CSALÁDPASZTORÁCIÓ
IFJÚSÁGPASZTORÁCIÓ
TEREMTÉSVÉDELEM
KÓRHÁZLELKÉSZSÉG
CIGÁNYPASZTORÁCIÓ
BÖRTÖNPASZTORÁCIÓ
» HÍREINK »
Szent István király ünnepén, augusztus 20-án tartották a cserhátsurányi templom búcsúnapját és adtak hálát Grenyó János 25 éves kántori szolgálatáért, valamint ünnepélyes keretek között beiktatták Koplányi Bence plébániai intézőt. A szentmisét egyházmegyénk főpásztora Marton Zsolt celebrálta. Simon Zoltán SC plébániaszervező diakónus és Vagyóczky József nyugalmazott plébános beszámolóját szerkesztve adjuk közre.Augusztus 20-án, Szent István királyunk ünnepén, Cserhátsurány templombúcsúján két testvérünket is ünnepeltük.
Grenyó János testvérünk 25 éve végzett a Váci Egyházmegyei Kántorképző Tanfolyamon és kezdte meg kántori szolgálatát a cserhátsurányi templomban.
A napi evangélium a kőszikláról, mint a ház biztos alapjáról szólt, "Ez az alap, amely megtartja életünket és egyházközségünket, maga Jézus Krisztus. Azt kértem Jánostól a kántori eskütételének megújításakor, hogy maradjon meg a feleségének, a családjának és a közösségének a sziklájaként és kapaszkodjon továbbra is a Szentháromságos Istenbe.” – fogalmazott Marton Zsolt.
Koplányi Bence testvérünk eskütételével pedig beiktatásra került a cserhátsurányi főplébánia és a hozzá tartozó egyházközségek (Cserháthaláp, Herencsény, Terény, Szanda) plébániai intézője, az országban elsőként. A szolgálatát a főállása mellett látja el. Az egy éves képzés végén, idén szentmise keretében kapta meg a küldetési oklevelét Marton Zsolt püspöktől.
A főpásztor beszédében építkezésre hívta Jánost és Bencét, ahogyan minden munkatársát is: „Arra kérem őket, hogy építsük újjá a meglévő sziklakövekre a plébániát és az egyházközséget. Szent XXIII. János pápa mondta, hogy a plébánia legyen a falu kútja, ahová a falu minden lakosa vízért jár. Legyen a hívők közösségének helye legyen a világban, ugyanakkor mindenkit e közösségbe szólító meghívás jele és eszköze is; s végül, hogy mindenkit szolgálva nyitott ház legyen”.
*
Az országban elsőként egyházmegyénkben állt szolgálatba intéző: feladata a mindenkori plébános munkájának segítése és a közösség építése, az adminisztratív és a gondnoki feladatok koordinálása, a munkafolyamatok ellenőrzése és szükség esetén elvégzése.
Szolgálata kiterjed:
– a sekrestye
– az adminisztráció és pénzügyek,
– a kommunikáció az elöljárókkal és munkatársakkal,
– a műemlékvédelem,
– az üzemeltetés, karbantartás területeire.
A bibliai alapokon nyugvó szolgálat mai létjogosultságát az Egyház Tanítóhivatala is megerősítette, mint a világiak részvételét és küldetését az Egyház működésében. A Világi hívőknek az Egyházban és a világban betöltött hivatásáról és küldetéséről (1988. december 30. – Christifideles Laici 9.) című dokumentum így fogalmaz: „ (…) a hívők teljes mértékben az Egyházhoz és annak misztériumához tartoznak; és hivatásuk ismertetőjegye, vagyis karaktere az, hogy „sajátos hivatásuk alapján … az ideigvaló dolgok intézése és Isten szerint való rendezése által keressék Isten Országát.” LG 31. Világi hívőkön itt – mondja a Lumen Gentium – az egyházi rend és az Egyházban jóváhagyott szerzetesség tagjain kívül az összes Krisztus-hívőt értjük; azokat, akik a keresztséggel Krisztus testébe épültek, Isten népét alkotják, és a maguk módján Krisztus papi, prófétai és királyi hivatalának részeseiként az egész keresztény nép küldetését teljesítik az Egyházban és a világban.”
A plébániai intéző esküjének szövege:
Én N. N. Isten előtti felelősségem tudatában ünnepélyesen esküszöm, hogy mint a cserhátsurányi Szent István plébánia, a cserháthalápi Szent Péter és Pál plébánia, a herencsényi Szent Mihály Arkangyal plébánia, a terényi Szent András plébánia, a szandai Szent Márton plébánia intézője életemmel és munkámmal egyházunk javát akarom előmozdítani, erkölcsi és anyagi értékeit védve. Plébániánk lelki és anyagi érdekeit figyelembe véve Isten és az Anyaszentegyház törvényei szerint akarok munkálkodni. Kérem ehhez az Úr Jézus kegyelmét, a Magyarok Nagyasszonya, valamint egyházmegyénk védőszentje, Szent Mihály arkangyal pártfogását, a hívek áldozatos támogatását és egyházunk áldását. Isten engem úgy segéljen! Ámen.
Fotó: Cserhátsurány Főplébánia
Marton Zsolt megyéspüspök a váci Nagyboldogasszony-székesegyházban mutatta be a nagyszombati húsvéti vigília szertartását, amelyen a Váci Egyházmegye szeminaristái biztosították az asszisztenciát. A főpásztor szentbeszédében a Római levél gondolatait emelte ki a keresztségben új életre támadt emberről hangsúlyossá téve ezúttal a húsvéti szertartásban megújított keresztségi fogadalmakat.
Nagypéntek az egyházi év legcsendesebb napja: Jézus elítélésének, keresztútjának, halálának és temetésének napja. Az Egyház – ősrégi hagyomány alapján – ezen és a következő napon egyáltalán nem mutat be szentmiseáldozatot. Arra a napra emlékezünk, amikor maga az örök Főpap mutatta be áldozatát a kereszt oltárán. A Jézust jelképző oltár teljesen dísztelen: nincsen rajta sem kereszt, sem terítő, sem gyertya. A nagypénteki szertartást Marton Zsolt megyéspüspök vezette a váci Nagyboldogasszony-székesegyházban. Az asszisztenciát a Váci Egyházmegye szeminaristái biztosították.
A nagycsütörtök esti liturgiában az utolsó vacsora felidézésével az eucharisztia alapítására emlékezünk, amikor Jézus maga köré gyűjtötte tanítványait. Az ünnepi szentmisét Marton Zsolt megyéspüspök mutatta be a Nagyboldogasszony-székesegyházban. Az asszisztenciát a Váci Egyházmegye szeminaristái biztosították.
Április 2-án délelőtt tartotta Marton Zsolt a hagyományos olajszentelési szentmisét Vácon, a Nagyboldogasszony-székesegyházban. Az egyházmegye papsága mellett a hívek is szép számban vettek részt az ünnepi szentmisén, amelyen a betegek és a katekumenek olaját, valamint a szent krizmát áldotta meg a főpásztor.2026. április 5. vasárnap
Vince
A hét első napján, kora reggel, amikor még sötét volt, Mária Magdolna kiment a sírhoz. Odaérve látta, hogy a követ elmozdították a sírtól. Erre elfutott Simon Péterhez és a másik tanítványhoz, akit Jézus szeretett,...
Összes program »