A márianosztrai börtön kápolnáját 2001-ben Szűz Mária, az Irgalmasság Anyja tiszteletére szentelték fel, az ünnepi szentmise keretében mindkét ünnepről megemlékeztek. Szűz Máriát annak a szeretetnek az alapján nevezzük az Irgalmasság Anyjának, amellyel közbenjár értünk, bűnösökért. Marton Zsolt emlékeztetett arra, hogy a búcsúünnep eredeti célja mindig az volt, hogy lehetőséget nyújtson a híveknek bűneik megvallására és arra, hogy ezeket megbánják, hogy ezektől „elbúcsúzzanak”. A tettek újragondolásának, megbánásának különös jelentősége van egy fegyházban. A püspök bátorította az elítélteket, hogy merjék ők is átgondolni korábbi életüket és merjenek újratervezni. Tekintsenek a börtönben eltöltött időre, mint lehetőségre, amelyben a hitre térés, a vallás tanítása és gyakorlatra váltása különösen is nagy segítség lehet az újratervezésben. „Mindig van új esély, mindig van újrakezdési lehetőség, a Mennyei Atya irgalmas szeretete mindenkit képes befogadni. Kérjük együtt Máriának, az Irgalmasság Anyjának közbenjárását is, hogy legyen erőnk és hitünk ehhez az újrakezdéshez!”- mondta a főpásztor.

A szentmisén koncelebrált P. Vízi Gábor András OSPPE márianosztrai perjel-plébános, aki minden vasárnap szentmisét mutat be a fogvatartottaknak. A börtön a pálos szerzetesekkel jó kapcsolatot ápol, hiszen a börtönt az egykori pálos kolostor épületében alakították ki eredetileg.

A Márianosztrai Fegyházban és Börtönben – az ország több fegyintézetéhez hasonlóan – több éve van jelen főállású – katolikus - börtönlelkész, aki a fogvatartottak lelkigondozását és lelkipásztori ellátását végzi. Megemlékeznek jelentősebb egyházi ünnepekről is, valamint tavaly ősszel két elítélt a megfelelő felkészülést követően a bérmálás szentségében is részesülhetett. Az elítéltek reintegrációját számos egyéb program is támogatja. A pálos szerzetesek idén februárban Szent Ágoston megtérésének mottóját újraértelmezve például egy „Tolle e lege” című biblioterápiás csoportot is megszerveztek a fogvatartottak körében.

*

Az egyik legrégebbi magyar büntetés-végrehajtási intézet épületét 1352-ben Nagy Lajos király a magyar alapítású Pálos Rend kolostorának építtette. Az 1848-1849-es szabadságharc leverése után az akkor már üresen álló kolostorépületbe fegyintézet költözött, ahová kezdetben női fogvatartottak kerültek, ellátásukról a Vincés-nővérek gondoskodtak. 1949-ben a szerzetesrendek feloszlatását követően a nők helyére férfi fogvatartottak kerültek. Az 50-es években Márianosztrán főként politikai elítéltek töltötték büntetésüket, többek között Háy Gyula (drámaíró, műfordító), Déry Tibor (író), Gérecz Attila (költő, sportoló, forradalmár), Göncz Árpád (író, műfordító, politikus).

A Márianosztrai Fegyház és Börtön történetét a büntetés-végrehajtási intézet egyedülálló múzeumi tárlatán lehet megtekinteni a templomkertből nyíló épületben.