A zarándoklat elsődleges célja, hogy hitben - küldetéstudatban megerősödjünk és megéljük a közösségi együttlét örömét. Ebben a küldetésben jelentett támaszt és iránymutatást a lelkészi szolgálatát végző Moys Gábor atya, akit Püspök Atya a váci egyházmegye fenntartásában lévő szociális intézmények lelkészévé nevezett ki 2024. aug. 1-jei hatállyal.

A buszúton Váci Egyházmegye Szamaritánus Szolgálat Intézményfenntartó Központ igazgatója, Pálfay Gellért osztotta meg gondolatait a közösségi program kapcsán és fogalmazta meg a zarándoklat konkrét céljait:

„A zarándoklat egy olyan lehetőség, ami többet kínál, mint egy jó szabadidős vagy kulturális program. Teljes földi zarándokutunk egyfajta szimbóluma, egy belső lelki - szellemi utazás, amelyben keressük Isten közelségét, a testi-lelki felfrissülést, a megnyugvást, a megtisztulást. Lehetőség, hogy kilépjünk a hétköznapok forgatagából, lelkünk-szívünk mélyére evezzünk és elhozzuk örömeinket-fájdalmainkat-nehézségeinket-elakadásainkat az Istennel és emberekkel való kapcsolatainkban. Idehozzuk egyéni élethelyzetünket: családunkat-emberi kapcsolatainkat, nehézségeinket-szenvedéseinket, megoldhatatlannak látszó feladatainkat, hivatásunkat, örömeinket, sikereinket. Idehozzuk közösségünk terheit-örömeit, amit most együtt akarunk hordozni, egymás iránti elfogadásunkat, tiszteletünket és szeretetünket. Odavisszük Isten elé; hálát adunk, felajánlunk, segítséget kérünk. Utunk célja, hogy mindannyian átéljünk azokat a kegyelmeket, amelyek által ezen a belső úton Isten megajándékoz minket, amelyek által testileg-lelkileg feltöltődve térünk haza erről a zarándokútról.”

Ezután a közösen imádkoztuk a rózsafüzért. Zarándoklatunk a Mátraházán található Naphimnusz Parkban folytatódott. Gábor Atya belépés előtt – lelki útravalóul – részletesen mesélt Assisi Szent Ferenc életútjáról és munkásságáról, kiemelt hangsúlyt fektetve a Naphimnusz keletkezésének körülményeire. Ezt követően közös séta következett a templom melletti Parkban, ahol a Naphimnusz tíz versszaka olvasható emléktáblákon, mellettük Várkonyi Maréza keramikus domborművei láthatók. A Parkban található Szent sebek kápolnája 2003-ban épült, benne Várkonyi Maréza szoborkompozíciója Szent Ferenc stigmatizációját (1224) jeleníti meg, melynek 800 éves évfordulóját idén ünnepeljük.  „A hely az itáliai La Verna hegy magyar mása, onnan származó köveket építettek be, és egy kis üveg föld is helyet kapott a Szentföldről. Így lett a hegyoldal neve magyar Alverna.” (kekesonline.hu)

A templom bal oldalán található Szűz Mária Hét Örömének spirituális útját felolvasás, ima, énekek formájában jártuk be. A délelőtt fénypontjaként a már közösséggé kovácsolódott csapat szentmisén vett részt a Magyarok Nagyasszonya ferences kápolnában. Gábor atya prédikációjában - gondjainkat teljes szívvel átérezve - beszélt hivatásunk nehézségeiről, teherviselésről és felelősségvállalásról, odaadásról, szeretetről, háláról. A mi szívünk is megtelt hálával, a mise után feltöltődve hagytuk el a parkot. A délelőtti programot egy közösen elköltött, felszabadult, jó hangulatú ebéddel zártuk.

A délután egy kötetlenebb időtöltési lehetőséget nyújtott számunkra. A kora délutáni napsütésben a Mária út egyik közeli állomását célozva meg, a Máriácska kegyhelyre látogattunk, ahol különleges pillanatokat éltünk át. A hely meghittsége és különös atmoszférája azonnal magával ragadott mindenkit.

Hazafelé a gyöngyöspatai Kisboldogasszony római katolikus plébániatemplomhoz látogattunk. A nemrégiben felújított háromhajós gótikus templom igazi gyöngyszem, minden szegletében különleges megoldásokkal, történelmi emlékekkel találkozhatunk. A templom szentélyében a Magyarországon egyedülálló, Jézus családfáját ábrázoló Jessze-fa oltár áll.

Késő délutáni visszaérkezésünkkor az arcokon látható mosoly azt is tükrözte, hogy Gábor atya prédikációjának segítségével ismét megerősödött bennünk: „nem csupán falat rakunk, hanem katedrálist építünk” mindennapi munkánk végzésével.