CSALÁDPASZTORÁCIÓ
IFJÚSÁGPASZTORÁCIÓ
TEREMTÉSVÉDELEM
KÓRHÁZLELKÉSZSÉG
CIGÁNYPASZTORÁCIÓ
BÖRTÖNPASZTORÁCIÓ
» HÍREINK »
A Mikszáth Kálmán Művelődési Központ és a Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) Palóc Múzeum szervezésében, a hagyományéltető napok keretében immár huszonkilencedik alkalommal rendezték meg Szent Anna tiszteletére a Palóc Búcsút július 21-én Balassagyarmaton. A Szent Anna Palóc Búcsú, a palóc régió egyik legnagyobb vallásos-népművészeti eseménye, amelyen ünnepi szentmisét mutattak be a családokért, magyar hazánk jövőjéért. A nool.hu tudósítását adjuk közre.A hagyományokhoz hűen idén is elzarándokoltak Balassagyarmatra a környékbeli településekről és az Ipoly túloldaláról is a hívők, hogy a palócság hitét, összetartozását jelképező búcsún együtt imádkozzanak. A gyönyörű búcsújáró népviseletes menet vasárnap kora délelőtt a Római Katolikus Főplébánia Templomtól indult el az ünnepi mise helyszínére, a Palóc Ligetbe, a szabadtéri színpadhoz. Útközben az MNM Palóc Múzeumának szabadtéri gyűjteményében található szandai kápolnánál is elmondtak egy imádságot.
Az ünnepi szentmise elején Turai János kanonok, plébános köszöntötte a megjelenteket. Majd Selmeczi Zoltán, a Balassagyarmati Egyházközség tanácsadó testületének a tagja osztotta meg a gondolatait a jelenlévőkkel.
– Azt gondolom, hogy a palócság Szent Anna tiszteletét nem csak azon a három és fél évtizeden át őrzi és gyakorolja, amióta hivatalosan Palóc Búcsút tartunk, hanem évszázados hagyománya van a palócság körében a Szent Anna tiszteletnek – hangsúlyozta Selmeczi Zoltán, aki rámutatott arra is, hogy valójában a szent és a profán jól megfér egymással, hiszen a Szent Anna Palóc Búcsút immár évek óta egy folklórfesztivál is kíséri. Beszédében egyebek mellett méltatta, azt a népi vallásosságot is, amelyet a palócok évszázadok óta őriznek. Végül hangsúlyozta, hogy akkor lesz erős a Krisztustól ránk adományozott egyház, hogyha a népi vallásosság a szinodalitással továbbra is együttműködik.
Az ünnepi szentmisét Pál József temesvári megyéspüspök mutatta be, szentbeszédében többek között ezt mondta:
"Kedves testvéreim, a szentekhez való viszonyulásunk kettős. Az egyik, hogy a segítségüket kérjük, szükségünk van a nagyobb testvér segítségére, szükségünk van arra, aki már célba jutott, és különösen Szent Annára, aki annyira közel volt a Szűzanyához és az Úr Jézushoz. A másik pedig, hogy a szenteknek próbáljuk a példáját követni, tanulni akarunk tőlük. Elhozzuk Szent Annához a mi gondjainkat, a gyermeket váró családokat, a gyermeket fogant családokat, akik neveléssel küszködnek, a magányosokat, a betegeket, mindazokat, akik segítségre szorulnak. Ugyanakkor odafigyelünk Szent Annának az életére, megcsodáljuk rajta keresztül a Jóisten csodálatos tervét: hogyan dolgozott Isten az ő életében, és ha őt követjük, hogyan tud dolgozni a mi életünkben is."
Pál József püspök prédikációjában egyebek mellett kitekintett Szent Anna életére, családjára és a nevének a jelentésére is. A családdal kapcsolatban megjegyezte, hogy minden család Isten kegyelmével indul és a továbbiakban minden attól függ, hogy mennyire működnek együtt Isten kegyelmével. Ahhoz pedig, hogy a házasságot Isten színe előtt éljék meg nagyon fontos a kommunikáció, az egymással való közösség. Továbbá elengedhetetlennek tartja azt is, hogy a családban a hitünket továbbadjuk, illetve hogy az ember kis közösségekben is megélje a hitét. A szülőket pedig arra kérte, hogy fordítsanak több időt a gyermekeikre.
Végül prédikációját így zárta: "Kedves jó testvéreim, befejezésképpen a Jóisten ugyanaz, mint, aki a Szent Anna életében hosszú várakozás után megáldotta őt és Joachimot, az ő gyereküket, ugyanaz a Jóisten van jelen ma is a mi életünkben. Úgy fogja megmutatni az életünkben az ő szeretetét, jóságát, látni fogjuk, hallani fogjuk, meg fogjuk tapasztalni, ha mi is kitartunk abban, hogy az ő akaratát tesszük. Ezt fogja mondani nekünk: legyen neked a te hited és a te bizakodásod szerint." – mondta Pál József, aki a szertartás végén megáldotta a családokat.
A liturgián közreműködött a Szent Felicián kórus, Unterwéger J. Zsolt karnagy, Lőrincz Sarolta Aranka, Bablena Piroska, a Rimóci rezesbanda és a történelmi Nógrád vármegye hagyományőrzői. A szertartást követően Palóc Vendégségbe várták a búcsú résztvevőit.
További képek a 2024. évi Palóc búcsúról
Forrás: Nool.hu, Fotó: Hüvösi Csaba
A Valentin-nap hetét minden évben a házasság ünnepének szentelik. A kezdeményezés Angliából indult, mára 4 kontinens 21 országába jutott el. Hazánkban 2008 óta rendezik meg a keresztény egyházak és civil szervezetek széles körű összefogásával, számtalan nagyváros, település, közösség részvételével. A Házasság Hete alkalmából a veresegyházi Szentlélek-templomban szentmisével kezdődött az egyházmegyei programsorozat, amelyet Marton Zsolt megyéspüspök, a MKPK Családügyi Bizottságának elnöke mutatott be.
A betegség egy olyan állapot, ami a testi-lelki törékenységünkkel szembesít bennünket és olykor még a hitünket is próbára teszi. Bálint Brigitta székelyföldi nagycsaládból hozta magával emberszeretetét, hitét, hivatását, és tizennégy éve a segítő szolgálat egyik legnehezebb feladatát végzi minden nap, amikor kórházi ágyak mellett vigasztalja a betegeket, erősíti a lelküket a Kistarcsai Flór Ferenc Kórházban. A Betegek világnapja apropóján lelkigondozásról, gyógyulásról, Isten közelségéről szól a Lélekjelenlét podcast újabb adása.
Öt ország egyházzenei vezetői tartottak konferenciát –Kassán. A szűk körű, magas szakmai szintű megbeszélésen tizenöten voltak jelen, köztük öt püspök. A részt vevő nemzetek legfőbb zenei képviselői egymás segítő támogatásáról és rendszeres együttműködésről állapodtak meg. A házigazda Bernard Bober kassai érsek hangsúlyozta a musica sacra sok évszázados jelentőségét és evangelizációs eredményeit. A Magyar Kurír oldalán megjelent írást adjuk közre.2026. február 12. csütörtök
Lídia és Lívia
Jézus egyszer Tírusz és Szidon vidékére vonult vissza. Itt betért egy házba, és bár rejtve akart maradni, jelenléte mégsem maradhatott titokban. Egy asszony, akinek leányát tisztátalan lélek szállta meg, tudomást szerzett...
Összes program »