Gondoskodás nélkül a kapcsolatok megromlanak és mérgezővé válnak – figyelmeztetett Hollerich bíboros. – Tegyük föl magunknak a kérdést: Milyen eszközökkel tudjuk tehát támogatni és ápolni a kapcsolati hálót, melyre a személyeknek és a közösségeknek ma szükségük van? Mi teheti erősebbé ezeket a kapcsolatokat? Illetve mi az, amitől elhalnak és tönkremennek a kapcsolataink? Jogosan foglalkozunk vele gondolatban és imáinkban, mint olyan gazdagsággal, ami megvilágosítja elménket, megmelengeti a szívünket: ezek a kapcsolatok építenek minket – állapította meg a szinódusi főrelátor.

A bíboros ezután felsorolta a kapcsolatokat erősítő folyamatokat vizsgáló modul négy bekezdését.

Az „átfogó és elfogadott képzés” rész arra az elvárásra válaszol, mely a szinódusi folyamat során merült föl, és elsősorban a meghallgatásra irányul (legyen az Isten szava, a testvéreink hangja, a misszió közege és a Szentlélek hangja). „A misszióért való egyházi megkülönböztetés” témája a spirituális, teológiai és lelkipásztori dimenziót mélyíti el, amely eltér minden egyéb szervezeti vagy menedzseri technikától vagy módszertől, ami a mérlegelést szolgálja. „A döntési folyamatok felosztása” a harmadik téma, melynek hátterében az áll, hogy az Egyházban való döntési folyamatokba bevonjuk Isten népének minden tagját, érvényre juttassuk a párbeszéd, a konzultáció értékét – természetesen tiszteletben tartva szerepüket, különösen azokét, akik az Úr nevében gyakorolják vezetői tekintélyüket. Végül az utolsó téma „az átláthatóság, elszámoltathatóság, értékelés”, ami egy kulturális változás elindítására ösztönöz, magatartásváltásra, mintegy visszatérve az eredeti egyházi gyakorlathoz, hiszen a felelős beosztást végző személyek munkájának ellenőrzése olyan eszköz, ami a tapasztalat szerint segíti annak jobb működését.

A szinódusi tanácskozáson megnyilvánuló kapcsolatokra is utalt végül Jean-Claude Hollerich bíboros. A csoportokon belül vagy az egész közösség előtti felszólalásokat is az őszinte, elfogulatlan stílus jellemezze, a parrhesia (görög eredetű kifejezés, szabad beszédet vagy nyílt beszédet jelent – a szerk.), ahogy a pápa gyakran nevezi. Bátran nézzenek szembe az esetleges elakadásokkal vagy félelmekkel, tápláljanak egymás iránt kölcsönösen bizalmat, mert ily módon javulnak a kapcsolatok az egész Egyház javára.

Fotó: Vatican Media

Magyar Kurír