CSALÁDPASZTORÁCIÓ
IFJÚSÁGPASZTORÁCIÓ
TEREMTÉSVÉDELEM
KÓRHÁZLELKÉSZSÉG
CIGÁNYPASZTORÁCIÓ
BÖRTÖNPASZTORÁCIÓ
» HÍREINK »
Összes alap- és mesterszakját meghirdeti a pótfelvételin az Apor Vilmos Katolikus Főiskola. A jelentkezők nemcsak önköltséges szakok közül válogathatnak, a főiskola népszerű óvodapedagógus, tanító, valamint csecsemő- és kisgyermeknevelő képzésén állami ösztöndíjas helyre is lehet jelentkezni 2024. augusztus 7-ig.
A tavalyi után újabb csúcsot döntött az Apor Vilmos Katolikus Főiskolára felvett hallgatók száma: míg a 2023-as általános felvételi eljárásban 331, idén (a hitéleti szakok nélkül) 395 jelentkező került be a képzésekre. A váci mellett ma már budapesti campusszal is rendelkező főiskola számos alapképzést kínál a segítő szakmák és a pedagóguspálya iránt érdeklődő felvételizőknek.
Az óvodapedagógusnak készülő hallgatók például magyar és angol nyelvű képzés közül választhatnak, emellett német, szlovák és roma/cigány nemzetiségi szakirányt is indít az intézmény. A tanító szakra jelentkezők a magyar nyelvű tanítóképzés mellett a roma/cigány, valamint a német nemzetiségi szakirányra is beadhatják jelentkezési lapjukat, de népszerű a csecsemő- és kisgyermeknevelő BA-szak is.
A szociálpedagógia alap- és mesterszakot, valamint a mentálhigiénés közösség- és kapcsolatépítő MA-képzést elsősorban a társadalmi problémák iránt érdeklődő jelentkezőknek ajánlják, a neveléstudomány mesterképzést pedig azoknak a diplomásoknak, akik átfogó ismereteket szereznének a pedagógiai innovációkról, a neveléstudományról, és szívesen részt vennének a köznevelés és a felsőoktatás fejlesztésében és működtetésében.
A főiskola összes alap- és osztatlan szakját, köztük budapesti képzéseit meghirdeti a július 30-án induló pótfelvételin – az érdeklődők pedig nemcsak önköltséges, a pedagógusképzéseken állami ösztöndíjas helyekre is jelentkezhetnek augusztus 7-ig. Fontos, hogy a pótfelvételin csak azok vehetnek részt, akik a 2024-es általános felsőoktatási felvételire nem jelentkeztek, vagy beadták ugyan felvételi kérelmüket, de egy felsőoktatási intézménybe sem kerültek be.
A képzések listáját és a legfontosabb felvételi információkat az érdeklődők a főiskola honlapján, az avkf.hu-n, valamint a felvi.hu-n találják meg.
Pontszámítási szabályok
Idén változtak a felsőoktatási felvételi szabályai, az egyetemek és főiskolák maguk dönthettek arról, pontosan milyen többletteljesítményért adnak pluszpontokat.
Az Apor Vilmos Katolikus Főiskola pedagógusképzéseire jelentkezők a felvételi beszélgetés vagy a motivációs levél értékelése alapján 1-50 pontot kaphatnak, de többletpontokat ér az országos középiskolai vagy szakmai versenyeken elért döntős helyezés, a közép- és a felsőfokú nyelvvizsga, ahogy a hátrányos helyzetű felvételizőket is többletpontokkal segítik.
A főiskola kedvez azoknak a szakembereknek is, akik gyerekekkel foglalkoznak, de szeretnék továbbképezni magukat: 30-50 pont jár azoknak, akik pedagógia képzési területen vagy pszichológia szakon szereztek szakképesítést, közép- vagy felsőfokú végzettséget, és 30 ponttal díjazzák, ha egy felvételiző legalább 50 óra szakmai tapasztalatot szerzett, gyermekneveléssel, oktatással összefüggő segítő munkát, önkéntes munkát végzett.
Szakirányú továbbképzéseket is hirdet az Apor
A diplomával rendelkezők augusztus 5-ig a főiskola szakirányú továbbképzéseire is jelentkezhetnek, amelyek közül több egyedülálló Magyarországon – ilyen például az atipikus fejlődésű gyerekekkel foglalkozó szakembereknek szóló, a 3D pedagógia vagy a digitális környezetpedagógia módszereit bemutató szakirányú továbbképzés. Ezekről bővebb információ a főiskola oldalán található.
Egy évvel ezelőtt, 2025 húsvétján indult a Váci Egyházmegye Lélekjelenlét podcast csatornája. Az induló műsor első vendége Marton Zsolt megyéspüspök volt, akárcsak most, az első évforduló alkalmából. Mai műsorunk különlegessége, hogy Püspök atya azokra a kérdésekre válaszol, amelyeket a hívek küldtek meg számunkra a facebook posztban szereplő felhívásunkra. A kérdések között a személyes kérdések mellett vannak papi, püspöki hivatásához kapcsolódóak, érkeztek a szentségek kiszolgáltatásával kapcsolatos konkrét kérdések, valamint az Egyházról általában és az aktuális kihívásokról.
A Naphimnusz Egyesület Hamvazószerdától kezdve a nagyböjt vasárnapjaira egy-egy rövid elmélkedést készített 2026-ban. Ezekben pápai dokumentumok és szentírási szakaszok segítségével szemlélik a böjtöt, mint önmegtagadást és megtérést, ami összeköti a teremtésvédelmet a szegények védelmével és a jövő generációk iránti felelősséggel. Nyolc egymáshoz kapcsolódó témát követnek majd ezek az elmélkedések: a tudatosság felkeltésétől a gyakorlati cselekvésig. Minden téma teológiai és szentírási alapokon köti a nagyböjti cselekedeteket (böjt, ima, alamizsna) a teremtésvédelemhez. Az elmélkedések végén olvasható néhány tipp a leírt gondolatok megélésének segítésére.
Marton Zsolt megyéspüspök a váci Nagyboldogasszony-székesegyházban mutatta be a nagyszombati húsvéti vigília szertartását, amelyen a Váci Egyházmegye szeminaristái biztosították az asszisztenciát. A főpásztor szentbeszédében a Római levél gondolatait emelte ki a keresztségben új életre támadt emberről hangsúlyossá téve ezúttal a húsvéti szertartásban megújított keresztségi fogadalmakat.
Nagypéntek az egyházi év legcsendesebb napja: Jézus elítélésének, keresztútjának, halálának és temetésének napja. Az Egyház – ősrégi hagyomány alapján – ezen és a következő napon egyáltalán nem mutat be szentmiseáldozatot. Arra a napra emlékezünk, amikor maga az örök Főpap mutatta be áldozatát a kereszt oltárán. A Jézust jelképző oltár teljesen dísztelen: nincsen rajta sem kereszt, sem terítő, sem gyertya. A nagypénteki szertartást Marton Zsolt megyéspüspök vezette a váci Nagyboldogasszony-székesegyházban. Az asszisztenciát a Váci Egyházmegye szeminaristái biztosították.2026. április 11. szombat
Leó és Szaniszló
Miután húsvétvasárnap reggel Jézus feltámadt, először Mária Magdolnának jelent meg, akiből (annak idején) hét ördögöt űzött ki. Magdolna elment, és elvitte a hírt a gyászoló és szomorkodó...
Összes program »