Október 21-én hétfőn, a szentelés előestéjén virrasztó imádságot tartottak a Fácán sori kápolnában azoknak a szent ereklyéknek a jelenlétében, amelyeket másnap az oltárkövekben helyeztek el. A szentek a keresztény élet példaképei. Az irántuk érzett tisztelet azonban elsősorban nem nekik szól, hanem a bennük működő győztes kegyelemnek, így a szentek tisztelete Isten tiszteletének egyik formája. A vértanúk tisztelete különösen fontos volt már az ókeresztény századoktól kezdve. Az első bazilikák oltárait rendszerint vértanúk sírja fölé emelték, és a kőből épült oltárok a mai napig vértanú szentek ereklyéit rejtik. A templomszentelés szertartásának is kezdetek óta része a szentek tisztelete, segítségül hívása. A szentelést megelőző éjszakán a 4. század óta szokás volt az ereklyék jelenlétében virrasztást tartani.

Október 22-én, kedd reggel 9 órakor indult el az ünnepélyes körmenet az ereklyékkel az új templomhoz. Ezzel kezdődött a templomszentelés szertartása. A templomszentelés az Anyaszentegyház egyik legösszetettebb és leghosszabb szertartása. Ünnepélyes formájában a püspök végzi. Kezdetben maga a liturgikus használat szentelte meg a templomként használt épületeket, később a pogány templomok átvételével terjedt el a templomszentelés, melynek lényeges része volt az ereklyék elhelyezése az oltárban és az első szentmise. Az 5. századtól az ereklye elhelyezése minden templomszentelés része, szír hatásra pedig az oltárt krizmával is megkenik. A 6. századtól kezdve jelképes keresztelésként a templom szenteltvízzel való meghintése is szokássá vált. A 13. században a szertartás kiegészült a bűnbánati zsoltárokkal és a Veni Creator Spiritus himnusszal. 

A szentelési szertartást Varga Lajos aranymisés váci segédpüspök végezte. A templomszentelés liturgiájának része volt a templom meghintése szenteltvízzel; a főpap belépése és a padló megjelölése; a Gergely-víz megáldása és széthintése; a templomhajó felszentelése; az oltárok és a falak megkenése és tömjénezése; az oltár felszentelése; az oltár és a templom felszereléseinek megáldása; az ereklyék elhelyezése az oltárokban, végül az oltárok feldíszítése.

A szentelés után kezdődött az ünnepi templomszentelési szentmise, melynek főcelebránsa Berta Tibor tábori püspök volt. Ünnepi szentbeszédet Barsi Balázs OFM mondott. A szentelési asszisztenciában és a szentmisén koncelebránsként nagy létszámban vettek részt papok, diakónusok szerte az országból, sőt külföldről is. Jelen volt Josef Wouters OPraem, a premontrei rend generális apátja, Fejes Rudolf Anzelm OPraem váradhegyfoki és Fazekas Z. Márton csornai premontrei apát, valamint számos európai premontrei közösség apátja, képviselője. A szentmisén a magyar kormányt Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára képviselte. A liturgiákon premontrei szerzetesek és a Premontrei Kóruscsalád tagjai teljesítettek énekes szolgálatot. A szentelésen a hívek nagy létszámban vettek részt, a szentmisén pedig közel ezer fő; a templom előtti téren kivetítőn is követhették az eseményeket.

Október 23-án ünnepi templomszentelési vesperást énekeltek a 25. Gödöllői Szkólatábor résztvevőinek vezetésével. Ez alkalomból ismét teljesen megtelt a templom. A 2021-ben 900 éves alapítását ünneplő premontrei rend gödöllői apátságának most 100 éves terve valósult meg azzal, hogy apátsági templom épült a „premontrei nagycsalád” minden közössége, minden tagja számára: a szerzetesközösség tagjainak, az egyházközség híveinek, a Premontrei Iskolaközpont diákjainak, tanárainak, öregdiákjainak, a Premontrei Kikelet Óvoda közösségének. A templomépítés hátteréről, az új templom jellegzetességeiről a legfontosabb tudnivalók ITT olvashatók.

Forrás: Gödöllői Premontrei Apátság