CSALÁDPASZTORÁCIÓ
IFJÚSÁGPASZTORÁCIÓ
TEREMTÉSVÉDELEM
KÓRHÁZLELKÉSZSÉG
CIGÁNYPASZTORÁCIÓ
BÖRTÖNPASZTORÁCIÓ
Templomok miserendje »
» HÍREINK »
Több mint tízéves rekordot döntött a tanító szakra bejutott felvételizők száma az Apor Vilmos Katolikus Főiskolán. Az elsősorban pedagógusokat és segítő szakembereket képző főiskola különböző alap- és mesterszakjain minden várakozást felülmúlva a tavalyinál is több elsőéves hallgató kezdheti meg tanulmányait.Este nyolckor nyilvánosságra hozták a 2024-es felsőoktatási felvételi ponthatárait – összesen 121 ezren tudták meg, melyik egyetemen-főiskolán, és melyik szakon kezdhetik meg tanulmányaikat idén szeptemberben. A többek között pedagógusokat és segítő szakembereket képző, a váci mellett ma már budapesti campusszal is rendelkező Apor Vilmos Katolikus Főiskolán a tavalyi után újabb csúcsot döntött a felvett hallgatók száma: míg a 2023-as általános felvételi eljárásban 331, idén (a hitéleti szakok nélkül) 395 jelentkező került be a képzésekre.
A tanító szakon például több mint tízéves rekord dőlt meg – mind az elsőhelyes jelentkezők, mind a felvettek száma jócskán meghaladta az elmúlt évek átlagát. Összesen 316 jelentkezés érkezett a BA-képzésre, 90 felvételiző pedig jelentkezési listája első helyére sorolta a szakot. A felvételizők közül összesen 72 leendő tanító kezdheti meg tanulmányait ősszel nappali és levelező tagozaton, de sokan választották a főiskola óvodapedagógus, csecsemő- és kisgyermeknevelő, valamint szociálpedagógia szakját is.
„Tavaly országosan és az Apor Vilmos Katolikus Főiskolán is csúcsot döntött a pedagógusképzésekre felvett hallgatók száma. Sokan – köztük mi is – úgy gondolták, hogy ez a 2023-ban megváltozott felvételi szabályoknak köszönhető, de szerencsére máshogy alakult. Idén is nagyon nagy számban jelentkeztek diákok a felsőoktatásba és a pedagógusképzésekre, ahogy az Apor pedagógusképzéseire is. Számunkra külön öröm, hogy a tanító szak, amely már egy évtizede az óvodapedagógus, valamint a csecsemő- és kisgyermeknevelő szak mögött kullog, idén népszerűbbé vált” – mondja Dr. Gloviczki Zoltán, az ország egyik legnagyobb múltú, 1929-ben alapított tanítóképzőjének szellemi és jogutódja, az Apor Vilmos Katolikus Főiskola rektora.
A tanító szak népszerűsége valóban országszerte nőtt – az elsőhelyes jelentkezők száma több mint 30 százalékkal ugrott meg, majdnem 2000-en sorolták felvételi lapjuk első helyére a képzést, miközben az elmúlt tíz évben egyszer sem haladta meg az 1800-at az elsőhelyes jelentkezők száma. Márpedig ez fontos visszajelzést ad a felsőoktatási intézményeknek – a diákok ugyanis a számukra legvonzóbb szakot jelölik meg felvételi listájuk első helyén.
„Idén a nemzetiségi képzéseinken is voltak felvételizők, a német nemzetiségi mellett cigány/roma, sőt – ez országosan is ritka – szlovák nemzetiségi szakirányt választó óvodapedagógus szakos hallgatónk is lesz” – emeli ki az intézmény rektora. A főiskola pedagógusképzési kínálata kifejezetten gazdag: az óvodapedagógusnak készülő hallgatók magyar és angol nyelvű képzés közül választhatnak – utóbbi egyedülálló az országban –, emellett német, szlovák és roma/cigány nemzetiségi szakirányt is kínál az intézmény, ahogy a tanító szakon is több nemzetiségi szakirány érhető el. Mesterképzéseik is népszerűek a felvételizők körében, a legtöbben a mentálhigiénés közösség- és kapcsolatépítő MA-szakon kezdhetik meg tanulmányaikat szeptemberben, de sokan választották a neveléstudomány és a szociálpedagógia mesterképzést is.
A ponthatárok alakulását idén egyébként nemcsak a jelentkezők száma és teljesítménye, hanem a pontszámítási szabályok újabb változása is befolyásolta. A legtöbb szakon 2023-ban már nem volt kötelező az emelt szintű érettségi, és eltörölték a központi minimumponthatárt is, ebben az évben azonban már maguk a felsőoktatási intézmények dönthettek arról, milyen plusz teljesítményre adnak többletpontokat. Emellett az érettségi eredményekre vonatkozó szabályok is változtak – a középszintű érettségi a korábbinál jóval kevesebb pontot ér, ami a ponthatárokra is hatással volt.
Az Apor Vilmos Katolikus Főiskola valamennyi induló szakját, budapesti képzéseit is meghirdeti a pótfelvételin. A képzések listáját és a legfontosabb tudnivalókat az érdeklődők néhány napon belül a Felvi.hu-n és a főiskola honlapján, az avkf.hu-n is megtalálják, a jelentkezési határidő augusztus 7-e.
A diplomával rendelkezők augusztus 5-ig a főiskola szakirányú továbbképzéseire is jelentkezhetnek, amelyek közül több egyedülálló Magyarországon – ilyen például az atipikus fejlődésű gyerekekkel foglalkozó szakembereknek szóló, a 3D pedagógia vagy a digitális környezetpedagógia módszereit bemutató szakirányú továbbképzés. Ezekről bővebb információ a főiskola oldalán található.
Marton Zsolt váci megyéspüspök idén töltött be a 60. születésnapját és néhány hónapja a Piarista Rend konfráterei közé is fogadták. Ebből az alkalomból a Piarista Rend Magyar Tartománya kommunikációs munkatársa beszélgetett a főpásztorral „szent kalandról”, a piarista gyökerekről és a papság tüzéről.
Megrendítő lelki élményben volt része mindazoknak, akik 2026. március 28-án részt vettek a Benczúrfalvi Passión, amelyet immár harmadik alkalommal rendeztek meg a benczúrfalvi Szent Antal Fogadalmi Keresztúton. Az esemény – a szervezők szándékának megfelelően – a hit, a művészet és a közösségi összefogás találkozásává vált, ahol Jézus Krisztus szenvedéstörténete életképekben elevenedett meg a résztvevők előtt. Ferencz Zoltán a benczúrfalvi Pro Arte et Natura Alapítvány elnökének írását adjuk közre.
Majnek Antal OFM, a Munkácsi Római Katolikus Egyházmegye nyugalmazott püspöke látogatott el Lédeczi Dénes esperes-plébános meghívására Szolnokra. A főpásztor volt március 19-én a Szent József templom búcsúünnepének főcelebránsa. A püspökkel a szentmisét megelőzően a kárpátaljai magyarság életéről és problémáiról Szathmáry István, a Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei Új Néplap munkatársa beszélgetett.
A Naphimnusz Egyesület Hamvazószerdától kezdve a nagyböjt vasárnapjaira egy-egy rövid elmélkedést készített 2026-ban. Ezekben pápai dokumentumok és szentírási szakaszok segítségével szemlélik a böjtöt, mint önmegtagadást és megtérést, ami összeköti a teremtésvédelmet a szegények védelmével és a jövő generációk iránti felelősséggel. Nyolc egymáshoz kapcsolódó témát követnek majd ezek az elmélkedések: a tudatosság felkeltésétől a gyakorlati cselekvésig. Minden téma teológiai és szentírási alapokon köti a nagyböjti cselekedeteket (böjt, ima, alamizsna) a teremtésvédelemhez. Az elmélkedések végén olvasható néhány tipp a leírt gondolatok megélésének segítésére.
A Magyar Katolikus Egyház 2026-ban is segíti az adózók tájékozódását az 1%-os kampány során. 2026. április 1. szerda
Hugó
A betániai vacsora után a tizenkettő közül az egyik, akit karióti Júdásnak hívtak, elment a főpapokhoz és megkérdezte tőlük: „Mit adtok nekem, ha kezetekbe juttatom Jézust?” Azok harminc ezüstöt ígértek neki....
Összes program »