Az új résztvevők azért jöttek, hogy megismerjék a Galgamenti Nagyboldogasszony Közösséget, a kevésbé újak pedig azért, mert már ismerték azt. A program zsenialitása véleményem szerint abban rejlik, hogy nagyon jól használták ki az időt, és egy nap alatt is számos izgalmas programban lehet részünk, hála a kreatív szervezőknek. Ez pedig azt eredményezi, hogy az alkalom végén élményekkel feltöltődve, és hatalmas lökettel térhetünk haza.

Mindez most sem volt másképp, és az új jelentkezők is megismerhették a közösség igazi arcát. A Galgás összejövetelek couleur locale-ja lehet, hogy zenés szentségimádást tartunk minden alkalommal, és ez most is meglehetősen felemelő élmény volt.

Ezt követte egy kiscsoportos beszélgetés, mely egymás megismerését célozta. A találkozó témája Isten vándorló népe lett, ami azt jelenti, hogy erről szólt az előadás az ismerkedős kiscsoportok után, melyet két Kisebb Testvér tartott meg nekünk. Számomra ezek az előadások nagyon hasznosak, minthogy konkrét üzenetet tartalmaznak az adott témával kapcsolatban, és most is rengeteget segített a hitbéli fejlődésemben, sőt, ilyenkor fontos leckéket is magunkkal vihetünk az útra.

„Hirdesd az evangéliumot, és ha nagyon kell, használj szavakat is.” – hangzott el az előadás egy pontján.

Ám a lelki táplálék mellől a testi sem maradhatott el: az előadást ugyanis az ebéd követte, majd egy kiadós métázás pezsdítette tovább a résztvevők hangulatát. A nap hátralévő részében pedig egy kiscsoportos beszélgetés volt az előadásról, majd egy társasozós teaház vette kezdetét, melyek kiváltképpen jó alkalmak voltak mély eszmecserék kialakítására.

A találkozó záró pontja egy közös mise volt a templomban, mely tökéletesen kerekítette le azt a képet, mely valószínűleg azelőtt már sokakban formálódott a nap kezdete óta.

Forrás: mente.hu