CSALÁDPASZTORÁCIÓ
IFJÚSÁGPASZTORÁCIÓ
TEREMTÉSVÉDELEM
KÓRHÁZLELKÉSZSÉG
CIGÁNYPASZTORÁCIÓ
BÖRTÖNPASZTORÁCIÓ
Templomok miserendje »
» HÍREINK »
A közel százéves múltra visszatekintő főiskola 2004-ben költözött Vácra.„Húsz év sem egy patinás magyarországi kisváros, sem egy nagy hagyományú felsőoktatási intézmény életében nem tűnik nagy időnek. A sokak számára még ma is Zsámbékkal összefonódó Apor Vilmos Katolikus Főiskola váci élete mégis meghatározó az intézmény történetében – ahogy talán a városéban is. Vác és környéke nemcsak hallgatóink derékhadát határozza meg, hanem a regionális igényekhez illeszkedő képzési portfóliónkat, oktatóinkat is” – mondja Dr. Gloviczki Zoltán, az Apor Vilmos Katolikus Főiskola rektora.
A főiskola története a 20. század első felében kezdődött: 1929-ben a Szent Keresztről Nevezett Irgalmas Nővérek Zsámbékon létrehozták az ország egyik legjobban felszerelt, legmodernebb tanítóképzőjét, ahol 1948-ig több mint 900 növendék szerzett tanítónői oklevelet. A második világháború után államosítás, majd majdnem 30 évig tartó kényszerszünet következett, az oktatás csak 1977-ben indulhatott újra. A rendszerváltást követően a katolikus egyház visszavette az intézményt, amely 2000-ben felvette a vértanú püspök, Apor Vilmos nevét.
2003 augusztusában azonban az épület tetőszerkezete kigyulladt, és több mint fele leégett. A használható termek nem bizonyultak elegendőnek a hallgatók számára, a tűzeset miatt pedig fény derült az épület addig rejtett statikai hibáira is, így Zsámbékon nem folytatódhatott az oktatás.
A főiskola Vácon talált új otthonra, az oktatók és a hallgatók 2004 szeptemberében vették birtokba a Nagyboldogasszony-székesegyház szomszédságában lévő egykori papi szemináriumot. A több mint 240 éves, copf stílusú épület mindig is a nevelést-oktatást szolgálta: a szeminárium termeiben évtizedekig állami gimnázium működött, később újra egyházi intézmény kapott helyet a patinás falak között.
Az Apor Vilmos Katolikus Főiskola „szíve” ma is a Schuszter Konstantin téri főépület, de az intézményhez tartozik a Szent Miklós téri korábbi középiskola, Szent József Kollégiumuk a Honvéd utcában található, 2018-ban pedig megnyitott a főiskola budapesti campusa is.
Pedagógusok és segítő szakemberek a régiónak
Ma már az ország számtalan iskolájában, óvodájában, szociális intézményében és plébániáján találkozhatunk olyan szakemberekkel, akik Vácon szerezték meg diplomájukat, ám az intézménynek különösen fontos szerepe van a régió pedagógus-utánpótlásában. Pedagógusképzési kínálatuk ugyanis kifejezetten gazdag: óvodapedagógusnak készülő hallgatóik például magyar és angol nyelvű képzés közül választhatnak, emellett német, szlovák és roma/cigány nemzetiségi szakirányt is kínálnak, ahogy a tanító szakon is több szakirány érhető el. Alapszakjaik közül népszerű a csecsemő- és kisgyermeknevelő, valamint a szociálpedagógia képzés is, de katekétákat, lelkipásztori munkatársakat és kántorokat is képeznek.
A diplomás érdeklődők három mesterszak – neveléstudomány, szociálpedagógia, mentálhigiénés közösség- és kapcsolatépítő – mellett számos egyedülálló szakirányú továbbképzés közül is válogathatnak, ilyen például a 3D-pedagógia és a bábpedagógia módszereit bemutató, az atipikus fejlődésű gyerekekkel foglalkozó szakembereknek szóló, vagy a fejlesztő biblioterápia szakirányú továbbképzés. Nem véletlen, hogy egyre többen választják a főiskolát: szakjaikra 2023-ban és 2024-ben is rekordszámú hallgató került be.
Istentől kapott erőt ahhoz, hogy le tudjon mondani gyerekkori álmáról. Varga András atya válogatott focista szeretett volna lenni, középiskolás évei alatt leigazolta a Soproni Sport Egyesület. Mégis a Műszaki Egyetemen szerzett diplomát, de ekkor már a papi szemináriumba készült. A Salgótarjánban 20 éve szolgáló esperes-plébánost Pro Urbe díjjal tüntette ki az önkormányzat. A NOOL.HU interjúját közöljük.
Hamvazószerdán, a Szent Negyvennap, vagyis a nagyböjt kezdetén szentmisét mutatott be Marton Zsolt püspök a váci Nagyboldogasszony-székesegyházban. Ezen a napon az elmúlás jeleként a hívek homlokát hamujellel jelölik meg. A nagyböjt felkészülés az Egyház legnagyobb ünnepére, Húsvétra, amikor Krisztus feltámadására emlékezünk.
A Naphimnusz Egyesület Hamvazószerdától kezdve a nagyböjt vasárnapjaira egy-egy rövid elmélkedést készített 2026-ban. Ezekben pápai dokumentumok és szentírási szakaszok segítségével szemlélik a böjtöt, mint önmegtagadást és megtérést, ami összeköti a teremtésvédelmet a szegények védelmével és a jövő generációk iránti felelősséggel. Nyolc egymáshoz kapcsolódó témát követnek majd ezek az elmélkedések: a tudatosság felkeltésétől a gyakorlati cselekvésig. Minden téma teológiai és szentírási alapokon köti a nagyböjti cselekedeteket (böjt, ima, alamizsna) a teremtésvédelemhez. Az elmélkedések végén olvasható néhány tipp a leírt gondolatok megélésének segítésére.
Meghallani és böjtölni - A nagyböjt mint a megtérés ideje2026. február 22. vasárnap
Gerzson
Abban az időben: A Lélek a pusztába vitte Jézust, hogy a sátán megkísértse. Negyven nap és negyven éjjel böjtölt, végül megéhezett. Odalépett hozzá a kísértő és így szólt: „Ha Isten Fia vagy, mondd, hogy...
Összes program »