A búcsú ünnepének előestéjén, szombaton a hívek hagyományos Mária-köszöntőket mondanak és énekelnek, késő este gyertyafényes rózsafűzért imádkoznak a stációk mellett és virrasztanak. 18 órakor dr. Varga Lajos segédpüspök, általános helynök, majd éjfélkor dr. Tanczik Balázs Vác-Alsóváros plébános-helyettese mutattak be szentmisét a zarándokok számára.

Vasárnap reggel a körmenet a váci Nagyboldogasszony-székesegyház elől indult, majd a Hétkápolna-liget stációi között – amelyek Szűz Mária hét örömét és hét bánatát jelenítik meg - haladva érkezett meg a kegyhely kültéri oltárához, ahol Marton Zsolt megyéspüspök mutatta be az ünnepi szentmisét.

Marton Zsolt püspök szentbeszédében négy mariológust idézve jellemezte Szűz Máriát. Utalt arra, hogy Alexandriai Szent Cirill püspök milyen érvekkel támasztotta alá a Mária istenanyaságáról szóló dogmát, amelyet a II. Egyetemes Zsinat Efezusban 431-ben kimondott. Idézte Szent Bernát ciszterci apátot, aki Máriát egy szép hasonlattal tenger csillagának, azaz életünk mennyei iránymutatójának ábrázolja, akire mindig, minden körülmények között lehet számítani.

„A csillagokra jellemzőek, hogy ragyogó, szép, tiszta, határozott, de diszkrét fényt adnak. Ilyennek látjuk a betlehemi csillagot is, amely Jézus születését jelzi, és ilyen tapintatos alázattal volt jelen Jézus életének igazi csillaga, Mária, aki világra szülte őt, és mint első tanítvány a háttérben, végig kísérte Fia földi életét. A Boldogságos Szűz így tud bennünket is kísérni mindennapi életünkben, imádságainkban.”- mondta a püspök.

Hivatkozott Páduai (Lisszaboni) Szent Antal a ferences rend első teológusára, aki egész beszédsorozatot szentelt Szűz Máriának, és akinek a hagyomány szerint megjelent a gyermek Jézus és édesanyja.

Idézte Liguori Szent Alfonz itáliai morálteológust, aki a XVIII. század első felében, jelzők egész sorával elhalmozva dicsérte a Szeplőtelen Szűzet: „Óhajtom, hogy az egész világ megismerjen, mint a tövisek között pompázó fehér liliomot, amely Ádám bűnös gyermekei között, mint ragyogóan tiszta, egészen szent, Teremtőd bensőséges szeretetében jöttél a világra. Engedd, kérlek, hogy úgy dicsérjelek, mint maga Isten dicsért: Egészen szép vagy és szeplő nincsen Benned, legtisztább Galamb, egészen szent, aki mindig Isten barátnője voltál”.

Végül a püspök felidézte a Mária-napi ünnep eredetét utalva arra, hogy ezt az ünnepet Boldog XI. Ince pápa rendelte el hálából azért, mert Bécsnek a török megszállás alól való fölszabadításával (1683. szeptember 12-én) megnyílt az út Buda három évvel későbbi fölszabadítására (1686. szeptember 2.), és az idegen uralom veszélye elhárult Európától. A XVII. század végén ugyanis sokan Mária közbenjárását kérték, hogy Közép-Kelet-Európa felszabaduljon az iszlám-török uralom alól.

A búcsúi szentmisén koncelebrált Molnár Zsolt váci plébános, a zenei szolgálatot Varga László atya, egyházmegyei zeneigazgató vezette és részt vett többek között a Jeruzsálemi Szent Sír Lovagrend Váci Kerülete: Varga Attila tiszti vezető, valamint perjelük dr. Varga Lajos segédpüspök atya.

A szentmisét követően dr. Varga Lajos segédpüspök bemutatta a híveknek a kegytemplomot és annak szakrális és művészeti értékeit, majd délután 17 órakor régi rítusú szentmisét ünnepeltek a templomban.

A Szűz Mária tiszteletére épített Hétkápolna kegytemplom 1815 óta búcsújáróhely. A legenda szerint egy váci asztalosmester betegségéből felépülve egy Szűz Mária-szobrot helyezett el a templom mögött található forrásnál. A „kúti-kép” átkerült a templom főoltárára, amely előtt ezt követően sokan imádkoztak a Szűzanyához gyógyulásért. Az ima-meghallgatások hatására a templom hamarosan zarándokhellyé vált és máig ez Vác legfontosabb történelmi emlékhelye és zarándokhelye, ahol minden évben a Mária névnapjának szeptember 12-ei ünnepéhez legközelebb eső hétvégén tartják a búcsút.