CSALÁDPASZTORÁCIÓ
IFJÚSÁGPASZTORÁCIÓ
TEREMTÉSVÉDELEM
KÓRHÁZLELKÉSZSÉG
CIGÁNYPASZTORÁCIÓ
BÖRTÖNPASZTORÁCIÓ
» HÍREINK »
Június 22-én, szombaton megnyílt a Váci Egyházművészeti Gyűjtemény legújabb időszaki kiállítása, mely Prokop Péter pap, festő és író munkásságát tárja a látogatók elé. A kiállításmegnyitón beszédet mondott Koncz Kinga igazgatónő, valamint Fazakas Réka művészeti író és kurátor, aki a megnyitó után tárlatvezetést tartott az érdeklődőknek.Idén a Váci Egyházművészeti Gyűjtemény is csatlakozott a Múzeumok Éjszakája országos kulturális rendezvényhez, így délutántól egészen este 9 óráig színes programokkal várták az érdeklődő gyermekeket és felnőtteket, melynek része volt A pap, a festő és az író: Prokop Péter stílusgazdag életműve c. időszaki kiállítás megnyitója is. A Betegápoló Irgalmasrend Budai Házából kölcsönzött munkákat Bánki Ákos Munkácsy-díjas festőművész, Fazakas Réka művészeti író, kurátor, valamint Koncz Asztrik irgalmasrendi testvér válogatta össze, amelyek most kiegészültek néhány más szakrális, illetve sport témájú Prokop-munkával.
Prokop Péter (Kalocsa, 1919 – Budapest, 2003) életműve hatalmas, több mint ötvenéves alkotói pályája oltárképeket, murális munkákat, üvegablakokat és hatalmas mennyezeti mozaikképeket ölel fel, amelyek mellett hozzávetőleg tízezer képet festett vászonra vagy farostlemezre. A kiállításon látható festményeit – különleges csendéletek, portrék és tájak – főként az 1970-es években, Rómában készítette, melyekből eddig talán kevésbé ismert oldala, írói munkásságának fontos gondolatai, illetve papi pályája is megmutatkozik.
Teológiai és filozófiai tanulmányait a kalocsai Római Katolikus Hittudományi Főiskolán végezte, 1942-ben szentelték pappá. Az 1956-os forradalom leverése után, 1957-ben emigrált Rómába, majd az olasz állampolgárságot is felvéve összesen 42 évet élt az Örök Városban. Képzőművészeti munkásságát leginkább az olasz fővárosban töltött évtizedek határozták meg. A sokoldalú művész harmonikus egységben élte meg különféle hivatásait, s a három különböző alkotói pálya mindvégig jól kiegészítette egymást, szerteágazó életművében azok mindig izgalmas dialógusba léptek.
„Prokop Péter nem csak szakrálisat, hanem minden témában, az élet minden területére vonatkozóan alkotott – ez alól nem mentes még a foci sem. Időskori megfigyeléseinek egy pillanatát a csepeli pálya hangos zaja ösztönzi, amikor a focistákról és a játékról is elmereng” – mondta a kiállítás megnyitóján Koncz Kinga, a Váci Egyházművészeti Gyűjtemény igazgatója, hozzátéve, hogy a Múzeumok Éjszakája idén a „Gólpassz” címet viseli, így munkatársaival ehhez a jeligéhez kapcsolódva igyekeztek Prokop műveit sajátosan bemutatni.
„Prokop Péter élénk koloritokkal festett művei mindig a világ és az ember spirituális viszonyának örök harmóniájából szeretnének közvetíteni valamit. Világi és egyházi festészet között nem tett különbséget, műveiben azok témái szervesen kapcsolódnak egymáshoz. Egyaránt maradandót alkotott szenteket, egyházi személyeket, mitológiai alakokat ábrázoló festményeiben, ikonográfiai jellegű alkotásaiban, akárcsak csendéleteiben, világi témájú portréiban és tájképeiben. Alkotásaiból sajátos életöröm árad, mellyel a lét misztériumát és egyediségét hirdeti” – fejtette ki Fazakas Réka művészeti író, aki elmondta, hogy a kiállítás a Váci Egyházművészeti Gyűjtemény vezetőjének, Koncz Kingának és munkatársainak válogatását, kreativitását dicsérik.
A művész alkotásain számos stílusirányzat jellegzetességei fedezhetők fel: realisztikus, expresszionista, impresszionista, konstruktivista, kubista, sőt dadaista elemeket is használt, azokat bátran és bölcsen ötvözte egymással. Egyaránt jellemző rá a könnyed, lazúros ecsetkezelés, vagy a pasztelles hatású felületek készítése, ahogyan a vastagon felvitt olajfestékrétegek egymásra halmozása is.
„Szeretnénk továbbadni azokat a gondolatokat és felfedezéseket, amelyeket a kiállításra készülve Prokop Péterről, mint íróról, papról és festőművészről megismertünk; az életet szerető, nehézségeinek ellent nem álló, de kiálló, bölcs és levegővételhez hasonló természetességgel és gyakorlattal festő személyt” – zárta beszédét a Gyűjtemény igazgatója. A megnyitót Neducza Zalán Iván blockföte-, valamint Bihary Gergely gitárjátéka színesítette.
A kiállítás június 22. és szeptember 1. között tekinthető meg, csütörtöktől szombatig 11 és 17 óra között. Az érdeklődők péntekenként 11 órától garantált vezetésen vehetnek részt; más időpontban tervezett látogatáshoz, egyéni vagy csoportos tárlatvezetéshez, kérjük, jelentkezzen be a muzeum@vaciegyhazmegye.hu e-mail címen.
Az alkoholizmus kialakulása általában egy hosszú, 10-15 éves folyamat eredménye. Hátterében mindig a „nem vagyok szerethető” érzés vagy valamilyen lelki trauma áll, amit az érintettek az alkohollal próbálnak meg ellensúlyozni. Gondolkodásmódjuk megváltozik, azt hiszik, megoldható, kézben tartható, irányítható problémával állnak szemben. Előbb vagy utóbb azonban mindenki életében elérkezik a mélypont, amikor már nincs tovább. A Katolikus Szeretetszolgálat Alkoholistamentő Szolgálata 40 éve foglalkozik alkoholbetegekkel és hozzátartozóikkal, lelki támogatást nyújt az alkohol rabságából történő szabaduláshoz. Sikerük kulcsa, hogy szeretik, elfogadják, befogadják, megértik, támogatják egymást. Fazekas György atyával, a Katolikus Szeretetszolgálat Alkoholistamentő Szolgálatának lelkivezetőjével, aki maga is érintettből lett pap és segítő, Király Eszter beszélgetett.
Március első szombatján, 7-én a nagyböjti bűnbánati időszakban ismét térdepelve imádkozó férfiak töltötték meg a márianosztrai Magyarok Nagyasszonya-bazilika előtti teret. Először rendezték meg a kegyhelyen a Szent József-zarándoklatot: Fábry Kornél esztergom-budapesti segédpüspökkel együtt kérték a Szűzanya oltalmát, majd a kálvárián haladtak végig, és szentmisével ért véget az imaalkalom. A Magyar Kuríron megjelent írást olvashatják.
A Naphimnusz Egyesület Hamvazószerdától kezdve a nagyböjt vasárnapjaira egy-egy rövid elmélkedést készített 2026-ban. Ezekben pápai dokumentumok és szentírási szakaszok segítségével szemlélik a böjtöt, mint önmegtagadást és megtérést, ami összeköti a teremtésvédelmet a szegények védelmével és a jövő generációk iránti felelősséggel. Nyolc egymáshoz kapcsolódó témát követnek majd ezek az elmélkedések: a tudatosság felkeltésétől a gyakorlati cselekvésig. Minden téma teológiai és szentírási alapokon köti a nagyböjti cselekedeteket (böjt, ima, alamizsna) a teremtésvédelemhez. Az elmélkedések végén olvasható néhány tipp a leírt gondolatok megélésének segítésére.
A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia minden évben meghirdeti hazánk templomaiban a nagyböjti élelmiszergyűjtést. Az idei gyűjtésről szóló körlevelet március 7-én tették közzé.
Közösségi összefogással zárult le a templomi beruházás Becskén. A becskei harangfelújítás februárra fejeződött be, amelynek során két történelmi harang is megújult. A fejlesztés egyszerre szolgálja a hagyományőrzést és a korszerű működtetést.2026. március 11. szerda
Szilárd
A hegyi beszédben Jézus ezt mondta tanítványainak: „Ne gondoljátok, hogy azért jöttem, hogy megszüntessem a törvényt vagy a prófétákat. Nem megszüntetni jöttem, hanem tökéletessé tenni. Bizony mondom nektek, amíg az...
Összes program »