CSALÁDPASZTORÁCIÓ
IFJÚSÁGPASZTORÁCIÓ
TEREMTÉSVÉDELEM
KÓRHÁZLELKÉSZSÉG
CIGÁNYPASZTORÁCIÓ
BÖRTÖNPASZTORÁCIÓ
» HÍREINK »
A Váci Egyházmegye állandó diakónusainak feleségei szeptember 27-28-án lelki hétvégén vettek részt nemzeti kegyhelyünkön Mátraverebély-Szentkúton. A második alkalommal megrendezett találkozóról Csillag Éva beszámolóját adjuk közre.Az első három szó a háláé. Hála Istennek, hogy Mátraverebély Szentkúton, a Szűzanya palástja alá gyűjtött 16 váci egyházmegyés diakónus feleséget egy „lelki wellness hétvégére”. Hála Marton Zsolt püspök atyának, aki már második évben gondol erre és meghívta, vendégül látta diakónusainak feleségeit. Hála Laczkó Mihály atyának a diakónusok egyházmegyei felelősének és Tóth András atya egyházmegyei spirituálisnak, akik fogadták az asszonyokat és színes lelki tartalommal töltötték meg az ajándék másfél napot.
A péntek esti megérkezés után színes képek segítségével mondtuk el egymásnak, a „hogy vagy?” körben az éppen aktuális lelki és testi állapotunkat, illetve azt, hogy mit és hogyan hagytunk otthon, ennek nehézségeit és örömeit. Körünkben volt Páll Melinda, a Váci Egyházmegye CsaládKözpontjának vezetője is.
Ezután játék következett. Templomaink tele vannak szimbólumokkal, üzenetet közvetítő tárgyakkal. Ezek közül választottuk ki azt, amelyik diakónus feleségi szolgálatunkat legjobban kifejezi. Volt több pad, templomajtó, nagyharang és kolomp, sekrestye, ambó, Szűz Mária szobor, Jézus Szíve kép, Cirenei Simon keresztúti állomás, szőnyeg a padok között és persze hozzá a gondolat, hogy miért és hogyan vagyunk férjeink mellett a szolgálatban. Az este éjszakába nyúlt, jól esett találkozni, beszélgetni, a hozott finomságokat kóstolgatni vagy éppen fáradtan megpihenni a kényelmes zarándok szálláson.
A szombati nap szintén szerepjátékkal kezdődött. Misi atya 16 féle „szerepet” fogalmazott meg szellemesen egy diakónus körül. Ezek közül választott ki-ki egy testhez állót: maga a diakónus, a felesége, gyerekei, kamasz és kisebbek, plébános, hitoktató nyugdíj előtt fáradtan, sekrestyés, képviselőtestület elnöke, püspök, a diakónus barátja, jóindulatú hívő, mindent kifogásoló hívő stb. Ezekből a szerepekből állítottunk össze egy „performance”t, amit azután az atyáknak és Páll Melindának adtunk elő.
Az ötletek kavalkádját Molnárné Jávori Orsi rendezte egymás utániságba. Könnyesen kacagtunk már az előkészület alatt is, majd az „előadáson” a nézőinkkel együtt. Azt gondolom, hogy a közös nevetésnél erősebb közösség formálás nincs is. Persze a könnyek ilyenfajta adománya is ajándék, kegyelem. Nagyon összehozta a csapatot.
Páll Melinda ezek után egy ‘idő tortát’ készíttetett velünk, amelyre egy hét, 168 óra tevékenységeit rajzoltuk be mintegy óra perceit beosztva a kört. Érdekes volt ilyen módon tudatosítani, mivel mennyi időt töltünk a valóságban ezt összehasonlítva a vágyainkkal vagy azzal, amin jó lenne változtatni. Azzal álltunk fel, hogy ezt a férjeinkkel is meg kellene csináltatni.
Az összegzés, végszó után finom ebédnél köszöntöttük Misi atyát Szent Mihály előnapján. András atyának még várni kell Szent Andrásig, de neki is hála, hála és hála.
Isten pedagógiája vezet azon az úton, ahol ismeret és szeretet kézenfogva járnak. Az Ószövetségben megismerni, egyben megszeretni jelentést hordoz. Az örök élet ígérete pedig abban áll, hogy megismerjük Istent. Megtapasztalhattuk ennek a bibliai igazságnak valóságát. Az eddigi két „lelki wellness-hétvégén”, a játékok és beszélgetések segítségével egyre jobban megismertük és megszerettük egymást. Minden erőltetés nélkül, mintegy „magától” teljesítve Jézus kérését, parancsát, „Arról ismerjék meg, hogy keresztények vagytok, hogy szeretitek egymást.”
Csillag Éva
Időről időre mindannyian összetörünk, megszenvedünk visszafordíthatatlan veszteségeket, elveszítünk valakit, valamit. Ebben a beszélgetésben ahhoz igyekszünk segítséget nyújtani, hogy a gyászhoz kapcsolódó tévhitek ne mélyítsék tovább a fájdalmat, megleljük a gyógyulás útját és egyben képesek legyünk támogatóan jelen lenni a gyászban egymás számára is. Graf Orsolyával, a Gyászfeldolgozás Magyarország Központ munkatársával, gyászfeldolgozás módszer specialistával Király Eszter beszélgetett a Lélekjelenlét podcast 15. adásában.
Szent Imre ereklyéje érkezett a szalmatercsi templomba 2025. szeptember 7-én, a szentmise alkalmából pedig megtelt a templom, a gyergyóditrói testvérek a csíksomlyói Szűz Mária áldását hordozó lobogóval érkeztek és énekelve vonultak be. Kapás Attila plébános a búcsúmise elején megszentelte a Szent Imre szobrot ábrázoló templomi zászlót, emlékeztetve a hit és a közösség erejére. Alább Tőzsérné Dudás Erika írását olvashatják.
Október 21–22-én ünnepelte a Gödöllői Premontrei Apátság közössége a Szent Ágoston prépostsági templom felszentelésének első évfordulóját. A kétnapos eseménysorozat keretében tartották a templom alapítására örökségét felajánló Sopronyi Kálmánka (1924–1937) egykori premontrei diák és szüleinek újratemetését is. A Magyar Kuríron megjelent írást adjuk közre.
Idén október 12-én ünnepelték a ságújfalui Szent László-templom búcsúünnepét. A templom belső tere új színeket kapott, az egyházközösség pedig a harangok zúgásával és közös imával adott hangot a megújulásnak. A több évtizedes hagyományt idéző templom 1939. októberi felszentelése óta most az új festés adta meg a hátteret az ünnepi szentmisének, amelyet Kapás Attila plébános vezetett. Szónokként Kovács Gábor diakónus, a Váci Egyházmegye Karitász igazgatója érkezett. A nap üzenete nem csupán a falak színéről szólt, hanem a hit megújulásáról, a közösségépítésről és arról a bizalomról, amely a helyi híveket összeköti. Dénes Katalin írását közöljük.2025. november 6. csütörtök
Lénárd
Abban az időben vámosok és bűnösök jöttek Jézushoz, hogy hallgassák őt. A farizeusok és az írástudók zúgolódtak emiatt, és azt mondták: „Ez szóba áll a bűnösökkel és együtt étkezik velük.”...
Összes program »