CSALÁDPASZTORÁCIÓ
IFJÚSÁGPASZTORÁCIÓ
TEREMTÉSVÉDELEM
KÓRHÁZLELKÉSZSÉG
CIGÁNYPASZTORÁCIÓ
BÖRTÖNPASZTORÁCIÓ
Templomok miserendje »
» HÍREINK »
Dejtáron augusztus 7-én sokan vettek részt a falu temetőjében tartott keresztmegáldáson, majd a katolikus templomban celebrált szentmisén – bekapcsolódva abba az imasorozatba, melynek célja, hogy Esterházy János életét, lelki örökségét minél többen megismerjék, és Isten szolgája mielőbb a boldogok közé kerüljön. Az eseményről a Magyar Kuríron megjelent beszámolót szerkesztve osztjuk meg.Folytatódik a négy éve tartó mise- és kulturális programsorozat – minden hónap első szerdáján más és más település templomában, amelynek célja, hogy hozzájáruljon Isten szolgája Esterházy János boldoggáavatásához. A hívek ezúttal a Nógrád megyei Dejtáron gyűltek össze.
Gréczi László, a falu szülötte, a Magyar Kultúra Lovagja, mint a rendezvény főszervezője köszöntötte a megjelenteket a temetőben, ahol megáldották a Lencsés Zsolt freskófestő (akinek nevéhez fűződik az alsóbodoki Esterházy János Zarándokközpont belső terének kialakítása is) kezdeményezésére – összefogással – felújított világháborús hősök keresztjét. A keresztet a dejtári özvegy Bacsa Sándorné állíttatta férje és a dejtári I. világháborús áldozatok emlékére 1920-ban. A keresztfelújításhoz a legfőbb adakozó a Közjóért Alapítvány volt. A felújított keresztet Máthé György esperes szentelte meg.
A keresztszentelés után a helyi katolikus templomban folytatódott az esemény, ahol szentmisét mutattak be Esterházy János boldoggá avatásáért. A szentbeszédet Vagyóczky József nyugalmazott esperes mondta, aki már évek óta nyomon követi és támogatja az imasorozat célját. Prédikációjában Eszterházy János felvidéki politikus, a szeretetet, igazságot és igazságosságot hirdető mártír életéről beszélt, mely örökség erőt adhat a ma élőknek is.
A szentmise után Gréczi László elmondta, hogy az oltárképet, Márton Lajos Szűz Mária születése című alkotását és a márványoltár két fő szobrát ugyancsak özv. Bacsa Sándorné adományozta a templomnak: Szent Sándor püspök szobrát a férje, Szent Rozália szobrát pedig korán elhunyt leánya emlékére állíttatta. Megemlékeztek Luspay Kálmánról is, aki harminc évig volt a falu kántora és iskolaigazgatója. Tiszteletére Lőrincz Sarolta Aranka elénekelte a hajdani kántor Imádkozzunk a hazáért című szerzeményét, majd egy Mária-ének hangzott el a dejtári Kisboldogasszony-templomban. A napot szeretetvendégség zárta.
Fotók és forrás: Magyar Kurír (Sipos Kata)
Egy évvel ezelőtt, 2025 húsvétján indult a Váci Egyházmegye Lélekjelenlét podcast csatornája. Az induló műsor első vendége Marton Zsolt megyéspüspök volt, akárcsak most, az első évforduló alkalmából. Mai műsorunk különlegessége, hogy Püspök atya azokra a kérdésekre válaszol, amelyeket a hívek küldtek meg számunkra a facebook posztban szereplő felhívásunkra. A kérdések között a személyes kérdések mellett vannak papi, püspöki hivatásához kapcsolódóak, érkeztek a szentségek kiszolgáltatásával kapcsolatos konkrét kérdések, valamint az Egyházról általában és az aktuális kihívásokról.
A Naphimnusz Egyesület Hamvazószerdától kezdve a nagyböjt vasárnapjaira egy-egy rövid elmélkedést készített 2026-ban. Ezekben pápai dokumentumok és szentírási szakaszok segítségével szemlélik a böjtöt, mint önmegtagadást és megtérést, ami összeköti a teremtésvédelmet a szegények védelmével és a jövő generációk iránti felelősséggel. Nyolc egymáshoz kapcsolódó témát követnek majd ezek az elmélkedések: a tudatosság felkeltésétől a gyakorlati cselekvésig. Minden téma teológiai és szentírási alapokon köti a nagyböjti cselekedeteket (böjt, ima, alamizsna) a teremtésvédelemhez. Az elmélkedések végén olvasható néhány tipp a leírt gondolatok megélésének segítésére.
Marton Zsolt megyéspüspök a váci Nagyboldogasszony-székesegyházban mutatta be a nagyszombati húsvéti vigília szertartását, amelyen a Váci Egyházmegye szeminaristái biztosították az asszisztenciát. A főpásztor szentbeszédében a Római levél gondolatait emelte ki a keresztségben új életre támadt emberről hangsúlyossá téve ezúttal a húsvéti szertartásban megújított keresztségi fogadalmakat.
Nagypéntek az egyházi év legcsendesebb napja: Jézus elítélésének, keresztútjának, halálának és temetésének napja. Az Egyház – ősrégi hagyomány alapján – ezen és a következő napon egyáltalán nem mutat be szentmiseáldozatot. Arra a napra emlékezünk, amikor maga az örök Főpap mutatta be áldozatát a kereszt oltárán. A Jézust jelképző oltár teljesen dísztelen: nincsen rajta sem kereszt, sem terítő, sem gyertya. A nagypénteki szertartást Marton Zsolt megyéspüspök vezette a váci Nagyboldogasszony-székesegyházban. Az asszisztenciát a Váci Egyházmegye szeminaristái biztosították.2026. április 15. szerda
Anasztázia és Tas
Abban az időben így tanított Jézus: „Úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta oda, hogy aki benne hisz, el ne vesszen, hanem örök élete legyen. Isten nem azért küldte Fiát a világba, hogy elítélje a...
Összes program »