CSALÁDPASZTORÁCIÓ
IFJÚSÁGPASZTORÁCIÓ
TEREMTÉSVÉDELEM
KÓRHÁZLELKÉSZSÉG
CIGÁNYPASZTORÁCIÓ
BÖRTÖNPASZTORÁCIÓ
Templomok miserendje »
» HÍREINK »
Az idei tanévben ünnepelte a szobi Szent László Gimnázium, Technikum, Szakképző Iskola és Kollégium alapításának 30. évfordulóját. A jubileumra való tekintettel június 20-án ünnepséget tartottak az iskolában, melyen részt Marton Zsolt váci megyéspüspök is, aki homíliájában Szent Lászlót állította példának diákok és pedagógusok elé egyaránt.A szobi Szent László Gimnázium története régre nyúlik vissza; a lazarista atyák, azaz a Páli Szent Vince által alapított katolikus társaság tagjai 1931-ben érkeztek Szobra, miután a Luczenbacher-családtól megvásárolták szobi vadászkastélyukat a hozzátartozó földbirtokkal együtt. Itt missziósházat, szemináriumot és főiskolát működtettek egészen 1949-ig, amikor a kommunista hatalomátvételt követően a szerzetesrendeket feloszlatták, az egyházi vagyont pedig államosították. A lazaristák 1989-ben, a rendszerváltozással kapták vissza a szobi ingatlant, ahol az atyák egy gimnázium és diákotthon megalapítása mellett döntöttek, ugyanis felismerték, hogy az éppen megalakult demokratikus Magyarországon nagy szükség van a katolikus lelkületű, nehéz szociális helyzetben élő fiatalok oktatására, nevelésre. Az alapítóatyák által megálmodott gimnázium és diákotthon három alappilléren nyugodott és nyugszik mind a mai napig: katolikus lelkiségű, magyarságközpontú, családias hangulatú oktatás-nevelés. Így indult el a katolikus, négy évfolyamos Szent László Gimnázium és Diákotthon első évfolyama két osztállyal, 1993-ban.
A 2023/24-es tanévben megalapításának már 30. évfordulóját ünnepelte az iskola. A június 20-i ünnepi rendezvényen jelen volt és beszédet mondott Ferencz Gyöngyi, Szob polgármestere, Barta Szabolcs tartományfőnök, Papp Dávid, a Lazarista Öregdiák Klub elnöke, valamint Németh Gábor igazgató. A beszédek után a püspöki szentmisén adtak hálát a pedagógusok és diákok az elmúlt tanévekért.
A püspök homíliájában az iskola névadóját, Szent László királyt méltatta, külön odafordulva a jelenlévő fiúkhoz, férfiakhoz: „Szent Lászlónak speciális üzenete van számotokra: szükség van hitvalló magyar férfiakra. Ma is kellenek hősök és szentek a rendkívüli helyzetekben és a hétköznapokban is; családapák, papok, szerzetesek, politikusok, üzletemberek, gazdák..., akik az evangéliumi értékek alapján gondolkodnak, beszélnek és cselekszenek.” Majd az egész ünneplő közösséghez szólva kiemelte, hogy Szent László odaadó, szolgáló életével mindenki számára példa lehet. „Az ő élete nemcsak erő, hanem odaadás is. Egész életét odaadja egyházáért, hazájáért. Szilárdan áll VII. Gergely pápa mellett az egyház szabadságáért vívott harcában. Önfeláldozó: a mogyoródi csatában ruhát cserél bátyjával, hadd higgye az ellenség, hogy ő a vezér, őt öljék meg inkább. László nagylelkű is: unokatestvére, a korábbi király, Salamon áskálódásait újból és újból megbocsátja neki, majd szabadon engedi a visegrádi várból.” A püspök nemcsak a régmúltra, hanem a jelenre is reagált, így a fiatalok nyelvén szólva zárta beszédét. „Iskolai újságotok neve: SzLenG (Szent László Gimnázium). Ötletes. Ismert szleng kifejezés az influenszer szó. Azt kívánom nektek, hogy a szentek legyenek az influenszereitek, élükön Szent Lászlóval és Páli Szent Vincével!”
A rendezvény ünnepi ebéddel zárult.
Az 1956-os forradalom évfordulójának előestéjén, október 22-én koszorúzással ünnepeltek a váci hívek a püspökség előtt az önkormányzati ünnepség keretei között. Pétery József püspök emléktáblájánál dr. Varga Lajos segédpüspök mondott beszédet. Egyházmegyénkben az 1956-os forradalom- és szabadságharc egyik legfontosabb történése a hívő nép számára, hogy Pétery József püspököt hazahozták Vácra a hejcei száműzetéséből.
Október 25-én Határtalan öröm – Fogyatékossággal élő testvérekkel a szinodális úton címmel rendeztek ünnepi konferenciát Kaposváron. A délutáni szentmisét Erdő Péter bíboros, prímás mutatta be, az egyik kerekasztal résztvevője Marton Zsolt püspök volt. A Magyar Kurír tudósítását szerkesztve közöljük.
Hont vármegyében 1782-ben gyilkosság és emberevés vádjával ítéltek el közel száz cigány embert. Kínvallatással kicsikart vallomásuk alapján negyvenegyet kegyetlen módon kivégeztek. Rájuk emlékeztek a Pest megyei Kemence község határában október 19-én, ahol az egykori kivégzőhelyen emléktáblát áldott meg Székely János szombathelyi megyéspüspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) elnöke. A Magyar Kurír írását olvashatják. 2025. október 27. hétfő
Szabina
Jézus szombatonként a zsinagógában tanított. Volt ott egy asszony, akit a betegség lelke már tizennyolc éve hatalmában tartott. Annyira meggörnyedt, hogy egyáltalán nem tudott felegyenesedni. Amikor Jézus meglátta, magához hívta,...
Összes program »