CSALÁDPASZTORÁCIÓ
IFJÚSÁGPASZTORÁCIÓ
TEREMTÉSVÉDELEM
KÓRHÁZLELKÉSZSÉG
CIGÁNYPASZTORÁCIÓ
BÖRTÖNPASZTORÁCIÓ
Templomok miserendje »
» HÍREINK »
A váci Kolpingosok augusztusban lengyelországi zarándokúton imádkoztak és adtak hálát családjaikért az Úrnak. Balázs András atya vezetésével több zarándok helyet is felkerestek. Szeptember első napjaiban pedig Lentiszombathelyre, egy Mária szobrot őrző tölgyfájához látogattak, négy másik Kolping Családdal karöltve. Komárominé dr. Kucsák Mónika beszámolóját olvashatják.A Krakkói zarándokút
Busszal indultunk egy lengyelországi Krakkó-Chestochowa-Zakopane utazásra, Balázs András atyával. Kolping családunk második buszos zarándoklata volt az idei. Felvettük a kapcsolatot a Lengyelországi Kolping Szövetség elnökével, hogy találkozzunk egy mise erejéig. Szívesen vették az invitálást és augusztus 18-án, Krakkóban este hatkor az Isteni Irgalmasság Bazilikájának, Magyar Kápolnájában[1] , együtt vehettünk részt magyar misén, ahol András atya celebrálta a szentmisét és Komáromi Gitta, valamint Fekete András biztosították számunkra a gitáros zenei szolgálatot.
Ami fontos számunkra, hogy egy nagy család tagjai vagyunk egy nagy keresztény közösségé, azon belül a Kolping családé, ami országokon, földrészeken átívelő szervezet. Követi Adolf Kolping eszmeiségét és összekovácsolja a családokat és együtt a gyerektől az idősekig mindenki számára egy tevékeny közösséget alkot.
Utunk második napján a Wielicka sóbányát látogattunk meg és zártuk napunkat a közös kolping misével. Utazásunk harmadik napján Chestochowába kirándultunk, a Fekete Madonnához, ami nagy lelki feltöltődést adott mindenkinek. Negyedik napon indultunk hazafelé, betértünk Zakopanéba, megnéztük Zakopane egyik legismertebb templomát a Fatimai Szűzanya templomot[2], majd egy autentikus piacot.
Hazafelé ismét akadtak problémák a busszal, elfolyt a hűtővíz, így pár órát kellett várnunk egy benzinkúton, míg újra el tudtunk indulni. Úgy, mint a tavalyi zarándoklatunknál, idén is a gondviselés segített minket, hogy egy benzinkút mellett derüljön ki a probléma, így nyugodt körülmények között tudtunk várakozni. Hálás szívvel gondolunk vissza erre a pár napra, amikor is sok lelkiélménnyel lettünk gazdagabbak.
[1] 1998-óta tartott a jelenlegi bazilika felépítése, amelyet nyáron 2002-ben II. János Pál szentelt fel, de a hely már az előtt is mozgalmas zarándokközpont volt. A templom egyik érdekessége a bazilika alatti részben található, különböző országokból érkező zarándokok számára tervezett 5 kápolna, amelyek közül az egyik magyar. A kápolnákat úgy tervezték, hogy egyszerre több nyelven lehessen bennük kényelmesen imádkozni.
A magyar kápolna kialakítását Antalóczy Lajos atya szorgalmazta. (Ő adta ki magyar nyelven 1988-ban Szent Fausztina nővér naplóját.) Katona István egri püspök folytatta ezt a munkát sok más segítővel együtt.(Seregély István egri érsek, Marian Rapacz atya, és sokan mások.) A kápolna teológiai-művészeti koncepcióját Puskás László görög katolikus pap -festőművész dolgozta ki és készítette el feleségével, Nadiával együtt 2003-2004 között. A díszítés mozaiktechnikával készült, a képeken közös, lengyel-magyar szenteket és boldoggá avatottakat láthatunk. A kápolna a Szentek közössége nevet kapta. Ez a kápolna a Magyar Katolikus Egyház adománya. A kápolnát 2004 október 9-én szentelte fel Erdő Péter bíboros, prímás, eszertgom-budapesti érsek. (www.magyarkurir.hu)
[2] melyet a zakopanei hívek építették hálából a Gondviselésnek, amiért 1981. május 13-án a római Szent Péter téren a merénylő pisztolygolyója néhány mm-el elkerülte II. János Pál pápa létfontosságú szerveit (www.magas.tatra-info)
*
A Mária-fánál
Szeptember elején folytattuk zarándoklatunkat a Mária-fához. Ez a hely Lentiszombathely ligetes területén van, ami nem más, mint egy Mária-szobrot őrző idős tölgyfa. Ez a fa a népi vallásosság emléke valószínűleg a XIX. században keletkezett, a Szűzanya tiszteletére. A legenda szerint a pásztorok, miközben őrizték a nyájat, találtak egy fadarabot, egy fatörzset, amiben emberre utaló jelek, vonások voltak, s Szűz Máriát vélték benne felfedezni. Felöltöztették, és nagy becsben tartották. Ma egy Szűz Mária szobor áll a törzsre rögzített oltárban, mivel az eredeti faragványt sajnos ellopták.
2024. szeptember 6-án 8 fővel, majd következő nap 7 fővel kibővülve - a Lenti Kolping család meghívásának eleget téve - leutaztunk Lentibe és másnap Lentiszombathelyre, ahol mind a tizenöten gyalogos menetben, Mária-énekeket énekelve jutottunk el a Mária fához.
A Kolping szentmisén 5 Kolping család vett rész. A Váci Kolping családot kivéve, a Nyugati körzet Kolping családjai vettek részt az alkalmon. A mise után visszavonultunk a kultúrházhoz, melynek udvarán főzőverseny indult, illetve már folyt, amibe mi is becsatlakoztunk. A vállalt ételünk a „Váci Ördögfalatok” volt, ami nem takart mást, mint egy jó, finom Dunamenti paprikáskrumplit. A közös főzés összehozta csapatunkat. A zsűrizés után kultúrális programon vettünk részt a Kolping családok részvételével. A program végeztével visszatértünk a szállásunkra. Az est folyamán meglátogatott minket a Szlovén Kolping Szövetség alelnöke, Mateja Oprckal. A jó hangulatú baráti beszélgetés megerősített minket abban, hogy jó dolgot csinálunk és vannak szövetségeseink, nem csak hazánkban. Hála ezért a közös programért is.
Szent Imre ereklyéje érkezett a szalmatercsi templomba 2025. szeptember 7-én, a szentmise alkalmából pedig megtelt a templom, a gyergyóditrói testvérek a csíksomlyói Szűz Mária áldását hordozó lobogóval érkeztek és énekelve vonultak be. Kapás Attila plébános a búcsúmise elején megszentelte a Szent Imre szobrot ábrázoló templomi zászlót, emlékeztetve a hit és a közösség erejére. Alább Tőzsérné Dudás Erika írását olvashatják.
Október 21–22-én ünnepelte a Gödöllői Premontrei Apátság közössége a Szent Ágoston prépostsági templom felszentelésének első évfordulóját. A kétnapos eseménysorozat keretében tartották a templom alapítására örökségét felajánló Sopronyi Kálmánka (1924–1937) egykori premontrei diák és szüleinek újratemetését is. A Magyar Kuríron megjelent írást adjuk közre.
Idén október 12-én ünnepelték a ságújfalui Szent László-templom búcsúünnepét. A templom belső tere új színeket kapott, az egyházközösség pedig a harangok zúgásával és közös imával adott hangot a megújulásnak. A több évtizedes hagyományt idéző templom 1939. októberi felszentelése óta most az új festés adta meg a hátteret az ünnepi szentmisének, amelyet Kapás Attila plébános vezetett. Szónokként Kovács Gábor diakónus, a Váci Egyházmegye Karitász igazgatója érkezett. A nap üzenete nem csupán a falak színéről szólt, hanem a hit megújulásáról, a közösségépítésről és arról a bizalomról, amely a helyi híveket összeköti. Dénes Katalin írását közöljük.
Az 1956-os forradalom évfordulójának előestéjén, október 22-én koszorúzással ünnepeltek a váci hívek a püspökség előtt az önkormányzati ünnepség keretei között. Pétery József püspök emléktáblájánál dr. Varga Lajos segédpüspök mondott beszédet. Egyházmegyénkben az 1956-os forradalom- és szabadságharc egyik legfontosabb történése a hívő nép számára, hogy Pétery József püspököt hazahozták Vácra a hejcei száműzetéséből.2025. november 1. szombat
Marianna
Abban az időben: Jézus látva a tömeget, fölment a hegyre, leült, tanítványai pedig köréje gyűltek. Akkor szólásra nyitotta ajkát, és így tanította őket: „Boldogok a lélekben szegények, mert övék a mennyek...
Összes program »