CSALÁDPASZTORÁCIÓ
IFJÚSÁGPASZTORÁCIÓ
TEREMTÉSVÉDELEM
KÓRHÁZLELKÉSZSÉG
CIGÁNYPASZTORÁCIÓ
BÖRTÖNPASZTORÁCIÓ
Templomok miserendje »
» HÍREINK »
Több mint tízéves rekordot döntött a tanító szakra bejutott felvételizők száma az Apor Vilmos Katolikus Főiskolán. Az elsősorban pedagógusokat és segítő szakembereket képző főiskola különböző alap- és mesterszakjain minden várakozást felülmúlva a tavalyinál is több elsőéves hallgató kezdheti meg tanulmányait.Este nyolckor nyilvánosságra hozták a 2024-es felsőoktatási felvételi ponthatárait – összesen 121 ezren tudták meg, melyik egyetemen-főiskolán, és melyik szakon kezdhetik meg tanulmányaikat idén szeptemberben. A többek között pedagógusokat és segítő szakembereket képző, a váci mellett ma már budapesti campusszal is rendelkező Apor Vilmos Katolikus Főiskolán a tavalyi után újabb csúcsot döntött a felvett hallgatók száma: míg a 2023-as általános felvételi eljárásban 331, idén (a hitéleti szakok nélkül) 395 jelentkező került be a képzésekre.
A tanító szakon például több mint tízéves rekord dőlt meg – mind az elsőhelyes jelentkezők, mind a felvettek száma jócskán meghaladta az elmúlt évek átlagát. Összesen 316 jelentkezés érkezett a BA-képzésre, 90 felvételiző pedig jelentkezési listája első helyére sorolta a szakot. A felvételizők közül összesen 72 leendő tanító kezdheti meg tanulmányait ősszel nappali és levelező tagozaton, de sokan választották a főiskola óvodapedagógus, csecsemő- és kisgyermeknevelő, valamint szociálpedagógia szakját is.
„Tavaly országosan és az Apor Vilmos Katolikus Főiskolán is csúcsot döntött a pedagógusképzésekre felvett hallgatók száma. Sokan – köztük mi is – úgy gondolták, hogy ez a 2023-ban megváltozott felvételi szabályoknak köszönhető, de szerencsére máshogy alakult. Idén is nagyon nagy számban jelentkeztek diákok a felsőoktatásba és a pedagógusképzésekre, ahogy az Apor pedagógusképzéseire is. Számunkra külön öröm, hogy a tanító szak, amely már egy évtizede az óvodapedagógus, valamint a csecsemő- és kisgyermeknevelő szak mögött kullog, idén népszerűbbé vált” – mondja Dr. Gloviczki Zoltán, az ország egyik legnagyobb múltú, 1929-ben alapított tanítóképzőjének szellemi és jogutódja, az Apor Vilmos Katolikus Főiskola rektora.
A tanító szak népszerűsége valóban országszerte nőtt – az elsőhelyes jelentkezők száma több mint 30 százalékkal ugrott meg, majdnem 2000-en sorolták felvételi lapjuk első helyére a képzést, miközben az elmúlt tíz évben egyszer sem haladta meg az 1800-at az elsőhelyes jelentkezők száma. Márpedig ez fontos visszajelzést ad a felsőoktatási intézményeknek – a diákok ugyanis a számukra legvonzóbb szakot jelölik meg felvételi listájuk első helyén.
„Idén a nemzetiségi képzéseinken is voltak felvételizők, a német nemzetiségi mellett cigány/roma, sőt – ez országosan is ritka – szlovák nemzetiségi szakirányt választó óvodapedagógus szakos hallgatónk is lesz” – emeli ki az intézmény rektora. A főiskola pedagógusképzési kínálata kifejezetten gazdag: az óvodapedagógusnak készülő hallgatók magyar és angol nyelvű képzés közül választhatnak – utóbbi egyedülálló az országban –, emellett német, szlovák és roma/cigány nemzetiségi szakirányt is kínál az intézmény, ahogy a tanító szakon is több nemzetiségi szakirány érhető el. Mesterképzéseik is népszerűek a felvételizők körében, a legtöbben a mentálhigiénés közösség- és kapcsolatépítő MA-szakon kezdhetik meg tanulmányaikat szeptemberben, de sokan választották a neveléstudomány és a szociálpedagógia mesterképzést is.
A ponthatárok alakulását idén egyébként nemcsak a jelentkezők száma és teljesítménye, hanem a pontszámítási szabályok újabb változása is befolyásolta. A legtöbb szakon 2023-ban már nem volt kötelező az emelt szintű érettségi, és eltörölték a központi minimumponthatárt is, ebben az évben azonban már maguk a felsőoktatási intézmények dönthettek arról, milyen plusz teljesítményre adnak többletpontokat. Emellett az érettségi eredményekre vonatkozó szabályok is változtak – a középszintű érettségi a korábbinál jóval kevesebb pontot ér, ami a ponthatárokra is hatással volt.
Az Apor Vilmos Katolikus Főiskola valamennyi induló szakját, budapesti képzéseit is meghirdeti a pótfelvételin. A képzések listáját és a legfontosabb tudnivalókat az érdeklődők néhány napon belül a Felvi.hu-n és a főiskola honlapján, az avkf.hu-n is megtalálják, a jelentkezési határidő augusztus 7-e.
A diplomával rendelkezők augusztus 5-ig a főiskola szakirányú továbbképzéseire is jelentkezhetnek, amelyek közül több egyedülálló Magyarországon – ilyen például az atipikus fejlődésű gyerekekkel foglalkozó szakembereknek szóló, a 3D pedagógia vagy a digitális környezetpedagógia módszereit bemutató szakirányú továbbképzés. Ezekről bővebb információ a főiskola oldalán található.
Az 1526-os mohácsi csata ötszázadik évfordulója alkalmat ad arra, hogy mérlegeljük a magyar államiság történetének egyik legjelentősebb fordulópontját. A fél évezredes távlat segítségével ma már nemcsak a veszteséget, hanem az akkori események modern Magyarországra gyakorolt hatásait is tisztábban láthatjuk.
A Valentin-nap hetét minden évben a házasság ünnepének szentelik. A kezdeményezés Angliából indult, mára 4 kontinens 21 országába jutott el. Hazánkban 2008 óta rendezik meg a keresztény egyházak és civil szervezetek széles körű összefogásával, számtalan nagyváros, település, közösség részvételével. A Házasság Hete alkalmából a veresegyházi Szentlélek-templomban szentmisével kezdődött az egyházmegyei programsorozat, amelyet Marton Zsolt megyéspüspök, a MKPK Családügyi Bizottságának elnöke mutatott be.
A betegség egy olyan állapot, ami a testi-lelki törékenységünkkel szembesít bennünket és olykor még a hitünket is próbára teszi. Bálint Brigitta székelyföldi nagycsaládból hozta magával emberszeretetét, hitét, hivatását, és tizennégy éve a segítő szolgálat egyik legnehezebb feladatát végzi minden nap, amikor kórházi ágyak mellett vigasztalja a betegeket, erősíti a lelküket a Kistarcsai Flór Ferenc Kórházban. A Betegek világnapja apropóján lelkigondozásról, gyógyulásról, Isten közelségéről szól a Lélekjelenlét podcast újabb adása.
Öt ország egyházzenei vezetői tartottak konferenciát –Kassán. A szűk körű, magas szakmai szintű megbeszélésen tizenöten voltak jelen, köztük öt püspök. A részt vevő nemzetek legfőbb zenei képviselői egymás segítő támogatásáról és rendszeres együttműködésről állapodtak meg. A házigazda Bernard Bober kassai érsek hangsúlyozta a musica sacra sok évszázados jelentőségét és evangelizációs eredményeit. A Magyar Kurír oldalán megjelent írást adjuk közre.2026. február 15. vasárnap
Georgina és Kolos
Jézus a hegyi beszédben ezt mondta tanítványainak: Ne gondoljátok, hogy azért jöttem, hogy megszüntessem a törvényt vagy a prófétákat. Nem megszüntetni jöttem, hanem tökéletessé tenni. Bizony, mondom nektek, amíg az ég...
Összes program »