CSALÁDPASZTORÁCIÓ
IFJÚSÁGPASZTORÁCIÓ
TEREMTÉSVÉDELEM
KÓRHÁZLELKÉSZSÉG
CIGÁNYPASZTORÁCIÓ
BÖRTÖNPASZTORÁCIÓ
» HÍREINK »
Több mint tízéves rekordot döntött a tanító szakra bejutott felvételizők száma az Apor Vilmos Katolikus Főiskolán. Az elsősorban pedagógusokat és segítő szakembereket képző főiskola különböző alap- és mesterszakjain minden várakozást felülmúlva a tavalyinál is több elsőéves hallgató kezdheti meg tanulmányait.Este nyolckor nyilvánosságra hozták a 2024-es felsőoktatási felvételi ponthatárait – összesen 121 ezren tudták meg, melyik egyetemen-főiskolán, és melyik szakon kezdhetik meg tanulmányaikat idén szeptemberben. A többek között pedagógusokat és segítő szakembereket képző, a váci mellett ma már budapesti campusszal is rendelkező Apor Vilmos Katolikus Főiskolán a tavalyi után újabb csúcsot döntött a felvett hallgatók száma: míg a 2023-as általános felvételi eljárásban 331, idén (a hitéleti szakok nélkül) 395 jelentkező került be a képzésekre.
A tanító szakon például több mint tízéves rekord dőlt meg – mind az elsőhelyes jelentkezők, mind a felvettek száma jócskán meghaladta az elmúlt évek átlagát. Összesen 316 jelentkezés érkezett a BA-képzésre, 90 felvételiző pedig jelentkezési listája első helyére sorolta a szakot. A felvételizők közül összesen 72 leendő tanító kezdheti meg tanulmányait ősszel nappali és levelező tagozaton, de sokan választották a főiskola óvodapedagógus, csecsemő- és kisgyermeknevelő, valamint szociálpedagógia szakját is.
„Tavaly országosan és az Apor Vilmos Katolikus Főiskolán is csúcsot döntött a pedagógusképzésekre felvett hallgatók száma. Sokan – köztük mi is – úgy gondolták, hogy ez a 2023-ban megváltozott felvételi szabályoknak köszönhető, de szerencsére máshogy alakult. Idén is nagyon nagy számban jelentkeztek diákok a felsőoktatásba és a pedagógusképzésekre, ahogy az Apor pedagógusképzéseire is. Számunkra külön öröm, hogy a tanító szak, amely már egy évtizede az óvodapedagógus, valamint a csecsemő- és kisgyermeknevelő szak mögött kullog, idén népszerűbbé vált” – mondja Dr. Gloviczki Zoltán, az ország egyik legnagyobb múltú, 1929-ben alapított tanítóképzőjének szellemi és jogutódja, az Apor Vilmos Katolikus Főiskola rektora.
A tanító szak népszerűsége valóban országszerte nőtt – az elsőhelyes jelentkezők száma több mint 30 százalékkal ugrott meg, majdnem 2000-en sorolták felvételi lapjuk első helyére a képzést, miközben az elmúlt tíz évben egyszer sem haladta meg az 1800-at az elsőhelyes jelentkezők száma. Márpedig ez fontos visszajelzést ad a felsőoktatási intézményeknek – a diákok ugyanis a számukra legvonzóbb szakot jelölik meg felvételi listájuk első helyén.
„Idén a nemzetiségi képzéseinken is voltak felvételizők, a német nemzetiségi mellett cigány/roma, sőt – ez országosan is ritka – szlovák nemzetiségi szakirányt választó óvodapedagógus szakos hallgatónk is lesz” – emeli ki az intézmény rektora. A főiskola pedagógusképzési kínálata kifejezetten gazdag: az óvodapedagógusnak készülő hallgatók magyar és angol nyelvű képzés közül választhatnak – utóbbi egyedülálló az országban –, emellett német, szlovák és roma/cigány nemzetiségi szakirányt is kínál az intézmény, ahogy a tanító szakon is több nemzetiségi szakirány érhető el. Mesterképzéseik is népszerűek a felvételizők körében, a legtöbben a mentálhigiénés közösség- és kapcsolatépítő MA-szakon kezdhetik meg tanulmányaikat szeptemberben, de sokan választották a neveléstudomány és a szociálpedagógia mesterképzést is.
A ponthatárok alakulását idén egyébként nemcsak a jelentkezők száma és teljesítménye, hanem a pontszámítási szabályok újabb változása is befolyásolta. A legtöbb szakon 2023-ban már nem volt kötelező az emelt szintű érettségi, és eltörölték a központi minimumponthatárt is, ebben az évben azonban már maguk a felsőoktatási intézmények dönthettek arról, milyen plusz teljesítményre adnak többletpontokat. Emellett az érettségi eredményekre vonatkozó szabályok is változtak – a középszintű érettségi a korábbinál jóval kevesebb pontot ér, ami a ponthatárokra is hatással volt.
Az Apor Vilmos Katolikus Főiskola valamennyi induló szakját, budapesti képzéseit is meghirdeti a pótfelvételin. A képzések listáját és a legfontosabb tudnivalókat az érdeklődők néhány napon belül a Felvi.hu-n és a főiskola honlapján, az avkf.hu-n is megtalálják, a jelentkezési határidő augusztus 7-e.
A diplomával rendelkezők augusztus 5-ig a főiskola szakirányú továbbképzéseire is jelentkezhetnek, amelyek közül több egyedülálló Magyarországon – ilyen például az atipikus fejlődésű gyerekekkel foglalkozó szakembereknek szóló, a 3D pedagógia vagy a digitális környezetpedagógia módszereit bemutató szakirányú továbbképzés. Ezekről bővebb információ a főiskola oldalán található.
Az alkoholizmus kialakulása általában egy hosszú, 10-15 éves folyamat eredménye. Hátterében mindig a „nem vagyok szerethető” érzés vagy valamilyen lelki trauma áll, amit az érintettek az alkohollal próbálnak meg ellensúlyozni. Gondolkodásmódjuk megváltozik, azt hiszik, megoldható, kézben tartható, irányítható problémával állnak szemben. Előbb vagy utóbb azonban mindenki életében elérkezik a mélypont, amikor már nincs tovább. A Katolikus Szeretetszolgálat Alkoholistamentő Szolgálata 40 éve foglalkozik alkoholbetegekkel és hozzátartozóikkal, lelki támogatást nyújt az alkohol rabságából történő szabaduláshoz. Sikerük kulcsa, hogy szeretik, elfogadják, befogadják, megértik, támogatják egymást. Fazekas György atyával, a Katolikus Szeretetszolgálat Alkoholistamentő Szolgálatának lelkivezetőjével, aki maga is érintettből lett pap és segítő, Király Eszter beszélgetett.
Március első szombatján, 7-én a nagyböjti bűnbánati időszakban ismét térdepelve imádkozó férfiak töltötték meg a márianosztrai Magyarok Nagyasszonya-bazilika előtti teret. Először rendezték meg a kegyhelyen a Szent József-zarándoklatot: Fábry Kornél esztergom-budapesti segédpüspökkel együtt kérték a Szűzanya oltalmát, majd a kálvárián haladtak végig, és szentmisével ért véget az imaalkalom. A Magyar Kuríron megjelent írást olvashatják.
A Naphimnusz Egyesület Hamvazószerdától kezdve a nagyböjt vasárnapjaira egy-egy rövid elmélkedést készített 2026-ban. Ezekben pápai dokumentumok és szentírási szakaszok segítségével szemlélik a böjtöt, mint önmegtagadást és megtérést, ami összeköti a teremtésvédelmet a szegények védelmével és a jövő generációk iránti felelősséggel. Nyolc egymáshoz kapcsolódó témát követnek majd ezek az elmélkedések: a tudatosság felkeltésétől a gyakorlati cselekvésig. Minden téma teológiai és szentírási alapokon köti a nagyböjti cselekedeteket (böjt, ima, alamizsna) a teremtésvédelemhez. Az elmélkedések végén olvasható néhány tipp a leírt gondolatok megélésének segítésére.
A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia minden évben meghirdeti hazánk templomaiban a nagyböjti élelmiszergyűjtést. Az idei gyűjtésről szóló körlevelet március 7-én tették közzé.
Közösségi összefogással zárult le a templomi beruházás Becskén. A becskei harangfelújítás februárra fejeződött be, amelynek során két történelmi harang is megújult. A fejlesztés egyszerre szolgálja a hagyományőrzést és a korszerű működtetést.2026. március 11. szerda
Szilárd
A hegyi beszédben Jézus ezt mondta tanítványainak: „Ne gondoljátok, hogy azért jöttem, hogy megszüntessem a törvényt vagy a prófétákat. Nem megszüntetni jöttem, hanem tökéletessé tenni. Bizony mondom nektek, amíg az...
Összes program »