A tábor témája a Jézussal való találkozás volt, a hét mottója pedig: „Kövess engem!” Ehhez a Szentírásból, Márk evangéliumának 10. fejezetéből a jerikó vak, Bartimeus meggyógyítását hívtuk segítségül, dolgoztuk fel élményszerűen, sok játékkal, kézműves foglalkozással, kirándulással, énekekkel és hálaadó imádsággal.

A tábor témájának kiválasztásánál célunk az volt, hogy a gyermekek felismerjék: a Jézussal való találkozás megváltoztatja, átformálja az ember életét, és fontos, hogy tudatosodjon bennük a ráhagyatkozó, mély bizalom Istennel kapcsolatban. Olyan történeteket és bizalomjátékokat választottunk ehhez a szentírási részlethez, amiben felismerik, hogy az ember nem csak a szemével lát, hanem a szívével is, mint ahogyan a meggyógyított jerikói vak szemével látta a názáreti Jézust, a szívével pedig felismerte, hogy Jézus az Isten Fia, s ezután követte őt.

A tábor folyamán volt hitéleti tanítás, kiscsoportos foglalkozás, kirándulás, közösségi játék, festés, színezés, tánc, énektanulás. Az első napunkat nyitó szentmisével kezdtük, melyet Ipoly atya mutatott be, és több hittanos is szolgált az oltárnál. A tízórai után megismerték Bartimeus történetét a gyerekek. Ezután megtapasztalhatták, hogy milyen lehet egy vak ember élete, bekötött szemmel, tapintás, hallás alapján tájékozódtak.  

A második napon is lelkesen jöttek a gyerekek, mindenki a táboros pólóját vette fel, mert egésznapos buszos kiránduláson vettünk részt. A Nyírjesi Füvészkert és Vadasparkba utaztunk el, ahol a 15 hektáros Vadaspark kifutóiban megismerkedhettünk a hazai nagyvad fajokkal, állatsimogató, és erdei játszótér is várt bennünket. Figyeltünk a természet adta szépségekre, és a környezet megóvására is például azzal, hogy távozásunk előtt nem hagytunk magunk után szétszórt hulladékot.

Szerdán sem unatkoztunk, csoportfoglalkozás után memóriajáték, kézműves foglalkozásoké volt a főszerep. Többek között volt kavicsfestés a nyírjesi vadasparkban látott állatokat, madarakat festették meg, volt gyöngyfűzés, amihez szintén nagyon fontos az érzékszerveink működése. Szép alkotások születtek a szorgos kis kezek alatt. A finom ebéd elfogyasztása után délután a szabad játék és a számháború sem maradhatott el, amit minden évben nagyon várnak a hittanos gyerekek.

Csütörtökön, az utolsó tábori napunkon is bevetettük az érzékszerveinket, bekötött szemmel kellett felismerni a fűszereket illatukról, a tárgyakat tapintásukról, a gyümölcsöket, zöldségeket ízükről. Ezután arról beszélgettünk, hogy mi milyen módon találkozhatunk Jézussal. Igaz, hogy nem láthatjuk testi szemünkkel, de hitünkkel felismerhetjük, mi is bizalommal kérhetjük segítségét, mint Bartimeus, az imádságainkkal.

A délutáni foglalkozás keretében imatányért készítettünk, amit haza is vittek a  gyerekek, hogy otthon közösen a testvérrel, szülővel együtt is imádkozzanak a nap bármely szakaszában képességeinkért, a teremtett csodálatos világunkért, amit Isten ránk bízott.  A tábor zárásaként a templomban hálát adtunk az együtt eltöltött élményekért, a segítő fiatalokért, pedagógusokért, szülőkért, nagyszülőkért, akik sok finomsággal, gyümölccsel, süteménnyel leptek meg bennünket.

Köszönetet mondunk Ipoly atyának, a tábor lelki vezetéséért, és a Váci Egyházmegyének az anyagi támogatásért, hogy idén is létrejöhetett az immár 11. napközis hittantáborunk.

A Váci Egyházmegyében idén összesen 162 nyári napközis, hittanos, gyermek, ifjúsági vagy családos tábor valósul meg több mint 9000 fő részvételével. A táborokat az egyházmegye 127 millió forinttal támogatja.