A váci Székesegyház 2021 májusától jelentős belső felújításon esett át, melynek egyrészt célja volt az állagmegóvás, másrészt pedig, hogy a belső tér a 21. századi követelményeknek megfeleljen mind a liturgia, mind az idegenforgalom számára. A felújítás a Magyar Kormány támogatásával valósult meg, közel 2 milliárd forint támogatásból.

„Nagy pillanat küszöbéhez érkeztünk; örömmel készülődünk a belülről teljesen megújított Székesegyház megáldásának, és az új, rögzített oltár felszentelésének napjához. Hatalmas munkálatok zajlottak itt; több mint 5000 négyzetméter freskófelület restaurálása, belső festés valósult meg, de a hangosítás, a világítás, a padozat és a szentély is megújult” – mondta Marton Zsolt váci megyéspüspök a sajtó munkatársai számára szeptember 6-án tartott tájékoztatón.

A Székesegyház felújításának lényeges része volt a szentély megújítása. Ezen belül központi szerepet tölt be az Eucharisztia ünneplésére szolgáló ún. szembemiséző oltár, amely a II. Vatikáni Zsinatot követő liturgikus előírásoknak megfelelően immár a padlótól elmozdíthatatlan, kőből készült oltár lett. „A Szentírás sokszor utal Krisztusra, mint sziklára, mint élő kőre, így ennek a jelképszerűségnek sokkal jobban megfelel az, ha fix és kőből készült az oltár” – fejtette ki Szabad Attila püspöki szertartó. Ezen kívül, az Isten igéjének hirdetésére szolgáló, ugyancsak fix ambó (felolvasóállvány) kapott helyet a szentélyben, valamint a papság és a szolgálattevők részére új ülőbútorzat készült.

Az új oltár, ambó és ülőbútorzat tervezőjét a Váci Egyházmegye meghívásos pályázatot útján választotta ki. A tervezői pályázatra több mint tíz alkotó kapott meghívást, hatan adtak be pályamunkát, amelyeket a kompetens egyházi személyekből álló, héttagú Oltárbizottság bírált el Marton Zsolt püspök elnökletével. A nyertes pályamunka tervezője a Kollektív Műterem, és vezető tervezője, Kovács Zoltán Pro Architectura-díjas építész volt.

A végleges tervek a megbízóval szoros együttműködésben születtek meg, amelynek során – az eredetileg a régi liturgiára épült tér adta korlátok között is – törekedtek a mai liturgia és a többcélú liturgikus használat szempontjainak érvényre juttatására, ugyanakkor igyekeztek tiszteletben tartani a tervező alkotói szabadságát is. A liturgikus adaptációk mellett fontos szempont volt a szakralitás megőrzése, a harmónia és a praktikum is. Szabad Attila elmondta; az oltárhoz – melybe Szent Jusztinusz vértanú ereklyéje kerül majd - külön terveztek gyertyatartókat, valamint egy körmeneti keresztet is.

Végeredményben egy modern, de formavilágában a Székesegyház meglévő építészeti elemeire reflektáló oltár és egy vele stíluspárbeszédben álló ambó született meg. A művészeti koncepció kapcsán Kovács Zoltán tervező úgy fogalmazott: „a fő koncepciónk az volt, hogy egy új fókuszpontot teremtsünk a templomtérben, hogy az oltár a térbeli rendnek az origója legyen, amely magához vonzza a tekintetet, és a szakralitást valahogyan megfogja. Az oltár félkör motívuma jelképezi a szent sír elől elhengerített követ. Figyeltünk ezenkívül még a szín- és térbeli harmónia megvalósulására is.”

A márványtömb, amelyből az oltárt és az ambót faragták, a törökországi Efezushoz közeli vidékről származik. A keresztény hagyomány szerint Efezus az a hely, ahol Szűz Mária életének utolsó éveit élte, itt szenderült el, és innen egyenesen a Mennyországba vétetett. Ez a tény azért bír külön jelentéstartalommal a váci Nagyboldogasszony-székesegyház esetében, mert annak egyik titulusa éppen a Mennyekbe Fölvett Boldogságos Szűz Mária.

Az oltárkő kiválasztásánál a kőfaragómesterek elsősorban a repedésmentességre, illetve a fizikai méretekre figyeltek. A tömb megformálása körülbelül három hónapot vett igénybe; a faragás előtt 7 tonnát nyomott, a megmunkált oltár pedig 3 tonnás – így az altemplom födémje biztonsággal elbírja. Az oltár helyretétele egy teljes napot vett igénybe; a legnagyobb kihívást a Székesegyházon belüli, kézi erővel történő mozgatása jelentette, valamint a három szentélylépcső magasságának áthidalása. Minden folyamatot figyelembe véve (törökországi és hazai vágások, megmunkálás, szállítás, mozgatás) körülbelül 20-25 ember munkája kellett ahhoz, hogy a Székesegyház új oltára elkészülhessen, illetve helyére kerüljön.

A szentélybe új, egységes stílusú, és az építészeti környezettel harmonizáló, ugyanakkor a használati szempontokat is figyelembe vevő fa bútorzat készült, amelynek részét képezik a kétoldalt található, háromsoros – elöl lehajtható ülőhelyekkel négysorosra bővíthető – padsorok, az új papi szék, valamint más kiegészítő ülőbútorok és bútorelemek.

Mindemellett a hétköznapi szentmisék alkalmával használatos oldalkápolna (kanonoki kápolna) liturgikus berendezése is megújult. „A kápolna berendezése a XIX. század végének, illetve a XX. század elejének ízlésvilágát tükrözi. Az egész székesegyházi rekonstrukciónál az volt a cél, hogy minden értéket megőrizzünk, ami valaha létrejött, és ha csak lehetséges, semmit se pusztítsunk el abból, amit az őseink ránk hagytak. Ennek köszönhető, hogy megmaradtak a stallumok (a klérus számára kialakított ülőhelyek), valamint a kápolna szembemiséző oltára” – mondta Dr. Varga Lajos segédpüspök.

Szeptember 21-én, szombaton a Székesegyház ünnepélyes átadásának napján 10 órától ünnepi szentmise keretében Marton Zsolt váci püspök felszenteli az új oltárt, és a megáldja a felújított templomot. Az ünnepre várja az egyházmegye papságát, híveit, Vác város lakosait, a felújításban közreműködőket és minden érdeklődőt. Az ünneplés a délután folyamán tovább folytatódik ingyenes programokkal: 17 órától a felújított székesegyházat Dr. Nagy Veronika művészettörténész mutatja be, majd 18 órától ünnepi harsona-orgona koncert zendül fel, melyen közreműködik Almásy László Attila orgonaművész és a Corpus Harsona Kvartett.

Az Ars Sacra Fesztivál keretében felvezető programok előzik meg a székesegyház átadását: lesz például művészettörténeti előadás a székesegyház freskóiról, könyvbemutató, új fotókiállítás nyílik, valamint egy kültéri kiállítás is a templom építéséről és felújításáról. A részleteket ide kattintva találja meg!

Az átadást követően visszatér a liturgikus élet is a templom falai közé. Szeptember 21-től a Székesegyházban hétköznap (hétfőtől péntekig) 18 órakor lesz szentmise a Kanonoki kápolnában, vasárnap pedig 10 órától, 11.30-tól és 18 órától. Az esetleges változásokat az Alsóvárosi plébánia honlapján lehet majd követni,  valamint a templom bejáratánál kifüggesztett információs táblán.

A székesegyház várja a turistákat is. Hétköznap és vasárnap a liturgikus eseményeken kívül a Székesegyház előtere nyitva lesz a korábbi gyakorlatnak megfelelően, oda bárki beléphet jegyvásárlás nélkül. Szombatonként az egész templomtér szabadon, jegyvásárlás nélkül bejárható lesz, csoportos és idegenvezetővel történő látogatás esetén azonban jegyet kell váltani.