CSALÁDPASZTORÁCIÓ
IFJÚSÁGPASZTORÁCIÓ
TEREMTÉSVÉDELEM
KÓRHÁZLELKÉSZSÉG
CIGÁNYPASZTORÁCIÓ
BÖRTÖNPASZTORÁCIÓ
Templomok miserendje »
» HÍREINK »
Búcsúi szentmisét mutatott be Ternyák Csaba egri érsek a máriabesnyői Boldogasszony-kegyhelyen szeptember 8-án. Az Egri Főegyházmegye és a Magyar Kurír írását adjuk közre.A szentmise előtt Sergio Tellan kapucinus szerzetes köszöntötte a jelenlévőket és megköszönte Ternyák Csaba egri érseknek, hogy elfogadta meghívásukat.
A főpásztor elmondta, számos alkalommal járt már a kegyhelyen, ahová mindig örömmel jön, itt a kapucinus szerzetesek hűségükkel, a Szűzanya iránti szeretettel és tisztelettel segítik lelki épülésünket.
Szentbeszédében rámutatott: Szűz Mária születésnapja az Egyház nagy családjának közös ünnepe. A bensőséges ünnepet a népi jámborság szép megnyilvánulásai veszik körül, ez mutatkozik meg a magyar elnevezésében is, amikor a kicsi Máriát kisasszonynak, Kisboldogasszonynak nevezzük. Ennek a kislánynak a születése óriási hatással van az emberiségre: ő a második Éva, aki helyrehozza azt, amit az első Éva engedetlenségével elrontott. Mi pedig választhatunk, hogy az első Évával vagy a második Évával, Máriával akarunk-e tartani. Azért ünnepeljük Mária születésnapját, mert vele akarunk tartani. A főpásztor felidézte Szent II. János Pál pápa gondolatát, aki azt mondta, a Boldogságos Szűz Mária születése az egész világ megváltásának hajnala és reménye.
Mária élete és igenje kellett ahhoz, hogy elnyerje a nagyobb boldogságot, a mennybevételt. Amikor a Boldogságos Szűz Mária az angyali üdvözlet után útra kelt, hogy meglátogassa Erzsébetet, ő a Szentlélek által eltöltve áldottnak mondta Máriát, akit az Úr anyjának nevezett. Mi is Erzsébet bibliai szavait ismételgetjük mindannyiszor, amikor az Üdvözlégyet, a rózsafüzért imádkozzuk.
Amikor Mária meglátogatta Erzsébetet, elindult a hit útján, és rábízta magát az Úrra. Abban pedig, hogy az Üdvözítő anyja lett, nem méltóságot, hanem meghívást élt meg. Meghívást arra, hogy ő legyen az Úr első tanítványa. Végig szoros kapcsolatban állt fiával, ezért földi élete végén fölvétetett a mennybe. Azóta oltalmaz minket és közbenjár értünk. Erzsébet azért mondja Máriát boldognak, mert hitt annak beteljesedésében, amit az Úr mondott neki. A boldogság forrása tehát a hitben keresendő.
Szent Ágoston is megjegyzi: nagy kiváltság, hogy Mária az üdvözítő édesanyja lehet, ám a hite még fontosabb. Láthatjuk, hogy Máriának a hite volt boldogsága forrása, az emberiség számára pedig ez az üdvösség útja. Ha boldogok szeretnénk lenni, vigyáznunk kell hitünkre, mert az élő hit lehet a garanciája annak a boldogságnak, amelyre mindenki törekszik.
Nekünk, hívő embereknek a legnagyobb élményünk, amikor megérezzük azt, hogy nem vagyunk egyedül, velünk van az Isten, és mindezt Máriának, az ő igenjének köszönhetjük – zárta tanítását Ternyák Csaba egri érsek.
A szentmise körmenettel zárult.
Fotó: Egri Főegyházmegye
Egy évvel ezelőtt, 2025 húsvétján indult a Váci Egyházmegye Lélekjelenlét podcast csatornája. Az induló műsor első vendége Marton Zsolt megyéspüspök volt, akárcsak most, az első évforduló alkalmából. Mai műsorunk különlegessége, hogy Püspök atya azokra a kérdésekre válaszol, amelyeket a hívek küldtek meg számunkra a facebook posztban szereplő felhívásunkra. A kérdések között a személyes kérdések mellett vannak papi, püspöki hivatásához kapcsolódóak, érkeztek a szentségek kiszolgáltatásával kapcsolatos konkrét kérdések, valamint az Egyházról általában és az aktuális kihívásokról.
A Naphimnusz Egyesület Hamvazószerdától kezdve a nagyböjt vasárnapjaira egy-egy rövid elmélkedést készített 2026-ban. Ezekben pápai dokumentumok és szentírási szakaszok segítségével szemlélik a böjtöt, mint önmegtagadást és megtérést, ami összeköti a teremtésvédelmet a szegények védelmével és a jövő generációk iránti felelősséggel. Nyolc egymáshoz kapcsolódó témát követnek majd ezek az elmélkedések: a tudatosság felkeltésétől a gyakorlati cselekvésig. Minden téma teológiai és szentírási alapokon köti a nagyböjti cselekedeteket (böjt, ima, alamizsna) a teremtésvédelemhez. Az elmélkedések végén olvasható néhány tipp a leírt gondolatok megélésének segítésére.
Marton Zsolt megyéspüspök a váci Nagyboldogasszony-székesegyházban mutatta be a nagyszombati húsvéti vigília szertartását, amelyen a Váci Egyházmegye szeminaristái biztosították az asszisztenciát. A főpásztor szentbeszédében a Római levél gondolatait emelte ki a keresztségben új életre támadt emberről hangsúlyossá téve ezúttal a húsvéti szertartásban megújított keresztségi fogadalmakat.
Nagypéntek az egyházi év legcsendesebb napja: Jézus elítélésének, keresztútjának, halálának és temetésének napja. Az Egyház – ősrégi hagyomány alapján – ezen és a következő napon egyáltalán nem mutat be szentmiseáldozatot. Arra a napra emlékezünk, amikor maga az örök Főpap mutatta be áldozatát a kereszt oltárán. A Jézust jelképző oltár teljesen dísztelen: nincsen rajta sem kereszt, sem terítő, sem gyertya. A nagypénteki szertartást Marton Zsolt megyéspüspök vezette a váci Nagyboldogasszony-székesegyházban. Az asszisztenciát a Váci Egyházmegye szeminaristái biztosították.2026. április 8. szerda
Dénes
Húsvétvasárnap ketten a tanítványok közül egy Emmausz nevű faluba mentek, amely Jeruzsálemtől hatvan stádiumra (két-három óra járásnyira) fekszik. Útközben megbeszélték egymás között mindazt, ami történt....
Összes program »