Major Gábor, az EdTech Magyarország Kft ügyvezetője, a Makerspace közösségi műhely egyik hazai megálmodója. A tanár végzettségű szakember, aki az informatika és oktatás mezsgyéjén dolgozott mindig is azt mondja: az oktatás reformja világméretű probléma. A céget 7-8 éve egy csapat lelkes tanár és informatikus hozta létre, amely ma már a világ 30 országban van jelen Finnországtól Kuvaitig.

Számukra a kompetenciafejlesztés áll a középpontban: „A mai oktatás ugyanis a 19. századi formájában működik, amikor gyári munkásokra és állami hivatalnokra volt szükség. Ez a megkövesedett rendszer teljesen elszakadt a munka világától. Mit kérnek ma az iskolákban? Mindenki a saját tudása szerint feleljen, írja meg a dolgozatot, ne a másikról másoljon,  a diákok még véletlenül se együtt oldják meg a feladatokat. Mi viszont abban hiszünk, hogy a fiataloknak olyan képességekre van szükségük, amelyek segítségével bármilyen helyzetre megoldásfókuszú válasszal reagálnak, ráadásul folyamatos együttműködésben a másikkal.”

Az ügyvezető szerint lehet nem szeretni a modern technológiát, de az mára már beépült a gyermekek mindennapjaiba. Márpedig robotot vagy Marsjárót tervezni 3D-ben majd kézbe venni a kész tárgyat, elképesztő élmény valamennyi diáknak. 

Puskás Balázs, az EKIF főigazgatója úgy látja, nagyon sok a közös érték az alkotópedagógiában és a keresztény értékrendben: „Don Bosco mondta azt, hogy becsületes állampolgárt és jó keresztényt neveljünk a fiataljainkból. Ha ehhez a technológia is hozzájárul, akkor azt használni lehet és kell is. Márpedig egy-egy ilyen módszer, mint a Jövő Városa Projekt, ahol modellvárosokat alkotnak 3D-s nyomtatók alkalmazásával a diákok, és azok működtetését közösen találják ki, többek között például együtt gondolkodást és együttműködést igényel: a gyermekek felosztják egymás között a feladatokat de egy, közös célért dolgoznak valamennyien. Ez a fajta kooperáció különösen fontos a mindennapjainkban, amikor a munkaerőpiac egyik legnagyobb elvárása a csapatmunkára való alkalmasság.”

A főigazgató szerint számos kutatás bizonyítja, hogy bár okosak és  hatékonyak a magyar fiatalok, a kooperációra való készség nem tartozik az erősségeik közé, ez pedig hátráltathatja a boldogulásokat. Ezért is örül most annak, hogy az alkotópedagógia bevonásával a fejlődés új útja nyílhat meg a Váci Egyházmegyében, amelynek a központi bázisa Fót lesz. A Szent Ágoston Keresztény Általános Iskola és Gimnázium új igazgatójának ugyanis komoly gyakorlata van ennek a pedagógiának az alkalmazásában, általa olyan tudás birtokába került maga az intézmény, és ezáltal az intézményeket fenntartó EKIF is, amellyel kevesen büszkélkedhetnek.

Moór Róbert, a Szent Ágoston Keresztény Általános Iskola és Gimnázium igazgatója 12 éve ismerkedett meg az alkotópedagógiával. Éppen infomédia szakvizsgára készült, amikor egy évfolyamtársa megismertette ennek módszertanával. Azt mondja, igazán viszont akkor gondolkodott el a módszertan iskolai bevezetésén, miután 6 év közigazgatási kitérő után visszacsöppent az oktatás világába.

„Pályaelhagyó és oda visszatérő pedagógusként azzal szembesültem a munka világában, hogy az elméletközpontú oktatási rendszerünk masszív tananyaga nehezen hasznosítható a fiataljaink számára. Egész egyszerűen hiába tanítjuk meg őket arra, hogy mi a téglatest hálója vagy hogyan számoljuk ki a kör kerületét, ha annak nem látják semmi értelmét. Viszont, ha megtapasztalják, hogy egy ház tervezéséhez vagy egy robot mozgatásához efféle tudás szükséges, akkor máris közelebb hoztuk gyermekeink számára az elméletben elsajátított tudásanyagot.

A Maker’s Red Box nevű alkotópedagógiai csomagjában a gyerekek közösen dolgoznak egy adott város struktúráján az alkotás során viszont önállóan tervezik meg a város egy-egy elemét az oktatási intézményektől kezdve az egészségügyi intézményeken keresztül a közművekig. Vagyis egyéni felelősség az adott infrastruktúra megtervezése és közös a részterületek összeillesztése és összehangolt működtetése.”

A 16 hetes program november elején indul a Szent Ágoston Keresztény Általános Iskola és Gimnázium felső évfolyamán. Moór Róbert bizakodó, a projekt képességalapú hasznán túl ugyanis kapcsolatot teremthet a szülői közösség, illetve akár a helyi önkormányzattal is, amelyben szülő, diák és a döntéshozók is együtt tervezhetik a jövő generációjának városát.

Az Egyház emberközpontúsága teljes összhangban áll ezzel a modern pedagógiával – vallja Puskás Balázs. „A váci egyházmegyei iskolák alapvető célja, hogy diákjainkat úgy engedjük útjukra, hogy a leginkább felvértezzük őket az élet kihívásaira. A személyközpontú keresztény pedagógia a posztmodern társadalomban leginkább szükséges kompetenciákat fejleszti, a Maker’s Red Box által kínált robottechnológia alkalmazása pedig a legmodernebb eszközök és eljárások világát is bemutatja a diákoknak, ami további előnyöket jelenthet majd a számukra a munkaerőpiacon. Valamennyi pedagógia módszernek, és az emberközpontú fenntartói szemléletünknek is a kulcsa az, hogy értéket adjunk és teremtsünk. Az oktatás nem pusztán  a kognitív ismeretszerzést célozza, hanem mindazoknak a készségeknek és képességeknek a fejlesztését is jelenti, amelyek birtokában az intézményeinkben tanuló diákjaink versenyképessége nő a munkaerőpiacon. A mi feladatunk fenntartóként az, hogy az intézményeinkben támogassuk a személyközpontú pedagógiai megközelítést annak érdekében, hogy a gyermekeink hivatásra leljenek, s megtalálják helyüket a világban és a társadalomban.”