CSALÁDPASZTORÁCIÓ
IFJÚSÁGPASZTORÁCIÓ
TEREMTÉSVÉDELEM
KÓRHÁZLELKÉSZSÉG
CIGÁNYPASZTORÁCIÓ
BÖRTÖNPASZTORÁCIÓ
» HÍREINK »
A váci Nagyboldogasszony-székesegyház a felújítási munkálatok végeztével, 2024. októberétől ismét kitárta kapuit, ezért a 2021-ben kinevezett két kanonokot: Máthé György atyát és Varga László atyát, idén november 6-án hagyományos keretek között most vezették székesegyházi stallumukba. Az ünnepélyes beiktatás előtt 10 órakor zsolozsmát imádkoztak az egybegyűltek, a szertartás nyitott keretek között zajlott a hívek részvételével.Három évvel ezelőtt Máthé György tétmonostori címzetes prépost, esperes, püspöki tanácsos áldozatos lelkipásztori és esperesi munkájának elismeréséért kapott kanonoki kitüntetést Marton Zsolttól, valamint Varga László tereskei címzetes apát, zeneigazgató-karnagy országos egyházzenei tevékenységéért, valamint a Váci Székesegyházi Kórusiskola létrehozásáért és vezetéséért kapta kanonoki kinevezését a megyéspüspöktől.
A kanonokok stallumba vezetése fontos liturgikus esemény a katolikus egyházban, amely a kanonokok hivatalos beiktatását jelenti és különösen jelentős a helyi egyházmegye életében. A szertartás során a püspök megbízása alapján a nagyprépost a kanonokokat ezúttal is a stallumba vezette, amely a székegyházban kialakított kiemelt hely számukra. A stallum szimbolikus jelentőséggel bír, jelzi a kanonok hivatali állapotát és szerepét az egyházban. Az esemény magában foglalta a beiktatás szövegeit, a kanonokok fogadalmait, imákat, szentírási olvasmányokat és liturgikus énekeket. A püspök megáldotta a kanonokokat, akik ezután Kocsis Imre nagyprépost vezetésével hivatalosan is elfoglalták helyüket a stallumban. Ezután a megyésfőpásztor vezetésével elimádkozták a napközi imaórát.
Kik a kanonokok?
A kanonok a római katolikus egyházban tisztségviselő pap, a székesegyházi káptalan tagja. A régebbi századokban közös életre és háztartásra és különös rendszabályok által megszabott életmódra - vita canonica (innen a név is) - voltak kötelezve.
A mai szabályozás szerint csak felszentelt pap lehet kanonok. Valamennyi kanonoknak egy-egy káptalanhoz kell tartoznia. Káptalanja a székesegyháznak, illetve a társszékesegyháznak van. A teljes jogú kanonokat valóságos kanonoknak nevezzük, ezenkívül Magyarországon vannak tiszteletbeli (címzetes) kanonokok is. A kanonokot a káptalan meghallgatásával a megyés püspök nevezi ki, határozatlan időre.
A káptalan a magyar egyházjogban a püspök tanácsadó testületeként is működik. A váci egyházmegye kanonokjai jórészt kiváló plébánosi és lelkipásztori munkát végző plébánosok, de vannak közöttük országos egyházi intézményeket vezető személyek, illetve egyetemi és főiskolai tanárok egyaránt.
Az egyházmegyékben a rangban első négy kanonok az ún. oszlopos kanonok (Canonici columnares): a prépost (nagyprépost), az olvasókanonok (Lector), az éneklőkanonok (Cantor) és az őrkanonok (Custos). A váci székesegyházban hagyományosan összesen 12 kanonok van. Ez a szám az egyházmegye szabályzata és hagyományai szerint alakult ki.
A kanonokok nemcsak a püspök közvetlen munkatársai, hanem aktív résztvevői a székesegyház imaéletének. Feladatuk a rendszeres szertartások, mint például a napi imádságok és a szentmisék celebrálása. A kanonokok segítik fenntartani a közösség spirituális életét, részt vesznek a hitoktatásban, támogatják a fiatalok imaéletét, de képviseleti és adminisztratív szolgálatot is végezhetnek.
A beiktatási szertartás után Marton Zsolt megyéspüspök és a Székeskáptalan tagjai a püspökségen megbeszélésen vettek részt. Ennek eredményeként újra megerősítést nyert, hogy a kanonoki kinevezések az ezeréves Váci egyházmegye történelmi hagyományának folytonosságát, a püspöki szertartások reprezentációját, valamint a megszakítás nélküli imahátteret biztosítják. A váci kanonokok e mellett az egyházmegye különféle bizottságaiban és vezetőségében is jelen vannak. A megyésfőpásztor végezetül bejelentette, hogy a képzett és nagy tapasztalattal rendelkező székeskáptalan tagjait továbbra is szeretné összehívni és a különféle ügyekben véleményüket és tanácsaikat kéri. A beiktatási ünnepség és eszmecsere a fehér asztalnál folytatódott egymás baráti közösségében.
A Naphimnusz Egyesület Hamvazószerdától kezdve a nagyböjt vasárnapjaira egy-egy rövid elmélkedést készített 2026-ban. Ezekben pápai dokumentumok és szentírási szakaszok segítségével szemlélik a böjtöt, mint önmegtagadást és megtérést, ami összeköti a teremtésvédelmet a szegények védelmével és a jövő generációk iránti felelősséggel. Nyolc egymáshoz kapcsolódó témát követnek majd ezek az elmélkedések: a tudatosság felkeltésétől a gyakorlati cselekvésig. Minden téma teológiai és szentírási alapokon köti a nagyböjti cselekedeteket (böjt, ima, alamizsna) a teremtésvédelemhez. Az elmélkedések végén olvasható néhány tipp a leírt gondolatok megélésének segítésére.
Tizenhat évvel ezelőtt indult útjára a dm Együtt a babákért programja, melynek keretében a drogéria jelképes keresztszülői szerepet vállal 260 nehéz helyzetben lévő kisgyermekes családnál. A program keretében idén 7795 csomag babylove pelenkát adtak át a Katolikus Karitásznak, akik eljuttatják azokat a rászoruló családokhoz. A támogatás mértéke közel 26 millió forint. A Katolikus Karitász sajtóhírét osztjuk tovább.
Istentől kapott erőt ahhoz, hogy le tudjon mondani gyerekkori álmáról. Varga András atya válogatott focista szeretett volna lenni, középiskolás évei alatt leigazolta a Soproni Sport Egyesület. Mégis a Műszaki Egyetemen szerzett diplomát, de ekkor már a papi szemináriumba készült. A Salgótarjánban 20 éve szolgáló esperes-plébánost Pro Urbe díjjal tüntette ki az önkormányzat. A NOOL.HU interjúját közöljük.
Hamvazószerdán, a Szent Negyvennap, vagyis a nagyböjt kezdetén szentmisét mutatott be Marton Zsolt püspök a váci Nagyboldogasszony-székesegyházban. Ezen a napon az elmúlás jeleként a hívek homlokát hamujellel jelölik meg. A nagyböjt felkészülés az Egyház legnagyobb ünnepére, Húsvétra, amikor Krisztus feltámadására emlékezünk.
A Naphimnusz Egyesület Hamvazószerdától kezdve a nagyböjt vasárnapjaira egy-egy rövid elmélkedést készített 2026-ban. Ezekben pápai dokumentumok és szentírási szakaszok segítségével szemlélik a böjtöt, mint önmegtagadást és megtérést, ami összeköti a teremtésvédelmet a szegények védelmével és a jövő generációk iránti felelősséggel. Nyolc egymáshoz kapcsolódó témát követnek majd ezek az elmélkedések: a tudatosság felkeltésétől a gyakorlati cselekvésig. Minden téma teológiai és szentírási alapokon köti a nagyböjti cselekedeteket (böjt, ima, alamizsna) a teremtésvédelemhez. Az elmélkedések végén olvasható néhány tipp a leírt gondolatok megélésének segítésére.2026. február 23. hétfő
Alfréd
Egy alkalommal Jézus az utolsó ítéletről beszélt tanítványainak: Amikor az Emberfia eljön az ő dicsőségében összes angyalának kíséretében, és helyet foglal dicsőséges trónusán, akkor minden nemzet...
Összes program »