A történészek, helytörténészek több kötetben is megjelenítették már, hogy Szolnok vármegye és a szolnoki várplébánia közös gyökere a Szolnok nemzetség vára és keresztelőtemploma, melyet Szent István király tett várplébániává. Utódja, az 1822 és 1824 között épült Vártemplom, melynek szentje a Magyarok Nagyasszonya.

A Magyarok Nagyasszonya Vártemplom felszentelésének kétszázadik évfordulóját programsorozattal ünnepelték a szolnokiak

Idén október 6-án volt a búcsúi nagymise, 13-án a templom történetéről, majd 19-én Galgóczi Erzsébetről és a Magyarok Nagyasszonyáról hallhattak előadásokat az érdeklődők. Október 20-án a Szolnoki Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat részvételével és a felsőgödi kórus zenei szolgálatával mutatták be a 11 órai szentmisét. Október 24-én egész napos szentségimádást tartottak a vártemplomban.

Lelkigyakorlatos előadásokat is hallgattak a hívek 24-én Vizy Domonkos, majd 25-én Hartung Ferenc atyától. Ezen a napon a Magyar Honvédség Légierő Zenekara adott koncertet, 26-án pedig dicsőítő imádsággal, papjaikért bemutatott szentmisével készültek az ünnepre a szolnoki hívek. Majd október 27-én ünnepi szentmisét tartottak a jubiláló Vártemplomban, melynek főcelebránsa Berta Tibor dandártábornok-püspök, katonai ordinárius volt. 

A szolnoki Vártemplom „török eredete” és Gacsári Kiss Sándor atya 

A műemlék jellegű klasszicista templom 1824-ben készült el. A történetírás szerint a lebontott egykori török mecset köveinek felhasználásával építette Homályossy Ferenc kamarai ácsmester. A főoltárkép Pólya Iván festőművész munkája, mely Szűz Máriát és a Sátánt legyőző Szent Mihály főangyalt ábrázolja. „A kép Szent István király lelkületére és a szolnoki vár egykori katonai jellegére utal” – jegyzi meg a templom történtét összefoglaló könyvében Gacsári Kiss Sándor lelkipásztor.

Gacsári Kiss Sándor 1987-től 2006-ig szolgálta Szolnok római katolikus közösségét. Eközben 1997-től tábori lelkész is volt. Sándor atya éveken át szerkesztette a Vártemplomi Kalendáriumot. A Vártemplom történetéről 1990-ben jelent meg önálló kötete, kezdeményezésére 2001-ben állították fel a Vártemplom előtt az államalapító Szent István király szobrát. A város Ezüst Pelikán-díjjal ismerte el Szolnok egyháztörténeti múltjának kutatását 1996-ban. Sokat fáradozott az ifjúság hitoktatásáért is.

A tiszteletbeli kanonok, címzetes prépost és esperes 2015. október 6-án hunyt el 79 évesen.  Szülőhelyén, Mindszenten helyezték végső nyugalomra.

Galgóczy Erzsébetről

A Vártemplom „jelenkori” történelméből nem hiányozhat Galgóczy Erzsébet. Kósa Károly helytörténész kutatása szerint Erzsébet Galgóczy Ferenc kazánfűtő és Kovács Magdolna tizedik gyermekeként Szolnok-Szandaszőlősön érkezett világra 1905. június 27-ikén. Gyermekkorát angolkór, s számos más betegség keserítette. 1920-ban tüdőgyulladást kapott, melyet különféle szövődmények követtek. 1922 novemberétől csaknem öt évig feküdt a szolnoki kórházban. Életéből 42 évet töltött mozgásképtelenül, ágyban fekve.

Már fiatalon mély hitéletet élt. Nagy bátorsággal, mindössze 14 évesen, ő mentette ki 1919. június 14-én a románok által ágyúzott Szolnok Vártemplomának oltári szentségét, kegytárgyait. 1929 nagyböjtjén különös álma volt, mégpedig az, hogy Jézus keresztjét cipelte. Ettől kezdve Jézus sebeit (stigmáit) viselte testén. 1945-től Kisújszálláson, majd 1962. március 27-én bekövetkezett haláláig Máriaremetén élt. Már kezdeményezték boldoggá avatását.

A szolnoki Vártemplom bicentenáriumára 

Egykoron a török mecset köveiből, napjainkban tortából építették fel a szolnoki Vártemplomot

A bicentenáriumi emlékprogramok részeként átadták a Várplébánián újonnan kialakított szálláshelyet, illetve megjelent nyomtatásban dr. Hanga Valéria tollából a „Történelem és hit: a szolnoki Vártemplom 200 éve” című emlékkönyv is.

Fotó: Dr. Hanga Valéria Facebook-oldala

Forrás: szoljon.hu 

*

A Váci Egyházmegye videóösszeállítása az ünnepi szentmiséről: