A Váci Zsidó Hitközség május 23-án a váci és Vác környéki zsidóság elhurcolásának 80. évfordulóján tartott megemlékezést a váci Eötvös utcai neológ zsinagógában. Turai János hitközségi elnök üdvözlő szavai után beszédet mondott Rétvári Bence országgyűlési képviselő, Marton Zsolt váci megyéspüspök, Csuka Tamás nyugalmazott református tábori püspök, Kunos Péter, a Mazsihisz ügyvezető-igazgatója, Surjányi Csaba, a HIT gyülekezete váci és miskolci közösségeinek vezető lelkésze, illetve Imre Zsolt, a Fidesz-KDNP pártszövetség polgármesterjelöltje. A kegyeleti szertartást Róna Tamás főrabbi és Raáb Gábor kántor vezette.

Marton Zsolt váci megyéspüspök megemlékezésében elmondta, hogy Auschwitz-Birkenauban az emberiség a „sötétség völgyében” járt, ezért a bizalom imájára hívta a jelenlévőket - Dávid zsoltárjával - melyet a keresztények is imádkoznak: „Az Úr az én pásztorom, nem szenvedek hiányt, zöldellő réteken legeltet. A nyugalom vizéhez terel, és felüdíti lelkemet. Az igaz úton vezérel, nevéhez híven. Ha sötét völgyben járok is, nem félek a bajtól, hisz te velem vagy. Botod, pásztorbotod biztonságot ad. … Kegyelmed és jóságod vezet életemnek minden napján, s az Úr házában lakhatom örök időkön át.” (Zsolt. 23:1-4, 6)”

A Püspök beszédében felidézte, hogy a jelenlegi katolikus egyházfő és két elődje hogyan viszonyult az eseményekhez. Fontos történelmi tényként megemlékezett arról, hogy a lengyel II. János Pál pápa és a német XVI. Benedek pápa is személyesen átélték a II. világháború sötét időszakát és családjaikon, barátaikon keresztül is szereztek tapasztalatot az üldöztetésekről, majd pápaságuk ideje alatt mindketten ellátogattak az egykori haláltáborba.

Ferenc pápa is fontosnak tartotta, hogy felkeresse Auschwitzot. Ferenc pápa 2016-os látogatásakor csendben imádkozott azon a téren, ahol a névsorolvasást tartották (Appel), és a foglyokat felakasztották. Távozása előtt az egyházfő ezt írta be a „Tisztelet Könyvébe”: „Uram, könyörülj népeden, Uram, bocsásd meg ezt a sok kegyetlenséget”.

Ezt követően Marton Zsolt felidézte Szent Maximilian Kolbe történetét, aki katolikus papként került fogságba. Ha egy fogoly megszökött valamelyik blokkból vagy munkáscsapatból, foglyokat választottak ki ugyanonnan, és lassú éhhalálra ítélték őket az erre szolgáló cellákban. Szent Maximilian Kolbe egy ilyen pillanatban ajánlotta fel életét cserébe egy másik fogoly életéért, aki sokgyermekes családapa volt. Éhhalálra ítélve halt meg a börtönben, ezért az áldozatáért a Katolikus Egyház 1982-ben szentté avatta. Cellájában ma emléktábla van és gyertya ég Szent II. János Pál pápa jóvoltából.

A haláltábort 1945. január 27-én szabadították fel. Ezen a napon minden évben megemlékeznek a Holokausztról. A Holokauszt 80 emlékév 2024. április 3-án vette kezdetét, megnyitóját a Dohány utcai zsinagógában szervezték.

Fotó: vaconline.hu