„Amikor bevonultunk, olyan érzésem támadt, hogy az első keresztények jöhettek össze ilyen meghitt módon, mert ez a kis tér olyan bensőségessé, Istent imádó és egymást szerető légkörűvé teszi a kápolnát” – ezekkel a szavakkal kezdte meg a kanonoki kápolna oltárát felavató ünnepi szentmisét Marton Zsolt püspök, aki a szertartás keretében az ambót és a papi széket is megáldotta.

Marton Zsolt püspök az ünnepi mise szentbeszédében a felolvasott olvasmányokból kulcsszavakat emelt ki, és azokról elmélkedett. „Józsue könyve beszél az oltárról; ő az, akinek megadatik, hogy a hazát kereső és honfoglaló ószövetségi zsidóság átkeljen a Jordánon, megtalálja új hazáját, majd Istennek hálát adjon – ennek jeleként kőből oltárt épít és megáldja azt. A mostani szentmise keretében is ezt fogjuk tenni. Megáldottam az ambót, Isten szeretet-törvénye fölolvasásának a helyét, amely az Ószövetségre, a Tízparancsolatra épül, arra pedig az Újszövetség, az evangélium szeretet-törvénye.” Hangsúlyozta, hogy a szentmise felajánlási részénél nem csupán az történik, hogy a pap felajánlja a kenyeret és a bort, hiszen a hívek is meg vannak hívva arra, hogy saját felajánlásaikat, azaz imádságaikat, kéréseiket, vágyaikat, örömeiket, nehézségeiket az oltárra tegyék, és a pap ezekkel együtt végzi el a felajánlást.

Az evangéliumhoz kapcsolódva – mely arról szólt, hogy ha áldozatot ajánlsz fel az oltáron, előtte menj, és békülj ki testvéreddel – a püspök a kiengesztelődés fontosságáról beszélt. „Krisztus akkor tud cselekedni bennünk és általunk, hogyha a béke, a kiengesztelődés, az erre való készség, nyitottság és akarat megvan bennünk. Így lesz szép a mi áldozat-odaadásunk, a pap áldozatbemutatása, amelyben mindnyájunk áldozata ott van. Így tudjuk hitelesen befogadni a szeretet és az igazság törvényét, és így talál meghallgatásra minden imádságunk, amelyet az oltárra helyezünk.” A szentmisén koncelebrált Dr. Varga Lajos segédpüspök, Molnár Zsolt, a váci székesegyház plébánosa és Dr. Tanczik Balázs plébános-helyettes.

A váci székesegyház kápolnája a Boldogságos Szűz Mária Szeplőtelen Szíve titulust viseli, berendezése a XIX. század végének, XX. század elejének ízlésvilágát tükrözi, azonban egy eleme elüt a többitől, ez pedig az 1940-ben készült oltár, amely az egykori váci papnevelő intézet (ma Apor Vilmos Katolikus Főiskola) részét képezte. A neoreneszánsz márvány oltáron a kép Borromeo Szent Károlyt ábrázolja vezekelve; a festményt maga a pápa küldte Rómából, amikor a szeminárium oltára elkészült. Az oltár a festménnyel együtt az 1970-es években került át a kanonoki kápolnába, miután a kommunista állam 1952-ben megszüntette a papnevelést Vácon. A székesegyház felújítása során a kanonoki kápolnát is felújították, figyelve arra, hogy minden értéket megőrizzenek: restaurálták a stallumokat (kanonoki padsor) és a falfestést, illetve új, szembemiséző oltár került a szentélybe.

Az Oltáriszentséget a kápolnában őrzik, így egyéni adorációra a szentmiséken kívüli időszakban - amikor a templom látogatás vagy a szentmisék előtt gyülekezés céljából nyitva van - a kanonoki kápolnában van lehetőség. A kápolna kialakításánál figyeltek arra, hogy a fókusz inkább az Oltáriszentséget őrző tabernákulumra irányuljon.

Október 10-től a székesegyházban hétköznap (hétfőtől péntekig) 18.00 órától van szentmise, hétfőtől csütörtöking a kanonoki kápolnában, pénteken a templomban. Vasárnaponként 10.00, 11.30 és 18.00 órakor a templomban tartják a szertartásokat. Az esetleges változásokat az Alsóvárosi plébánia honlapján lehet követni.

­­­­­*

A kanonoki tisztség története régre nyúlik vissza. Az első három század keresztényüldözéseinek elmúltával kialakultak azok a szabályok, amelyek meghatározták a közösségek életét, imádságaikat, a Szentírás közös olvasását, tanításainak megismerését és az asztalközösséget is. A közös élet szabályokat kívánt, és mivel a görög eredetű kánon szó jelentése szabály, mérték, a szabályok, kánonok szerint élőket canonicinek nevezték, vagyis kanonokoknak; egy-egy ilyen közösséget pedig káptalannak. A székeskáptalan jogi tevékenységéhez kapcsolódott, hogy bizonyos esetekben eskü alatt történő vallomásokat is feljegyeztek, az eskü pedig szakrális helyen történt, így szükség volt egy kápolnára, ezért kialakítottak egyet a székesegyházon belül. Ma a kanonok tisztség viselői a püspök tanácskozó testületéhez, a káptalanhoz tartozó magasabb rangú katolikus papok.