CSALÁDPASZTORÁCIÓ
IFJÚSÁGPASZTORÁCIÓ
TEREMTÉSVÉDELEM
KÓRHÁZLELKÉSZSÉG
CIGÁNYPASZTORÁCIÓ
BÖRTÖNPASZTORÁCIÓ
» HÍREINK »
Az idei tanévben ünnepelte a szobi Szent László Gimnázium, Technikum, Szakképző Iskola és Kollégium alapításának 30. évfordulóját. A jubileumra való tekintettel június 20-án ünnepséget tartottak az iskolában, melyen részt Marton Zsolt váci megyéspüspök is, aki homíliájában Szent Lászlót állította példának diákok és pedagógusok elé egyaránt.A szobi Szent László Gimnázium története régre nyúlik vissza; a lazarista atyák, azaz a Páli Szent Vince által alapított katolikus társaság tagjai 1931-ben érkeztek Szobra, miután a Luczenbacher-családtól megvásárolták szobi vadászkastélyukat a hozzátartozó földbirtokkal együtt. Itt missziósházat, szemináriumot és főiskolát működtettek egészen 1949-ig, amikor a kommunista hatalomátvételt követően a szerzetesrendeket feloszlatták, az egyházi vagyont pedig államosították. A lazaristák 1989-ben, a rendszerváltozással kapták vissza a szobi ingatlant, ahol az atyák egy gimnázium és diákotthon megalapítása mellett döntöttek, ugyanis felismerték, hogy az éppen megalakult demokratikus Magyarországon nagy szükség van a katolikus lelkületű, nehéz szociális helyzetben élő fiatalok oktatására, nevelésre. Az alapítóatyák által megálmodott gimnázium és diákotthon három alappilléren nyugodott és nyugszik mind a mai napig: katolikus lelkiségű, magyarságközpontú, családias hangulatú oktatás-nevelés. Így indult el a katolikus, négy évfolyamos Szent László Gimnázium és Diákotthon első évfolyama két osztállyal, 1993-ban.
A 2023/24-es tanévben megalapításának már 30. évfordulóját ünnepelte az iskola. A június 20-i ünnepi rendezvényen jelen volt és beszédet mondott Ferencz Gyöngyi, Szob polgármestere, Barta Szabolcs tartományfőnök, Papp Dávid, a Lazarista Öregdiák Klub elnöke, valamint Németh Gábor igazgató. A beszédek után a püspöki szentmisén adtak hálát a pedagógusok és diákok az elmúlt tanévekért.
A püspök homíliájában az iskola névadóját, Szent László királyt méltatta, külön odafordulva a jelenlévő fiúkhoz, férfiakhoz: „Szent Lászlónak speciális üzenete van számotokra: szükség van hitvalló magyar férfiakra. Ma is kellenek hősök és szentek a rendkívüli helyzetekben és a hétköznapokban is; családapák, papok, szerzetesek, politikusok, üzletemberek, gazdák..., akik az evangéliumi értékek alapján gondolkodnak, beszélnek és cselekszenek.” Majd az egész ünneplő közösséghez szólva kiemelte, hogy Szent László odaadó, szolgáló életével mindenki számára példa lehet. „Az ő élete nemcsak erő, hanem odaadás is. Egész életét odaadja egyházáért, hazájáért. Szilárdan áll VII. Gergely pápa mellett az egyház szabadságáért vívott harcában. Önfeláldozó: a mogyoródi csatában ruhát cserél bátyjával, hadd higgye az ellenség, hogy ő a vezér, őt öljék meg inkább. László nagylelkű is: unokatestvére, a korábbi király, Salamon áskálódásait újból és újból megbocsátja neki, majd szabadon engedi a visegrádi várból.” A püspök nemcsak a régmúltra, hanem a jelenre is reagált, így a fiatalok nyelvén szólva zárta beszédét. „Iskolai újságotok neve: SzLenG (Szent László Gimnázium). Ötletes. Ismert szleng kifejezés az influenszer szó. Azt kívánom nektek, hogy a szentek legyenek az influenszereitek, élükön Szent Lászlóval és Páli Szent Vincével!”
A rendezvény ünnepi ebéddel zárult.
Egy évvel ezelőtt, 2025 húsvétján indult a Váci Egyházmegye Lélekjelenlét podcast csatornája. Az induló műsor első vendége Marton Zsolt megyéspüspök volt, akárcsak most, az első évforduló alkalmából. Mai műsorunk különlegessége, hogy Püspök atya azokra a kérdésekre válaszol, amelyeket a hívek küldtek meg számunkra a facebook posztban szereplő felhívásunkra. A kérdések között a személyes kérdések mellett vannak papi, püspöki hivatásához kapcsolódóak, érkeztek a szentségek kiszolgáltatásával kapcsolatos konkrét kérdések, valamint az Egyházról általában és az aktuális kihívásokról.
A Naphimnusz Egyesület Hamvazószerdától kezdve a nagyböjt vasárnapjaira egy-egy rövid elmélkedést készített 2026-ban. Ezekben pápai dokumentumok és szentírási szakaszok segítségével szemlélik a böjtöt, mint önmegtagadást és megtérést, ami összeköti a teremtésvédelmet a szegények védelmével és a jövő generációk iránti felelősséggel. Nyolc egymáshoz kapcsolódó témát követnek majd ezek az elmélkedések: a tudatosság felkeltésétől a gyakorlati cselekvésig. Minden téma teológiai és szentírási alapokon köti a nagyböjti cselekedeteket (böjt, ima, alamizsna) a teremtésvédelemhez. Az elmélkedések végén olvasható néhány tipp a leírt gondolatok megélésének segítésére.
Marton Zsolt megyéspüspök a váci Nagyboldogasszony-székesegyházban mutatta be a nagyszombati húsvéti vigília szertartását, amelyen a Váci Egyházmegye szeminaristái biztosították az asszisztenciát. A főpásztor szentbeszédében a Római levél gondolatait emelte ki a keresztségben új életre támadt emberről hangsúlyossá téve ezúttal a húsvéti szertartásban megújított keresztségi fogadalmakat.
Nagypéntek az egyházi év legcsendesebb napja: Jézus elítélésének, keresztútjának, halálának és temetésének napja. Az Egyház – ősrégi hagyomány alapján – ezen és a következő napon egyáltalán nem mutat be szentmiseáldozatot. Arra a napra emlékezünk, amikor maga az örök Főpap mutatta be áldozatát a kereszt oltárán. A Jézust jelképző oltár teljesen dísztelen: nincsen rajta sem kereszt, sem terítő, sem gyertya. A nagypénteki szertartást Marton Zsolt megyéspüspök vezette a váci Nagyboldogasszony-székesegyházban. Az asszisztenciát a Váci Egyházmegye szeminaristái biztosították.2026. április 7. kedd
Herman
Húsvétvasárnap reggel Mária Magdolna könnyezve állt Jézus sírjánál. Amint ott sírdogált, betekintett a sziklasírba, és ahol Jézus holtteste feküdt, két, fehér ruhába öltözött angyalt látott. Ott ültek, az...
Összes program »