CSALÁDPASZTORÁCIÓ
IFJÚSÁGPASZTORÁCIÓ
TEREMTÉSVÉDELEM
KÓRHÁZLELKÉSZSÉG
CIGÁNYPASZTORÁCIÓ
BÖRTÖNPASZTORÁCIÓ
» HÍREINK »
Több mint tízéves rekordot döntött a tanító szakra bejutott felvételizők száma az Apor Vilmos Katolikus Főiskolán. Az elsősorban pedagógusokat és segítő szakembereket képző főiskola különböző alap- és mesterszakjain minden várakozást felülmúlva a tavalyinál is több elsőéves hallgató kezdheti meg tanulmányait.Este nyolckor nyilvánosságra hozták a 2024-es felsőoktatási felvételi ponthatárait – összesen 121 ezren tudták meg, melyik egyetemen-főiskolán, és melyik szakon kezdhetik meg tanulmányaikat idén szeptemberben. A többek között pedagógusokat és segítő szakembereket képző, a váci mellett ma már budapesti campusszal is rendelkező Apor Vilmos Katolikus Főiskolán a tavalyi után újabb csúcsot döntött a felvett hallgatók száma: míg a 2023-as általános felvételi eljárásban 331, idén (a hitéleti szakok nélkül) 395 jelentkező került be a képzésekre.
A tanító szakon például több mint tízéves rekord dőlt meg – mind az elsőhelyes jelentkezők, mind a felvettek száma jócskán meghaladta az elmúlt évek átlagát. Összesen 316 jelentkezés érkezett a BA-képzésre, 90 felvételiző pedig jelentkezési listája első helyére sorolta a szakot. A felvételizők közül összesen 72 leendő tanító kezdheti meg tanulmányait ősszel nappali és levelező tagozaton, de sokan választották a főiskola óvodapedagógus, csecsemő- és kisgyermeknevelő, valamint szociálpedagógia szakját is.
„Tavaly országosan és az Apor Vilmos Katolikus Főiskolán is csúcsot döntött a pedagógusképzésekre felvett hallgatók száma. Sokan – köztük mi is – úgy gondolták, hogy ez a 2023-ban megváltozott felvételi szabályoknak köszönhető, de szerencsére máshogy alakult. Idén is nagyon nagy számban jelentkeztek diákok a felsőoktatásba és a pedagógusképzésekre, ahogy az Apor pedagógusképzéseire is. Számunkra külön öröm, hogy a tanító szak, amely már egy évtizede az óvodapedagógus, valamint a csecsemő- és kisgyermeknevelő szak mögött kullog, idén népszerűbbé vált” – mondja Dr. Gloviczki Zoltán, az ország egyik legnagyobb múltú, 1929-ben alapított tanítóképzőjének szellemi és jogutódja, az Apor Vilmos Katolikus Főiskola rektora.
A tanító szak népszerűsége valóban országszerte nőtt – az elsőhelyes jelentkezők száma több mint 30 százalékkal ugrott meg, majdnem 2000-en sorolták felvételi lapjuk első helyére a képzést, miközben az elmúlt tíz évben egyszer sem haladta meg az 1800-at az elsőhelyes jelentkezők száma. Márpedig ez fontos visszajelzést ad a felsőoktatási intézményeknek – a diákok ugyanis a számukra legvonzóbb szakot jelölik meg felvételi listájuk első helyén.
„Idén a nemzetiségi képzéseinken is voltak felvételizők, a német nemzetiségi mellett cigány/roma, sőt – ez országosan is ritka – szlovák nemzetiségi szakirányt választó óvodapedagógus szakos hallgatónk is lesz” – emeli ki az intézmény rektora. A főiskola pedagógusképzési kínálata kifejezetten gazdag: az óvodapedagógusnak készülő hallgatók magyar és angol nyelvű képzés közül választhatnak – utóbbi egyedülálló az országban –, emellett német, szlovák és roma/cigány nemzetiségi szakirányt is kínál az intézmény, ahogy a tanító szakon is több nemzetiségi szakirány érhető el. Mesterképzéseik is népszerűek a felvételizők körében, a legtöbben a mentálhigiénés közösség- és kapcsolatépítő MA-szakon kezdhetik meg tanulmányaikat szeptemberben, de sokan választották a neveléstudomány és a szociálpedagógia mesterképzést is.
A ponthatárok alakulását idén egyébként nemcsak a jelentkezők száma és teljesítménye, hanem a pontszámítási szabályok újabb változása is befolyásolta. A legtöbb szakon 2023-ban már nem volt kötelező az emelt szintű érettségi, és eltörölték a központi minimumponthatárt is, ebben az évben azonban már maguk a felsőoktatási intézmények dönthettek arról, milyen plusz teljesítményre adnak többletpontokat. Emellett az érettségi eredményekre vonatkozó szabályok is változtak – a középszintű érettségi a korábbinál jóval kevesebb pontot ér, ami a ponthatárokra is hatással volt.
Az Apor Vilmos Katolikus Főiskola valamennyi induló szakját, budapesti képzéseit is meghirdeti a pótfelvételin. A képzések listáját és a legfontosabb tudnivalókat az érdeklődők néhány napon belül a Felvi.hu-n és a főiskola honlapján, az avkf.hu-n is megtalálják, a jelentkezési határidő augusztus 7-e.
A diplomával rendelkezők augusztus 5-ig a főiskola szakirányú továbbképzéseire is jelentkezhetnek, amelyek közül több egyedülálló Magyarországon – ilyen például az atipikus fejlődésű gyerekekkel foglalkozó szakembereknek szóló, a 3D pedagógia vagy a digitális környezetpedagógia módszereit bemutató szakirányú továbbképzés. Ezekről bővebb információ a főiskola oldalán található.
Egy évvel ezelőtt, 2025 húsvétján indult a Váci Egyházmegye Lélekjelenlét podcast csatornája. Az induló műsor első vendége Marton Zsolt megyéspüspök volt, akárcsak most, az első évforduló alkalmából. Mai műsorunk különlegessége, hogy Püspök atya azokra a kérdésekre válaszol, amelyeket a hívek küldtek meg számunkra a facebook posztban szereplő felhívásunkra. A kérdések között a személyes kérdések mellett vannak papi, püspöki hivatásához kapcsolódóak, érkeztek a szentségek kiszolgáltatásával kapcsolatos konkrét kérdések, valamint az Egyházról általában és az aktuális kihívásokról.
A Naphimnusz Egyesület Hamvazószerdától kezdve a nagyböjt vasárnapjaira egy-egy rövid elmélkedést készített 2026-ban. Ezekben pápai dokumentumok és szentírási szakaszok segítségével szemlélik a böjtöt, mint önmegtagadást és megtérést, ami összeköti a teremtésvédelmet a szegények védelmével és a jövő generációk iránti felelősséggel. Nyolc egymáshoz kapcsolódó témát követnek majd ezek az elmélkedések: a tudatosság felkeltésétől a gyakorlati cselekvésig. Minden téma teológiai és szentírási alapokon köti a nagyböjti cselekedeteket (böjt, ima, alamizsna) a teremtésvédelemhez. Az elmélkedések végén olvasható néhány tipp a leírt gondolatok megélésének segítésére.
Marton Zsolt megyéspüspök a váci Nagyboldogasszony-székesegyházban mutatta be a nagyszombati húsvéti vigília szertartását, amelyen a Váci Egyházmegye szeminaristái biztosították az asszisztenciát. A főpásztor szentbeszédében a Római levél gondolatait emelte ki a keresztségben új életre támadt emberről hangsúlyossá téve ezúttal a húsvéti szertartásban megújított keresztségi fogadalmakat.
Nagypéntek az egyházi év legcsendesebb napja: Jézus elítélésének, keresztútjának, halálának és temetésének napja. Az Egyház – ősrégi hagyomány alapján – ezen és a következő napon egyáltalán nem mutat be szentmiseáldozatot. Arra a napra emlékezünk, amikor maga az örök Főpap mutatta be áldozatát a kereszt oltárán. A Jézust jelképző oltár teljesen dísztelen: nincsen rajta sem kereszt, sem terítő, sem gyertya. A nagypénteki szertartást Marton Zsolt megyéspüspök vezette a váci Nagyboldogasszony-székesegyházban. Az asszisztenciát a Váci Egyházmegye szeminaristái biztosították.2026. április 11. szombat
Leó és Szaniszló
Miután húsvétvasárnap reggel Jézus feltámadt, először Mária Magdolnának jelent meg, akiből (annak idején) hét ördögöt űzött ki. Magdolna elment, és elvitte a hírt a gyászoló és szomorkodó...
Összes program »