A kötet tudományos igényességgel készült, primer források és a témára vonatkozó szakirodalom precíz feldolgozásával, külön hangsúlyt fektetve a teológiai, az építészeti és a művészettörténeti szempontokra. Ugyanakkor a szerző rendkívül olvasmányos módon tárja az olvasók elé a több, mint 300 éves múltra visszatekintő Mária kegyhely történetét, amely egykor a Váci Egyházmegyéhez tartozott. A kápolna a XVIII. században a török kiűzése után, az újrakezdés az időszakában épült, amikor rendkívül fontos szerepe volt a Mária kultusz feléledésének. A Mária-kápolna mai napig működő misézőhely, ahová évente kétszer nagy számban zarándokok is érkeznek Sarlós-Boldogasszony és a Hétfájdalmas-Szűzanya búcsú ünnepére.

A zarándokhely az 1980-as évektől az engesztelés szolgálatában is áll, fontos lelki forrása a környéken élőknek. A Mária-kápolna a barokk hitéleti fellendülés jóvoltából valósulhatott meg, - a szerző szavait idézve: „puszta létével is hirdeti, hogy minden válságból, nehéz helyzetből ki lehet az Isten segítségével szabadulni.”

A XX. század végén a kápolna környezete jelentősen megújult: környezetét parkosították, Keresztutat, Magyar Szentek Szoborsétányát és a meg nem született magzatgyermekek emlékére, kegyeleti helyet is kialakítottak szomszédságában. Az, hogy a zarándokhely, mint épített kulturális örökség és mint élő lelki központ létezik, számos jószándékú szakember önzetlen, gondos munkájának eredménye, akikről a kötet részletesen megemlékezik, mintegy dokumentálva az utókor számára is az örökségvédelmi munkafolyamatokat.

A könyv egy kicsiny kápolna történetén keresztül láttatja az olvasóval hazánk, ezeréves egyházmegyénk történeti, kulturális spirituális gazdagságát, az Istenbe vetett hit teremtő, megtartó erejét. Egyházmegyénk millenniumára készülődve ezekkel a gondolatokkal ajánljuk mindenki figyelmébe a kiadványt! A kötet kölcsönözhető az Váci Egyházmegyei Könyvtárból és megvásárolható a szerzőnél!

A Mária-kápolna történetének néhány fontos állomása

1699: Darányi György egy őt üldöző bika elől szerencsésen megmenekült és hálából kezdeményezi a kápolnát megépítését
1718-tól kezdődően épül a kápolna, amit Sarlós Boldogasszony titulusra szentelnek fel
1744: Felállítják a Fájdalmas Szűzanya oltárát, amelynek tiszteletét a ferencesek terjesztették Magyarországon
1763-1802: Kókai Benedek laikus ferences testvér a kápolna gondnoka, aki „Kis Krisztusi atyafiság” címmel elkészíti a Hozsanna előtti legelterjedtebb magyarországi imakönyvet
1800: VII. Piusz pápa a kápolna zarándokai számára teljes búcsút engedélyez Sarlós Boldogasszony és a Fájdalmas Szűzanya ünnepeire
1800-as évek: Elkészül a kápolna belső díszítő festése
1909: Gránitkeresztet állítanak fel a kápolna bejáratánál
1941: Felállítják a Lourdes-i barlangot
1994-1998: jelentős felújítási munkák zajlanak Szederkényi László Ferenc irányításával
1999.október: A kalocsai érsek újraszenteli a felújított kápolnát
2000: Magyar Szentek Szoborsétányt avatnak fel (Kisfaludy- Stróbl Zsigmond alkotásai)
2001: Szabadtéri faragott oltár készül (Polyák Ferenc alkotása)

Képek forrása: Kecskeméti arborétum (2,4,), kecskemet.hu (3), Szederkényi Pál (8,9,10), Váci Egyházmegye (1,5,6,7)