A váci Nagyboldogasszony-székesegyház a felújítási munkálatok végeztével, 2024. októberétől ismét kitárta kapuit, ezért a 2021-ben kinevezett két kanonokot: Máthé György atyát és Varga László atyát, idén november 6-án hagyományos keretek között most vezették székesegyházi stallumukba. Az ünnepélyes beiktatás előtt 10 órakor zsolozsmát imádkoztak az egybegyűltek, a szertartás nyitott keretek között zajlott a hívek részvételével.

Három évvel ezelőtt Máthé György tétmonostori címzetes prépost, esperes, püspöki tanácsos áldozatos lelkipásztori és esperesi munkájának elismeréséért kapott kanonoki kitüntetést Marton Zsolttól, valamint Varga László tereskei címzetes apát, zeneigazgató-karnagy országos egyházzenei tevékenységéért, valamint a Váci Székesegyházi Kórusiskola létrehozásáért és vezetéséért kapta kanonoki kinevezését a megyéspüspöktől.

A kanonokok stallumba vezetése fontos liturgikus esemény a katolikus egyházban, amely a kanonokok hivatalos beiktatását jelenti és különösen jelentős a helyi egyházmegye életében. A szertartás során a püspök megbízása alapján a nagyprépost a kanonokokat ezúttal is a stallumba vezette, amely a székegyházban kialakított kiemelt hely számukra. A stallum szimbolikus jelentőséggel bír, jelzi a kanonok hivatali állapotát és szerepét az egyházban. Az esemény magában foglalta a beiktatás szövegeit, a kanonokok fogadalmait, imákat, szentírási olvasmányokat és liturgikus énekeket. A püspök megáldotta a kanonokokat, akik ezután Kocsis Imre nagyprépost vezetésével hivatalosan is elfoglalták helyüket a stallumban. Ezután a megyésfőpásztor vezetésével elimádkozták a napközi imaórát.

Kik a kanonokok?

A kanonok a római katolikus egyházban tisztségviselő pap, a székesegyházi káptalan tagja. A régebbi századokban közös életre és háztartásra és különös rendszabályok által megszabott életmódra - vita canonica (innen a név is) - voltak kötelezve. 

A mai szabályozás szerint csak felszentelt pap lehet kanonok. Valamennyi kanonoknak egy-egy káptalanhoz kell tartoznia. Káptalanja a székesegyháznak, illetve a társszékesegyháznak van. A teljes jogú kanonokat valóságos kanonoknak nevezzük, ezenkívül Magyarországon vannak tiszteletbeli (címzetes) kanonokok is. A kanonokot a káptalan meghallgatásával a megyés püspök nevezi ki, határozatlan időre.

A káptalan a magyar egyházjogban a püspök tanácsadó testületeként is működik. A váci egyházmegye kanonokjai jórészt kiváló plébánosi és lelkipásztori munkát végző plébánosok, de vannak közöttük országos egyházi intézményeket vezető személyek, illetve egyetemi és főiskolai tanárok egyaránt.

Az egyházmegyékben a rangban első négy kanonok az ún. oszlopos kanonok (Canonici columnares): a prépost (nagyprépost), az olvasókanonok (Lector), az éneklőkanonok (Cantor) és az őrkanonok (Custos). A váci székesegyházban hagyományosan összesen 12 kanonok van. Ez a szám az egyházmegye szabályzata és hagyományai szerint alakult ki.

A kanonokok nemcsak a püspök közvetlen munkatársai, hanem aktív résztvevői a székesegyház imaéletének. Feladatuk a rendszeres szertartások, mint például a napi imádságok és a szentmisék celebrálása. A kanonokok segítik fenntartani a közösség spirituális életét, részt vesznek a hitoktatásban, támogatják a fiatalok imaéletét, de képviseleti és adminisztratív szolgálatot is végezhetnek.

A beiktatási szertartás után Marton Zsolt megyéspüspök és a Székeskáptalan tagjai a püspökségen megbeszélésen vettek részt. Ennek eredményeként újra megerősítést nyert, hogy a kanonoki kinevezések az ezeréves Váci egyházmegye történelmi hagyományának folytonosságát, a püspöki szertartások reprezentációját, valamint a megszakítás nélküli imahátteret biztosítják. A váci kanonokok e mellett az egyházmegye különféle bizottságaiban és vezetőségében is jelen vannak. A megyésfőpásztor végezetül bejelentette, hogy a képzett és nagy tapasztalattal rendelkező székeskáptalan tagjait továbbra is szeretné összehívni és a különféle ügyekben véleményüket és tanácsaikat kéri. A beiktatási ünnepség és eszmecsere a fehér asztalnál folytatódott egymás baráti közösségében.