Dejtáron augusztus 7-én sokan vettek részt a falu temetőjében tartott keresztmegáldáson, majd a katolikus templomban celebrált szentmisén – bekapcsolódva abba az imasorozatba, melynek célja, hogy Esterházy János életét, lelki örökségét minél többen megismerjék, és Isten szolgája mielőbb a boldogok közé kerüljön. Az eseményről a Magyar Kuríron megjelent beszámolót szerkesztve osztjuk meg.

Folytatódik a négy éve tartó mise- és kulturális programsorozat – minden hónap első szerdáján más és más település templomában, amelynek célja, hogy hozzájáruljon Isten szolgája Esterházy János boldoggáavatásához. A hívek ezúttal a Nógrád megyei Dejtáron gyűltek össze.

Gréczi László, a falu szülötte, a Magyar Kultúra Lovagja, mint a rendezvény főszervezője köszöntötte a megjelenteket a temetőben, ahol megáldották a Lencsés Zsolt freskófestő (akinek nevéhez fűződik az alsóbodoki Esterházy János Zarándokközpont belső terének kialakítása is) kezdeményezésére – összefogással – felújított világháborús hősök keresztjét. A keresztet a dejtári özvegy Bacsa Sándorné állíttatta férje és a dejtári I. világháborús áldozatok emlékére 1920-ban. A keresztfelújításhoz a legfőbb adakozó a Közjóért Alapítvány volt. A felújított keresztet Máthé György esperes szentelte meg.

A keresztszentelés után a helyi katolikus templomban folytatódott az esemény, ahol szentmisét mutattak be Esterházy János boldoggá avatásáért. A szentbeszédet Vagyóczky József nyugalmazott esperes mondta, aki már évek óta nyomon követi és támogatja az imasorozat célját. Prédikációjában Eszterházy János felvidéki politikus, a szeretetet, igazságot és igazságosságot hirdető mártír életéről beszélt, mely örökség erőt adhat a ma élőknek is.

A szentmise után Gréczi László elmondta, hogy az oltárképet, Márton Lajos Szűz Mária születése című alkotását és a márványoltár két fő szobrát ugyancsak özv. Bacsa Sándorné adományozta a templomnak: Szent Sándor püspök szobrát a férje, Szent Rozália szobrát pedig korán elhunyt leánya emlékére állíttatta. Megemlékeztek Luspay Kálmánról is, aki harminc évig volt a falu kántora és iskolaigazgatója. Tiszteletére Lőrincz Sarolta Aranka elénekelte a hajdani kántor Imádkozzunk a hazáért című szerzeményét, majd egy Mária-ének hangzott el a dejtári Kisboldogasszony-templomban. A napot szeretetvendégség zárta.

Fotók és forrás: Magyar Kurír (Sipos Kata)