CSALÁDPASZTORÁCIÓ
IFJÚSÁGPASZTORÁCIÓ
TEREMTÉSVÉDELEM
KÓRHÁZLELKÉSZSÉG
CIGÁNYPASZTORÁCIÓ
BÖRTÖNPASZTORÁCIÓ
» HÍREINK »
Jubileumot ünnepeltek a PART, azaz a Pasztorális Referensek Tanácsának tagjai, május 14-én már tizedik alkalommal gyűltek össze, hogy munkafolyamataikat összehangolva együtt építsék egyházmegyénket. Az alkalmon részt vevők a Krisztus-központú vezetésről hallhattak előadást Kovács Zsolt atya tolmácsolásában, a napot pedig személyes megosztással és közös ünnepléssel zárták.Két évvel ezelőtt, 2022. februárban alakult meg a PART, melynek munkájában azok a hívők – papok és világiak - vesznek részt, akik egy-egy szakterületért, szakpasztorációért felelősek; ilyen többek között a család-, ifjúság- és cigánypasztoráció, a hitoktatás és a Karitász. A PART tagjai évente négy alkalommal találkoznak, május 14-én pedig már a tizedik alkalommal gyűltek össze. „Nagy lelkesedéssel indítottuk el a PART-ot, éreztük, hogy szükség van az összefogásra, az egységre” – mesélte Paszternák Tamás pasztorális helynök. „A PART küldetése, hogy tudjunk egymás munkájáról, hogy együtt fejlődjünk működésünkben, és ezt hassa át a spiritualitás. Másrészt cél, hogy hálózatosodjunk, illetve, hogy kapjunk visszajelzést, iránymutatást a püspöktől, a vezetőktől és egymástól. Még ha az együttműködés érdekében bizonyos dolgokban el is kell veszítenünk a teljes önállóságunkat, mégis többnek, hatékonyabbnak, erősebbnek érezzük magunkat.” Tamás atya hozzátette, korábban jellemző volt, hogy a különféle szakpasztorációk vezetői egyedül érezték magukat, hiányzott a támogatás. „Azzal, hogy rendszeresen találkozunk, oldjuk a magára maradottság érzését. A jövőben szeretnénk ’partszakaszokat’ tartani, amikor is azok a szakterületek, amelyeknek érintkezik a munkájuk, külön tudnak találkozni és együtt dolgozni egy projekten. Konkrét gyümölcs is született már: az EKIF, az ifjúságpasztoráció és a hitoktatási igazgatóság közös kezdeményezésére ifjúságkutatást fogunk indítani egyházmegyénkben.”
A mostani alkalmon a zenés-imádságos ráhangolódás és a kiscsoportos beszélgetés után bemutatták a PART új tagjait: Bágya Jánost a cigánypasztoráció felelőseként, Szabó Gábor atyát a ministránsok referenseként, Lobmayer Benedeket pedig, mint az ifjúságpasztoráció új munkatársát.
A közérdekű információkat követően a délelőtt Kovács Zsolt atya előadásával folytatódott, aki a Krisztus-központú tevékenységet helyezte a fókuszt. Előadásának első felében arról beszélt, mi jellemzi a 21. század elején az Egyházat. „A középkorban erősen rétegzett volt a társadalom, ekkor alakult ki az Egyház struktúrája is, amit a mai napig megőriztünk. Ekkor még az Egyház mindent áthatott, aztán idővel átrendeződött a társadalom, és ma már alrendszerekről beszélhetünk, melyek kölcsönösen szolgáltatnak egymás felé, így többek között van politikai, gazdasági, oktatási és egészségügyi alrendszer. Az Egyház összezsugorodott, és egy alrendszerré vált a sok közül.” Zsolt atya kifejtette; ez a változás krízist okoz az Egyházban, ugyanakkor szükséges is, hogy tevékenységünket a jézusi evangéliumi kritériumok mentén felülvizsgáljuk. „Az Egyház nagy kérdése, hogy hajlandóak vagyunk-e tükörbe nézni, ránézni arra, milyen világban élünk? Valóban az Evangéliumot képviseljük, vagy csak kulturális örökséget szeretnénk átadni?” XVI. Benedek pápától idézett, aki 2005-ben egy beszédében úgy fogalmazott: „Az Egyház, mint misztikus test a maga megújulásain keresztül tartja fenn önmagát, ebben mutatkozik meg, hogy élő, eleven, szerves valóság”.
Zsolt atya hangsúlyozta ahhoz, hogy Krisztus központú legyen a tevékenységünk, meg kell változnia annak, hogyan gondolunk magunkra és az általunk folytatott tevekénységre. „Istennek jeles eszközei vagyunk, az Ő szeretetének szentségévé válhatunk együtt és külön-külön is.” Az atya gyakorlati tanácsokkal is ellátta a jelenlevőket. Elsőként az ideáinkat, víziónkat szükséges megfogalmazni, melyeknek célként előttünk kell lebegnie mindennapi tevekénységünk végzése során. Ebből születnek a tervek, melyek a keretet adják. Össze kell gyűjtenünk, át kell látnunk az erőforrásainkat, mígnem eljutunk a konkrét megvalósulásig, és fontos, hogy a gyenge pontjainkkal és az esetlegesen felmerülő problémákkal is tisztában legyünk. „Valószínű, hogy sok szempontból ez a fajta tervezés már ismerős nektek, ugyanakkor szeretném, ha tudatosítanátok; amikor a konkrét kivitelezés zajlik, nem szabad szemünk elől téveszteni a víziónkat, mely folyamatosan ott van a háttérben motivációként, motorként.” Előadását fontos útravalóval zárta: „Amikor adunk egy pohár vizet, hirdetjük az igét, amikor játékokon vagy szentségimádáson keresztül próbálunk élményt nyújtani, amely által a ránk bízottak jobban tudnak kötődni Istenhez, abban a pillanatban Isten Igéje megtestesül. Ezt ne felejtsük el soha. A mennyek országának ideája mindig legyen ott a szolgálatunkban, mint az a minőségi többlet, amit mi, az Egyházhoz tartozók adni tudunk a világnak.”
Az előadást követően bemutatkozott még az újjászervezett családpasztoráció, mely CsaládKözpont néven végzi immár tevékenységét. A program személyes megosztással ért véget, majd a szakpasztorációk felelősei tortával ünnepelték meg a PART létrejöttét és a közös munka eddigi gyümölcseit.
Megkezdte működését a pedagógusokat és segítő szakembereket képző Apor Vilmos Katolikus Főiskola (AVKF) újonnan létrehozott Drámapedagógiai Központja. Az új szakmai műhely célja, hogy kurzusokon, workshopokon és különböző programokon minél több leendő és gyakorló pedagógus ismerhesse meg a drámapedagógia gazdag módszertanát. Az AVKF sajtóközleményét közöljük.
2026. február 4–6-án Pécsett rendezték meg a XIV. Tájtörténeti Tudományos Konferenciát. A „Tájat Teremtő Történelem” alcímet viselő rendezvényen elsősorban a tájtörténeti kutatások szakértői mutatták be és vitatták meg legújabb eredményeiket. A konferenciára meghívást kapott Nagy Géza Balázs is, a Váci Püspöki és Káptalani Levéltár munkatársa.
A Naphimnusz Egyesület Hamvazószerdától kezdve a nagyböjt vasárnapjaira egy-egy rövid elmélkedést készített 2026-ban. Ezekben pápai dokumentumok és szentírási szakaszok segítségével szemlélik a böjtöt, mint önmegtagadást és megtérést, ami összeköti a teremtésvédelmet a szegények védelmével és a jövő generációk iránti felelősséggel. Nyolc egymáshoz kapcsolódó témát követnek majd ezek az elmélkedések: a tudatosság felkeltésétől a gyakorlati cselekvésig. Minden téma teológiai és szentírási alapokon köti a nagyböjti cselekedeteket (böjt, ima, alamizsna) a teremtésvédelemhez. Az elmélkedések végén olvasható néhány tipp a leírt gondolatok megélésének segítésére.
Nagyböjt kezdetén ismét elindult a 40 Nap Az Életért imaszolgálat a Váci Jávorszky Ödön Kórház bejáratánál. Hétfőnként és szerdánként rózsafüzért imádkoznak az önkéntesek, hogy a kismamák a nem tervezett babákat is vállalják. Az önkénteseket meg lehet szólítani, lehet velük beszélgetni, mert akár válsághelyzetben, akár az abortuszból történő gyógyulásban is tudnak segíteni.
Felmenői között református presbiter is volt, ezért családja jobban örült volna, ha protestáns lelkésznek jelentkezik a szeminárium helyett. Szent Ferenc által azonban meghívta az Úr már kisfiú korában. A naponkénti szentségimádás szerinte nem luxus, mindennapjainak része. Megtapasztalta a trappista szerzetesek betonkemény kolostori életét és az egyiptomi kopt keresztények feltétel nélküli istenszeretetét. Balázs András atyával papi hivatásáról, ikonfestészetről, betegápolásról, imádságról beszélgetett Takács Bence a Lélekjelenlét podcastben.2026. március 3. kedd
Kornélia
Egy alkalommal Jézus e szavakkal fordult a néphez és tanítványaihoz: „Mózes tanítószékében az írástudók és a farizeusok ülnek. Tegyetek meg és tartsatok meg ezért mindent, amit mondanak nektek, de tetteikben ne...
Összes program »