Harmadik alkalommal került megrendezésre Vácon az Embert a fedélzetre! elnevezésű tábor, melyre tíz és húsz év közötti ministráns, illetve a plébániai életben elkötelezettek fiúkat vártak. A július 15. és 19. között zajló tábor tematikája az "Embernek lenni másokért" mottó köré épült, és közel negyven résztvevőt vonzott, akik a hivatáskeresés és az emberi kapcsolatok mélyítésének útjára léptek a közösen eltöltött napok során.

2022-ben rendezte meg először a Váci Egyházmegye Pasztorális helynöksége az Embert a fedélzetre! tábort, melynek célja, hogy fiatal fiúknak közösséget teremtsenek, és lehetőséget biztosítsanak számukra a különböző hivatásokkal való mélyebb megismerkedésre, hivatásuk tisztázására. A tábor nemcsak a papság iránt érdeklődők számára kínál tapasztalatot, hanem minden résztvevőnek lehetőséget ad arra, hogy kérdéseire választ találjon.

Az idei tábor központi témája az emberi kapcsolatok mélysége és minősége köré épült, így a résztvevők hallhattak előadást a hűség és felelősség, az egyensúlyos élet és a belső szabadság témakörében, valamint arról, hogy hogyan lehet választ adni a világban lévő rosszra. Ezek a programok segítették a táborozókat abban, hogy mélyebb betekintést nyerjenek a papi, családi és baráti kapcsolatok természetébe. A résztvevők Szent II. János Pál és Bosco Szent János életével is megismerkedtek, de további lelki programokban is részük volt: minden napot imádsággal kezdtek és zártak, részt vettek szentmisén, szentségimádáson. Szabadidős programokból szintén nem volt hiány: focizás, sorverseny, filmezés és kirándulás is része volt az ötnapos tábornak, a legnagyobb örömet pedig a közös lézerharcozás jelentette. Az utolsó nap programjához Marton Zsolt váci püspök is csatlakozott, aki örömmel volt részese a Kahoot-kvízjátéknak, a tábor végéhez közeledve pedig záró szentmisét mutatott be.

„A tábor különleges alkalom volt arra, hogy a fiatalok hasonló gondolkodású emberekkel találkozzanak, és egy olyan kapcsolati háló részévé váljanak, amely hosszú távon is támogatást nyújthat számukra. A biztonságos tér és a hiteles tartalmak lehetővé tették, hogy a fiúk hitük és Istenkapcsolatuk mélyítésére is fókuszáljanak” – mesélte Babinszki Tamás kispap, a tábor egyik szervezője. „Számomra az egyik legnagyobb gyümölcsöt a visszatérő táborozók jelentették, akik között nagy volt az összetartás, ugyanakkor az újonnan érkezőket örömmel befogadták, sőt, aktívan bevonták őket, elősegítve ezzel egy nyitott és befogadó közösség kialakulását.”

A tábor résztvevői is lelkesen osztották meg élményeiket a zárónapon. „Édesapám diakónus, ő említette nekem, hogy lesz egy fiútábor Vácon, én pedig nagyon szívesen jöttem el, mert szerettem volna olyan fiatalokkal találkozni, akik Istennel közeli kapcsolatban vannak, és akik szeretnek ministrálni. A tábor szervezői jól tudják, hogy mi kell nekünk, fiúknak, ahhoz, hogy meghalljuk Isten szavát. Olyan légkört teremtettek, ami az egymásért való létre segít figyelni.” Egy másik táborozó a kötetlen, programok közötti lelki megosztásokat emelte ki. „Mikor két évvel ezelőtt először vettem részt a fiútáborban, nem annyira fogtam fel, hogy miről is van szó valójában. De most kimondottan felemelő volt a kispapokkal és papokkal való beszélgetés, lelki megosztás.”

Sokan elmondták, hogy a táborban tapasztalt közösségi érzés és a közösen átélt élmények meghatározóak voltak számukra. „A kiscsoportos beszélgetések adták a legtöbbet nekem, mert őszintén tudtunk mély témákról beszélgetni, amire a hétköznapokban ritkán van lehetőség. Mindemellett nagyon jót kirándultunk és lézerharcoztunk, de a központban a lelki témák voltak, a tábor elsősorban a krisztusi életről szólt” – mesélte egy résztvevő, és azt is hozzátette, hogy nagy megtiszteltetést jelentette számára, hogy a püspöki szentmisén ministrálhatott. „Így segíthettem Püspök atyának. Az utolsó napon még egy aláírást is kértem tőle a tábori pólómra.”

A szervezők – akik között vannak papok, kispapok és világiak is – úgy tapasztalják, a tábor egyedülálló lehetőséget kínál a fiatalok számára a személyes növekedésre, a hivatáskeresésre és a közösségi élményekre, a résztvevők lelkesedése és elkötelezettsége pedig arra ösztönzi őket, hogy a következő évben tovább fejlesszék és bővítsék a programokat.