CSALÁDPASZTORÁCIÓ
IFJÚSÁGPASZTORÁCIÓ
TEREMTÉSVÉDELEM
KÓRHÁZLELKÉSZSÉG
CIGÁNYPASZTORÁCIÓ
BÖRTÖNPASZTORÁCIÓ
» HÍREINK »
Dejtáron augusztus 7-én sokan vettek részt a falu temetőjében tartott keresztmegáldáson, majd a katolikus templomban celebrált szentmisén – bekapcsolódva abba az imasorozatba, melynek célja, hogy Esterházy János életét, lelki örökségét minél többen megismerjék, és Isten szolgája mielőbb a boldogok közé kerüljön. Az eseményről a Magyar Kuríron megjelent beszámolót szerkesztve osztjuk meg.Folytatódik a négy éve tartó mise- és kulturális programsorozat – minden hónap első szerdáján más és más település templomában, amelynek célja, hogy hozzájáruljon Isten szolgája Esterházy János boldoggáavatásához. A hívek ezúttal a Nógrád megyei Dejtáron gyűltek össze.
Gréczi László, a falu szülötte, a Magyar Kultúra Lovagja, mint a rendezvény főszervezője köszöntötte a megjelenteket a temetőben, ahol megáldották a Lencsés Zsolt freskófestő (akinek nevéhez fűződik az alsóbodoki Esterházy János Zarándokközpont belső terének kialakítása is) kezdeményezésére – összefogással – felújított világháborús hősök keresztjét. A keresztet a dejtári özvegy Bacsa Sándorné állíttatta férje és a dejtári I. világháborús áldozatok emlékére 1920-ban. A keresztfelújításhoz a legfőbb adakozó a Közjóért Alapítvány volt. A felújított keresztet Máthé György esperes szentelte meg.
A keresztszentelés után a helyi katolikus templomban folytatódott az esemény, ahol szentmisét mutattak be Esterházy János boldoggá avatásáért. A szentbeszédet Vagyóczky József nyugalmazott esperes mondta, aki már évek óta nyomon követi és támogatja az imasorozat célját. Prédikációjában Eszterházy János felvidéki politikus, a szeretetet, igazságot és igazságosságot hirdető mártír életéről beszélt, mely örökség erőt adhat a ma élőknek is.
A szentmise után Gréczi László elmondta, hogy az oltárképet, Márton Lajos Szűz Mária születése című alkotását és a márványoltár két fő szobrát ugyancsak özv. Bacsa Sándorné adományozta a templomnak: Szent Sándor püspök szobrát a férje, Szent Rozália szobrát pedig korán elhunyt leánya emlékére állíttatta. Megemlékeztek Luspay Kálmánról is, aki harminc évig volt a falu kántora és iskolaigazgatója. Tiszteletére Lőrincz Sarolta Aranka elénekelte a hajdani kántor Imádkozzunk a hazáért című szerzeményét, majd egy Mária-ének hangzott el a dejtári Kisboldogasszony-templomban. A napot szeretetvendégség zárta.
Fotók és forrás: Magyar Kurír (Sipos Kata)
Egy évvel ezelőtt, 2025 húsvétján indult a Váci Egyházmegye Lélekjelenlét podcast csatornája. Az induló műsor első vendége Marton Zsolt megyéspüspök volt, akárcsak most, az első évforduló alkalmából. Mai műsorunk különlegessége, hogy Püspök atya azokra a kérdésekre válaszol, amelyeket a hívek küldtek meg számunkra a facebook posztban szereplő felhívásunkra. A kérdések között a személyes kérdések mellett vannak papi, püspöki hivatásához kapcsolódóak, érkeztek a szentségek kiszolgáltatásával kapcsolatos konkrét kérdések, valamint az Egyházról általában és az aktuális kihívásokról.
A Naphimnusz Egyesület Hamvazószerdától kezdve a nagyböjt vasárnapjaira egy-egy rövid elmélkedést készített 2026-ban. Ezekben pápai dokumentumok és szentírási szakaszok segítségével szemlélik a böjtöt, mint önmegtagadást és megtérést, ami összeköti a teremtésvédelmet a szegények védelmével és a jövő generációk iránti felelősséggel. Nyolc egymáshoz kapcsolódó témát követnek majd ezek az elmélkedések: a tudatosság felkeltésétől a gyakorlati cselekvésig. Minden téma teológiai és szentírási alapokon köti a nagyböjti cselekedeteket (böjt, ima, alamizsna) a teremtésvédelemhez. Az elmélkedések végén olvasható néhány tipp a leírt gondolatok megélésének segítésére.
Marton Zsolt megyéspüspök a váci Nagyboldogasszony-székesegyházban mutatta be a nagyszombati húsvéti vigília szertartását, amelyen a Váci Egyházmegye szeminaristái biztosították az asszisztenciát. A főpásztor szentbeszédében a Római levél gondolatait emelte ki a keresztségben új életre támadt emberről hangsúlyossá téve ezúttal a húsvéti szertartásban megújított keresztségi fogadalmakat.
Nagypéntek az egyházi év legcsendesebb napja: Jézus elítélésének, keresztútjának, halálának és temetésének napja. Az Egyház – ősrégi hagyomány alapján – ezen és a következő napon egyáltalán nem mutat be szentmiseáldozatot. Arra a napra emlékezünk, amikor maga az örök Főpap mutatta be áldozatát a kereszt oltárán. A Jézust jelképző oltár teljesen dísztelen: nincsen rajta sem kereszt, sem terítő, sem gyertya. A nagypénteki szertartást Marton Zsolt megyéspüspök vezette a váci Nagyboldogasszony-székesegyházban. Az asszisztenciát a Váci Egyházmegye szeminaristái biztosították.2026. április 11. szombat
Leó és Szaniszló
Miután húsvétvasárnap reggel Jézus feltámadt, először Mária Magdolnának jelent meg, akiből (annak idején) hét ördögöt űzött ki. Magdolna elment, és elvitte a hírt a gyászoló és szomorkodó...
Összes program »