált a sok közül.” Zsolt atya kifejtette; ez a változás krízist okoz az Egyházban, ugyanakkor szükséges is, hogy tevékenységünket a jézusi evangéliumi kritériumok mentén felülvizsgáljuk. „Az Egyház nagy kérdése, hogy hajlandóak vagyunk-e tükörbe nézni, ránézni arra, milyen világban élünk? Valóban az Evangéliumot képviseljük, vagy csak kulturális örökséget szeretnénk átadni?” XVI. Benedek pápától idézett, aki 2005-ben egy beszédében úgy fogalmazott: „Az Egyház, mint misztikus test a maga megújulásain keresztül tartja fenn önmagát, ebben mutatkozik meg, hogy élő, eleven, szerves valóság”.

Zsolt atya hangsúlyozta ahhoz, hogy Krisztus központú legyen a tevékenységünk, meg kell változnia annak, hogyan gondolunk magunkra és az általunk folytatott tevekénységre. „Istennek jeles eszközei vagyunk, az Ő szeretetének szentségévé válhatunk együtt és külön-külön is.” Az atya gyakorlati tanácsokkal is ellátta a jelenlevőket. Elsőként az ideáinkat, víziónkat szükséges megfogalmazni, melyeknek célként előttünk kell lebegnie mindennapi tevekénységünk végzése során. Ebből születnek a tervek, melyek a keretet adják. Össze kell gyűjtenünk, át kell látnunk az erőforrásainkat, mígnem eljutunk a konkrét megvalósulásig, és fontos, hogy a gyenge pontjainkkal és az esetlegesen felmerülő problémákkal is tisztában legyünk. „Valószínű, hogy sok szempontból ez a fajta tervezés már ismerős nektek, ugyanakkor szeretném, ha tudatosítanátok; amikor a konkrét kivitelezés zajlik, nem szabad szemünk elől téveszteni a víziónkat, mely folyamatosan ott van a háttérben motivációként, motorként.” Előadását fontos útravalóval zárta: „Amikor adunk egy pohár vizet, hirdetjük az igét, amikor játékokon vagy szentségimádáson keresztül próbálunk élményt nyújtani, amely által a ránk bízottak jobban tudnak kötődni Istenhez, abban a pillanatban Isten Igéje megtestesül. Ezt ne felejtsük el soha. A mennyek országának ideája mindig legyen ott a szolgálatunkban, mint az a minőségi többlet, amit mi, az Egyházhoz tartozók adni tudunk a világnak.”

Az előadást követően bemutatkozott még az újjászervezett családpasztoráció, mely CsaládKözpont néven végzi immár tevékenységét. A program személyes megosztással ért véget, majd a szakpasztorációk felelősei tortával ünnepelték meg a PART létrejöttét és a közös munka eddigi gyümölcseit.