CSALÁDPASZTORÁCIÓ
IFJÚSÁGPASZTORÁCIÓ
TEREMTÉSVÉDELEM
KÓRHÁZLELKÉSZSÉG
CIGÁNYPASZTORÁCIÓ
BÖRTÖNPASZTORÁCIÓ
Templomok miserendje »
» HÍREINK »
A Piarista Rend Magyar Tartománya a feltámadásba vetett élő hittel tudatja, hogy az Úr Föltámadásáról nevezett Dr. Jelenits István piarista atya, nyugalmazott gimnáziumi, főiskolai és egyetemi tanár életének 92., szerzetességének 70., papságának 65. évében 2024. szeptember 26-án rendtársai körében szentségekkel megerősítve csendesen elhunyt. Jelenits István 1932. december 16-án született Berettyóújfalun. A Budapesti Piarista Gimnáziumban érettségizett 1951-ben. 1955-ben végezte el az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának magyar szakát. 1955-ben lépett be a piarista rendbe, négy év múlva pappá szentelték, és teológiai doktorrá avatták. 1960-tól hittant, valamint magyar nyelvet és irodalmat tanított a kecskeméti, később a budapesti piarista gimnáziumban, egészen 2003-ig. 1965-től bibliai tárgyakat is oktatott a fővárosban a Kalazantinumban, a rend hittudományi főiskoláján, 2000-től pedig annak utódintézményében, a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskolán. 1985–1995 között a piarista rend magyarországi tartományfőnöke volt. 1992-től éveken át tanított a gödi, illetve 1993-tól a váci piarista iskolában, később a váci Apor Vilmos Katolikus Főiskolán is. 1995-től a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karának esztétikatanára, tanszékvezetője volt, 2015 óta professor emeritus.
1993–1997 között az Országos Köznevelési Tanács, 1998-től 2003-ig a Nemzeti Tankönyvkiadó Rt. igazgatóságának tagja, 1995 óta pedig a Pilinszky János Irodalmi és Művészeti Társaság elnöke volt.
Munkáját és szolgálatát számos kitüntetéssel ismerték el. Temetéséről a későbbiekben ad tájékoztatást a Piarista Rend Magyar Tartománya.
***
Jelenits István atya a 90-es évektől kezdve heti rendszerességgel misézett Alsógödön. A gödi egyházközség kezdeményezésére ezért szeptember 28-án, szombaton reggel 9 órakor gyászmisét mutatnak be lelki üdvéért az alsógödi Szent István-templomban (2131 Göd, Pesti út 73.).
***
Egy 2014-ben, "A családok gondja és reménye mai világunkban" címmel, a váci Credo-házban tartott előadásával emlékezünk rá.
A Naphimnusz Egyesület Hamvazószerdától kezdve a nagyböjt vasárnapjaira egy-egy rövid elmélkedést készített 2026-ban. Ezekben pápai dokumentumok és szentírási szakaszok segítségével szemlélik a böjtöt, mint önmegtagadást és megtérést, ami összeköti a teremtésvédelmet a szegények védelmével és a jövő generációk iránti felelősséggel. Nyolc egymáshoz kapcsolódó témát követnek majd ezek az elmélkedések: a tudatosság felkeltésétől a gyakorlati cselekvésig. Minden téma teológiai és szentírási alapokon köti a nagyböjti cselekedeteket (böjt, ima, alamizsna) a teremtésvédelemhez. Az elmélkedések végén olvasható néhány tipp a leírt gondolatok megélésének segítésére.
Meghallani és böjtölni - A nagyböjt mint a megtérés ideje
Az 1526-os mohácsi csata ötszázadik évfordulója alkalmat ad arra, hogy mérlegeljük a magyar államiság történetének egyik legjelentősebb fordulópontját. A fél évezredes távlat segítségével ma már nemcsak a veszteséget, hanem az akkori események modern Magyarországra gyakorolt hatásait is tisztábban láthatjuk.
A Valentin-nap hetét minden évben a házasság ünnepének szentelik. A kezdeményezés Angliából indult, mára 4 kontinens 21 országába jutott el. Hazánkban 2008 óta rendezik meg a keresztény egyházak és civil szervezetek széles körű összefogásával, számtalan nagyváros, település, közösség részvételével. A Házasság Hete alkalmából a veresegyházi Szentlélek-templomban szentmisével kezdődött az egyházmegyei programsorozat, amelyet Marton Zsolt megyéspüspök, a MKPK Családügyi Bizottságának elnöke mutatott be.2026. február 18. szerda
Bernadett
A hegyi beszédben Jézus így szólt tanítványaihoz: Vigyázzatok! Jótetteitekkel ne hivalkodjatok az emberek előtt, mert így a mennyei Atyától nem kaptok értük jutalmat. Amikor tehát alamizsnát osztasz, ne kürtöltess magad...
Összes program »