CSALÁDPASZTORÁCIÓ
IFJÚSÁGPASZTORÁCIÓ
TEREMTÉSVÉDELEM
KÓRHÁZLELKÉSZSÉG
CIGÁNYPASZTORÁCIÓ
BÖRTÖNPASZTORÁCIÓ
» HÍREINK »
„Ígérem, hogy az Evangélium vezetésével járom az üdvösség útját, és missziós küldetésemet minden erőmmel teljesítem!” – vállalták a váci Hétkápolna kegyhelyen tett ígéretükben a Munkásmisszió, az „MM” tagjai. Fogadalmukat, a hagyományos Mária napi búcsún, szeptember tizennegyedikén, szombaton délutánján mondták el a dr. Varga Lajos segédpüspök által celebrált szentmisén. Szurmay Zoltán írását olvashatják.Az egyházmegye egyik legjelesebb zarándoklata különleges alkalmat teremtett az eskütételre. Az „MM” tizennégy tagja együtt jelentette ki: „A Munkásmissziót semmiféle bajában el nem hagyom.” Közösségük teljes neve: Missio Beatissimae Virginis Mariae. Ezért is volt egyértelmű a helyszín és az időpont választása. A Vác-Hétkápolnai Mária neve búcsú.
A Munkásmisszió a Váci Püspökség jóváhagyásával és irányítása alatt működik. A hitoktatókból, tanárokból, hívekből álló közössége ebben az egyházmegyében jött létre hét éve. Jelentős állomáshoz érkeztek: az idén hagyták jóvá új Szabályzatukat. Megújult a Munkásmisszió Krisztus-hívők magántársulása.
Igehirdetésében, dr. Varga Lajos hangsúlyozta a Mária-kultusz katolikus hívők szívében betöltött szerepét és jelentőségét. Mária misztériuma: Istenszülő, édesanya-élethordozó, feleség és örökké szűz. Anyaként hordozta a Megtestesült igét, a világ Megváltóját. A Szűzanya tisztelete áthatja a magyarság történelmét. A búcsú szeptemberi időpontja sem véletlen. Bécs török alóli felszabadításához 1683. szeptember 12-hez köthető – hangzott el a homíliában. Boldog XI. Ince pápa rendelte el Mária nevének megünneplését világszerte. Ezt követően még intenzívebb lett az Istenanya tisztelete. Ennek látványos jelei a kegyhelyen, a Hétkápolnához vezető út melletti - Mária hét örömét és hét fájdalmát megörökítő - képoszlopok. A Mária neve búcsút minden évben a szeptember tizenkettediki Mária nap utáni szombaton-vasárnapon tartják, ahová a hívők messziről zarándokolnak. A misszió tagjai közül többen is, jóllehet csak „motorizált zarándokként” sok száz kilométerről utaztak ide.
Az Istenszülő Szűz mindenki anyjaként a remény jele minden nép számára. Vajúdik a világ, amíg ki nem sarjad az igazságosság. Ő a misszionárius – olvasható Ferenc pápa Evangelii gaudium kezdetű apostoli buzdításában is - aki eljön hozzánk, hogy elkísérjen minket az életben, anyai szeretetével megnyitva szívünket a hitre. hogy Szűz Mária, mint igazi anya, velünk jár, velünk küzd és állandóan árasztja felénk Isten szeretetének közelségét. Ezért az Munkásmisszió is a közösség fő védőszentjeként tekint magyar hazánk patrónájára.
A váci liget lelki elmélkedésre különösen alkalmas kis erdős rész. Nem lehet véletlen, hogy a legenda szerint itt élt a város névadója Vacz remete. A templomban számos fogadalmi ajándéktárgy jelzi Szűz Mária közbenjárását, az imameghallgatásokat és a csodás gyógyulásokat.
Olyan elkötelezett katolikus ígérettevők álltak a segédpüspök atya előtt, akiknek célja azon missziós lelkületű krisztushívők közösségbe gyűjtése, akik hivatást éreznek a periférián élő munkás és agrár réteggel való foglalkozásra, és vállalják, hogy a közösség szabályai szerint és módszereivel evangelizálják őket. Ezért a Munkásmisszióban helye van minden katolikus krisztushívőnek függetlenül attól, hogy a világban milyen hivatást gyakorol.
Tagjai újabb mérföldkőhöz érkeztek: szombati ígérettételükkel hivatalosan is megerősítették elköteleződésüket Jézus Krisztus és a munkásság iránt. Fogadalmuk különleges fontos esemény volt a közösség életében, hiszen ez az a pillanat, amikor hivatalosan is elköteleződtek a Munkásmisszió szabályzata és a szolgálat mellett. A munkásrétegek és az agráriumban élők segítése, evangelizációja iránt. E közösség hittel és odaadással dolgozik azon, hogy Krisztus üzenetét eljuttassa a társadalom peremén élőkhöz. A fiatalokhoz. Hogy megtudják, majd pedig sose felejtsék el: milyen közel van hozzájuk az isteni szeretet. A költő szavaival azért is, mert „.. ezekre nem vigyázott lelki csősz! S e fiúkért valaki felelős!”
A 2024-es Mária neve búcsú miséjét az 1947-ben épült kültéri oltárnál celebrálták. A liget gesztenyefái ezúttal élő esernyőkként óvták az esőtől a több száz zarándokot és a Munkásmisszió ígéret-tevőit. A mise katolikus hívei - és a néma őszi lombok - tanúkként hallhatták a fogadalomtevők szavait: „Miasszonyunk a Boldogságos Szűz Mária és hazánknak minden szentjeire esküszöm, hogy az Úr Egyházát szeretem, s szeretetből vállalom fel a Munkásmisszió szabályait.”
Október 10-én tartotta Kárpát-medencei zarándoklatát a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége (KÉSZ). A Magyarok Nagyasszonya ünnepéhez kapcsolódó hagyományos találkozón az ország számos pontjáról érkeztek a KÉSZ-csoportok és határon túli magyar közösségek tagjai a váci Nagyboldogasszony-székesegyházba, ahol Marton Zsolt váci megyéspüspök mutatott be ünnepi szentmisét. A Magyar Kurír honlapján megjelent írást osztjuk tovább.
Hogyan lehet újrakezdeni egy pusztulás után? Mi tart meg bennünket, amikor nehéz idők jönnek? És hogyan lehet úgy továbbadni a hitet, hogy közben egy közösség is megmaradjon? Szeptember 17-én ezekkel a kérdésekkel indultunk el egy különleges időutazásra a Váci Egyházmegye ezeréves történetében. A Váci Egyházmegyei Könyvtár millenniumi emlékkonferenciájának a PüspökVác Látogató- és Rendezvényközpont adott otthont. Az 1000 év Isten tenyerén – Törések és megújulások a Váci Egyházmegye történetében című konferencia fővédnöke Marton Zsolt megyéspüspök volt. Varga-Kohári Mária, a Váci Egyházmegyei Könyvtár vezetőjének írása.
Pécelen, a Magyarok Nagyasszonya-templom búcsúnapján a hívek nemcsak égi Édesanyánk oltalmát ünnepelhették, hanem a városhoz is kötődő Boldog Bódi Mária Magdolna emléke előtt is tisztelegtek. Október 4-én, vasárnap az ünnepi szentmise főcelebránsa és szónoka Udvardy György veszprémi érsek volt, aki megáldotta a vértanú új szentképét, átadta ereklyéjét és megnyitotta a róla szóló emlékkiállítást. A Magyar Kurír írását adjuk közre.
2026. október 2-án este ismét megtelt imádsággal a kosdi Árpádházi Szent Erzsébet plébániatemplom, ahol a hagyományos „Rózsaeső imaestre” gyűltek össze a hívek. A lelki alkalmon a jelenlévők Lisieux-i Szent Terézzel együtt fordultak Jézus felé, aki az egész este valódi középpontja és főszereplője volt. Kis Szent Teréz életpéldájához hűen a rendezvény most is arra hívta a résztvevőket, hogy gyermeki bizalommal hagyatkozzanak Krisztus végtelen szeretetére, és kérjék a fiatalon elhunyt egyháztanító hatékony közbenjárását. Revóczi Zoltánné összefoglalóját olvashatják.2026. október 13. kedd
Ede és Kálmán
Egyik beszéde alkalmával meghívta Jézust egy farizeus, hogy étkezzék nála. Ő el is ment, és asztalhoz telepedett. Amikor a farizeus látta, hogy Jézus étkezés előtt nem mosott kezet, megütközött rajta. Az Úr ekkor így...
Összes program »