CSALÁDPASZTORÁCIÓ
IFJÚSÁGPASZTORÁCIÓ
TEREMTÉSVÉDELEM
KÓRHÁZLELKÉSZSÉG
CIGÁNYPASZTORÁCIÓ
BÖRTÖNPASZTORÁCIÓ
Templomok miserendje »
» HÍREINK »
A váci Nagyboldogasszony-székesegyház a felújítási munkálatok végeztével, 2024. októberétől ismét kitárta kapuit, ezért a 2021-ben kinevezett két kanonokot: Máthé György atyát és Varga László atyát, idén november 6-án hagyományos keretek között most vezették székesegyházi stallumukba. Az ünnepélyes beiktatás előtt 10 órakor zsolozsmát imádkoztak az egybegyűltek, a szertartás nyitott keretek között zajlott a hívek részvételével.Három évvel ezelőtt Máthé György tétmonostori címzetes prépost, esperes, püspöki tanácsos áldozatos lelkipásztori és esperesi munkájának elismeréséért kapott kanonoki kitüntetést Marton Zsolttól, valamint Varga László tereskei címzetes apát, zeneigazgató-karnagy országos egyházzenei tevékenységéért, valamint a Váci Székesegyházi Kórusiskola létrehozásáért és vezetéséért kapta kanonoki kinevezését a megyéspüspöktől.
A kanonokok stallumba vezetése fontos liturgikus esemény a katolikus egyházban, amely a kanonokok hivatalos beiktatását jelenti és különösen jelentős a helyi egyházmegye életében. A szertartás során a püspök megbízása alapján a nagyprépost a kanonokokat ezúttal is a stallumba vezette, amely a székegyházban kialakított kiemelt hely számukra. A stallum szimbolikus jelentőséggel bír, jelzi a kanonok hivatali állapotát és szerepét az egyházban. Az esemény magában foglalta a beiktatás szövegeit, a kanonokok fogadalmait, imákat, szentírási olvasmányokat és liturgikus énekeket. A püspök megáldotta a kanonokokat, akik ezután Kocsis Imre nagyprépost vezetésével hivatalosan is elfoglalták helyüket a stallumban. Ezután a megyésfőpásztor vezetésével elimádkozták a napközi imaórát.
Kik a kanonokok?
A kanonok a római katolikus egyházban tisztségviselő pap, a székesegyházi káptalan tagja. A régebbi századokban közös életre és háztartásra és különös rendszabályok által megszabott életmódra - vita canonica (innen a név is) - voltak kötelezve.
A mai szabályozás szerint csak felszentelt pap lehet kanonok. Valamennyi kanonoknak egy-egy káptalanhoz kell tartoznia. Káptalanja a székesegyháznak, illetve a társszékesegyháznak van. A teljes jogú kanonokat valóságos kanonoknak nevezzük, ezenkívül Magyarországon vannak tiszteletbeli (címzetes) kanonokok is. A kanonokot a káptalan meghallgatásával a megyés püspök nevezi ki, határozatlan időre.
A káptalan a magyar egyházjogban a püspök tanácsadó testületeként is működik. A váci egyházmegye kanonokjai jórészt kiváló plébánosi és lelkipásztori munkát végző plébánosok, de vannak közöttük országos egyházi intézményeket vezető személyek, illetve egyetemi és főiskolai tanárok egyaránt.
Az egyházmegyékben a rangban első négy kanonok az ún. oszlopos kanonok (Canonici columnares): a prépost (nagyprépost), az olvasókanonok (Lector), az éneklőkanonok (Cantor) és az őrkanonok (Custos). A váci székesegyházban hagyományosan összesen 12 kanonok van. Ez a szám az egyházmegye szabályzata és hagyományai szerint alakult ki.
A kanonokok nemcsak a püspök közvetlen munkatársai, hanem aktív résztvevői a székesegyház imaéletének. Feladatuk a rendszeres szertartások, mint például a napi imádságok és a szentmisék celebrálása. A kanonokok segítik fenntartani a közösség spirituális életét, részt vesznek a hitoktatásban, támogatják a fiatalok imaéletét, de képviseleti és adminisztratív szolgálatot is végezhetnek.
A beiktatási szertartás után Marton Zsolt megyéspüspök és a Székeskáptalan tagjai a püspökségen megbeszélésen vettek részt. Ennek eredményeként újra megerősítést nyert, hogy a kanonoki kinevezések az ezeréves Váci egyházmegye történelmi hagyományának folytonosságát, a püspöki szertartások reprezentációját, valamint a megszakítás nélküli imahátteret biztosítják. A váci kanonokok e mellett az egyházmegye különféle bizottságaiban és vezetőségében is jelen vannak. A megyésfőpásztor végezetül bejelentette, hogy a képzett és nagy tapasztalattal rendelkező székeskáptalan tagjait továbbra is szeretné összehívni és a különféle ügyekben véleményüket és tanácsaikat kéri. A beiktatási ünnepség és eszmecsere a fehér asztalnál folytatódott egymás baráti közösségében.
Az 1526-os mohácsi csata ötszázadik évfordulója alkalmat ad arra, hogy mérlegeljük a magyar államiság történetének egyik legjelentősebb fordulópontját. A fél évezredes távlat segítségével ma már nemcsak a veszteséget, hanem az akkori események modern Magyarországra gyakorolt hatásait is tisztábban láthatjuk.
A Valentin-nap hetét minden évben a házasság ünnepének szentelik. A kezdeményezés Angliából indult, mára 4 kontinens 21 országába jutott el. Hazánkban 2008 óta rendezik meg a keresztény egyházak és civil szervezetek széles körű összefogásával, számtalan nagyváros, település, közösség részvételével. A Házasság Hete alkalmából a veresegyházi Szentlélek-templomban szentmisével kezdődött az egyházmegyei programsorozat, amelyet Marton Zsolt megyéspüspök, a MKPK Családügyi Bizottságának elnöke mutatott be.
A betegség egy olyan állapot, ami a testi-lelki törékenységünkkel szembesít bennünket és olykor még a hitünket is próbára teszi. Bálint Brigitta székelyföldi nagycsaládból hozta magával emberszeretetét, hitét, hivatását, és tizennégy éve a segítő szolgálat egyik legnehezebb feladatát végzi minden nap, amikor kórházi ágyak mellett vigasztalja a betegeket, erősíti a lelküket a Kistarcsai Flór Ferenc Kórházban. A Betegek világnapja apropóján lelkigondozásról, gyógyulásról, Isten közelségéről szól a Lélekjelenlét podcast újabb adása.2026. február 16. hétfő
Julianna és Lilla
Egy alkalommal farizeusok mentek Jézushoz, és vitatkozni kezdtek vele. Égi jelet kértek tőle, mert próbára akarták tenni. Ő lelke mélyéből felsóhajtott, és így szólt: „Miért akar jelet ez a nemzedék? Bizony mondom...
Összes program »